Vaja

magyarországi város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 2.

Vaja (korábban Nyírvaja) város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Vaja
Vaja légifotója
Vaja légifotója
Vaja címere
Vaja címere
Vaja zászlaja
Vaja zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásváros
PolgármesterTisza Sándor Rajmund (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4562
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség3368 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség123,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″47.999444°N 22.171111°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″47.999444°N 22.171111°E
Vaja (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Vaja
Vaja
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Vaja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye középső-keleti részén helyezkedik el, a Nyírség északi peremén. Különálló településrésze az északi határszéle közelében Rákóczitanya.

A térség fontosabb települései közül Rohod 3, Őr 4, Jármi 9,5, Mátészalka 14,, Vásárosnamény pedig 20 kilométer távolságra található.

A szomszédos települések: észak felől Nyírmada, északkelet felől Pusztadobos, kelet felől Nyírparasznya, délkelet felől Papos, dél felől Őr, délnyugat felől Kántorjánosi, nyugat felől Baktalórántháza, északnyugat felől pedig Rohod.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúri elérési útvonala a 49-es főút, amely a nyugati határszéle közelében, a várostól alig 2 kilométerre ágazik ki a 41-es főútból az országhatár irányába. Az ország távolabbi részei felől a 41-es, majd a 49-es főúton érhető el a legegyszerűbben, míg Ópályival a 4116-os út kapcsolja össze.

Vasúton a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonalon érhető el, amelynek két megállási pontja van itt, az egyik a szomszéd faluval közös. Vaja-Rohod vasútállomás a belterület északi részén helyezkedik el, nem messze a 49-es főút vasúti keresztezésétől, közúti elérését az abból kiágazó, rövidke 41 311-es számú mellékút teszi lehetővé. Rákóczitanya megállóhely a névadó településrész déli széle közelében található, közúton csak a 41-es főút felől érhető el, a 41 101-es számú mellékúton.

Története

szerkesztés
 
A Vay-kastély 1906-ban. (Ismeretlen festő műve)

Neve személynévi eredetű, valószínűleg egykori tulajdonosáról kapta. Először 1272-ben említik IV. Béla király birtokadományozásakor, ekkor a név Woya és Waya alakokban fordult elő. 1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település. 1370 körül Vay László váradi püspök volt a tulajdonosa. A család címerét Vay Titusz kapta Zsigmond királytól hűségéért, vitézi tetteiért.

1412-ben Csernavodai István, a szomszédos Papos birtokosának jobbágyait a Vay család tagjai Vajára költöztették. 1418-ban Vajának már pallosjoga is volt.

A Vajai vár egykor terjedelmes erősség volt, a mostani épülettől kissé távolabb álló templom volt a várkápolna. A vár jelenleg fennálló épülete a réginek csupán a lakórészét képezte. A tatár invázió alatt itt húzták meg magukat a szabolcsi rendek is, és itt tárgyalták meg Rákóczival a szatmári békét.

A 16. században – házasság révén – az Ibrányiak, valamint a Jármy család is szerzett itt birtokrészt.

1578-ban Nagyvaja és Kustosvég mint két különálló falu van említve.

Az 1700-as évek végén 650 fő lakosa volt a településnek. A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1714-ben indult meg.[3]

 
Vay Ádám szobra a kastély szoborparkjában

1711-ben itt, a vajai várban találkozott II. Rákóczi Ferenc Pálffy János gróffal, a magyarországi császári csapatok főparancsnokával, néhány nappal azelőtt, hogy végleg elhagyta az országot.[4] A vajai vár urát, kuruc Vay Ádámot is bujdosásai során érte a halál. Danzigban halt meg 1719-ben. 1906-ban, Rákóczi és bujdosótársainak újratemetésekor Vay Ádám hamvait is hazaszállították, s Vaján temették el. Síremléke a református templom előtti parkban áll.

A jobbágyfelszabadításkor, 1848-ban a falu lakossága már 1002 fő volt. 1939 végén a faluból 524 fő református vajai költözött át a Baranya vármegyei Magyarbólyba. A Vay család az 1940-es évekig birtokosa maradt a településnek.

2009. július 1. óta város.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
1990–1994 Tisza László független[5]
1994–1998 Balogh Gyula független[6]
1998–2002 Tisza Sándor független[7]
2002–2006 független[8]
2006–2010 független[9]
2010–2014 független[10]
2014–2019 független[11]
2019–2020 független[12]
2020–2024 Tisza Sándor Rajmund független[13][14]
2024– Fidesz-KDNP[1]

A településen 2020. szeptember 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[15] mert a kisvárost 1998-tól vezető Tisza Sándor 2020. május 2-án, 56 évesen váratlanul elhunyt.[16][17][18] A választást a korábbi polgármester fia nyerte meg.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3639
3588
3515
3488
3329
3402
3368
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[19]

2019-ben a település lakossága 3683 volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,4%, református 65,7%, görögkatolikus 9,1%, felekezeten kívüli 1,9% (10,7% nem válaszolt).[20]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,1% volt római katolikus, 52,1% református, 6,5% görög katolikus, 2,6% egyéb keresztény, 6,6% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).[21]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Vaja várkastélya
 
Nikápolyi csata (Lohr Ferenc festménye)
 
Az 1980-as években épült katolikus templom
 
Vajai tó

A váron kívül még két műemléki védelem alatt álló épület áll a városban: az Árpád-kori református templom és egy régi lakóház.[22]

1941-ben valamennyi aradi vértanúról utcát neveztek el.

Híres vajaiak

szerkesztés

Tárogatósok

szerkesztés

A kuruc emlékeket őrző városban alakult meg a Rákóczi Tárogató Egyesület, amely magára vállalta, hogy összefogja a hagyományos magyar hangszer, a tárogató hazai és külföldi megszólaltatóit. Az egyesület évente országos tárogatós találkozót, négyévente pedig világtalálkozót rendez. Az utóbbi eseményre, amelyet más-más településen rendeznek, számos európai országból és még a tengerentúlról is érkeznek művészek.[23][24][25]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. a b Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Századai a szent eklézsiának. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  4. Várkonyi Ágnes, R. : Esélyek és alternatívák a szatmári béketárgyalásokon 1710–1711. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 986. oldal, ISSN 0017-6540
  5. Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  7. Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  10. Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  11. Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  12. Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
  13. Vaja települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 6. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
  14. Többnyire a járvány miatt elmaradt időközi önkormányzati voksolásokat tartottak vasárnap országszerte. nepszava.hu (2020. szeptember 6.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)
  15. Vaja települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 6. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
  16. Lovas Gergő: Meghalt Vaja polgármestere, Tisza Sándor (magyar nyelven) (html). Index.hu, 2020. május 3. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  17. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  18. Elhunyt Vaja polgármestere. szabolcsihir.hu (2020. május 3.)
  19. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  20. Vaja Helységnévtár
  21. Vaja Helységnévtár
  22. Vaja műemlékeinek listája. (Hozzáférés: 2013. július 29.)
  23. [1]
  24. [2]
  25. [3]

További információk

szerkesztés
  • Vaja az utazom.com honlapján
  • Molnár Mátyás: A vajai várkastély; Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, Nyíregyháza, 1966 (Szabolcs-szatmári múzeumi füzetek)
  • Molnár Mátyás: Vaja, Vay Ádám Múzeum; TKM Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Keresztényi Nándor: A vajai negyedszázad. Krónika a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetről; II. Rákóczi Tsz., Vaja, 1985
  • Asztalos János: Játékkert a vajai óvodában; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1990
  • 30 éves a Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1994
  • Száz éves a vajai freskó. Tudományos ülésszak, Vaja 1996. április 19.; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1997 (A Vay Ádám Múzeum Baráti Kör kiadványai)
  • Vaja; szerk. Németh Péter; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • I. Komédiás Napok a vajai várkastélyban; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2004
  • A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2004
  • II. Komédiás Napok a vajai várkastélyban. 2005. május 27-29.; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2005
  • A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vaja, 2006
  • Városavató ünnepség. Vaja, 2009. szeptember 12.; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2009
  • Molnár Mátyás, a múzeumalapító. Emlékülés Molnár Mátyás születésének 90. évfordulóján; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2014
  • Ötvenéves a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye. Alapítva: Kuruc Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2015
  • A historikus vár negyedszázadai; összeáll. Molnár Sándor; MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény, Vaja, 2019