Rohod

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Rohod község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.

Rohod
Rohod címere
Rohod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházai
Jogállás község
Polgármester Éles Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4563
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség1173 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rohod (Magyarország)
Rohod
Rohod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 43″, k. h. 22° 08′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 43″, k. h. 22° 08′ 02″
Rohod (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Rohod
Rohod
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Rohod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rohod témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye, és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik. A környező települések közül Vaja 3, Baktalórántháza 7, Vásárosnamény 18, Mátészalka 19, a megyeszékhely, Nyíregyháza pedig 34 kilométer távolságra található.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 41-es főút, amely a belterületének déli szélén halad el; innen indul a 49-es főút. Nyírmadával és Ilkkel a 4107-es út kapcsolja össze.

A községet a környező településekkel és a nagyobb városokkal autóbuszjáratok kötik össze.

Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a nevét viseli a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal Vaja-Rohod vasútállomása, a központjától mintegy 3 kilométerre délre, Vaján.

Története szerkesztés

Nevének első ismert okleveles említései a 12. századból, majd a 14. század elejéről valók, utóbbiban egy, a településről származó kisnemes Várdai Lászlóval folytatott perét említik.

A 16. századtól a Rohodi, a Petneházy és Bogdányi családok birtoka volt.

A 18. században Varatkay István leánya, Erzsébet révén a Sulyok családbeliek szereztek itt részbirtokot, de Vay Ádám-nak is volt itt kisebb birtoka.

A jobbágyfelszabadításkor is a Vay család volt a település birtokosa. Ekkor Rohodnak 874 lakosa volt.

A településhez tartozott még Bajnokfölde is, melyet egy ideig Ónodi Czudar Péter birtokaként említenek az oklevelek.

Artheustelke is a faluhoz tartozott, névadója Rohodi Arteus volt, aki a 13. század második felében élt.

Közigazgatás-története szerkesztés

Az eredetileg Szatmár vármegyéhez tartozó települést Sige pusztával együtt az 1827. évi XXXIV. tc.-kel Szabolcs vármegyéhez csatolták. 1912. február 16-ig a Nyírbátori járáshoz tartozott, akkor átsorolták az egyidejűleg alakult Nyírbaktai járásba.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Éles Dániel (független)[3]
  • 1994–1998: Éles Dániel (független)[4]
  • 1998–2002: Éles Dániel (független)[5]
  • 2002–2006: Éles Dániel (független)[6]
  • 2006–2007: Éles Dániel (független)[7]
  • 2007–2010: Éles Tibor (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Éles Tibor István (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Éles Tibor István (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Éles Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2007. július 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani, [8] az előző polgármester halála miatt.[11]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1223
1207
1235
1217
1159
1173
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 79,5%-a magyar, 20,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,4%, református 63,5%, görögkatolikus 11,9%, felekezeten kívüli 1,7% (12,3% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 15,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, szerbnek, szlovénnek, örmények és ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,2% volt római katolikus, 53% református, 9% görög katolikus, 6,9% egyéb keresztény, 3,5% felekezeten kívüli (19,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Rohod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Rohod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Rohod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. Rohod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Rohod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Rohod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. a b Rohod települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. július 29. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. Rohod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  10. Rohod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Rohod Helységnévtár
  14. Rohod Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés