A népsűrűség adott területegységre jutó lakosok száma, általánosan elfogadott mértékegysége a fő/négyzetkilométer (fő/km²), habár ezen a „nyers” népsűrűségen kívül számos változata létezik, melyek elsősorban a demográfusok körében használatosak.[1]

A Föld népsűrűsége 2005-ben
Európa népsűrűsége 1994-ben

Magyarország átlagos népsűrűsége 105 fő/km² (2019. január 1.),[2] ezzel az EU átlagánál némileg ritkábban lakott országai közé tartozik. A miniállamokat leszámítva Európában Hollandia a legsűrűbben lakott ország, 389 fő/km²-es értékkel.

Fiziológiai népsűrűség szerkesztés

A fiziológiai népsűrűség a társadalomföldrajzban használatos mutató, mely a „nyers”, azaz az aritmetikus népsűrűség fogalmától annyiban eltér, hogy figyelembe veszi a tanulmányozott régió felszíni tulajdonságait, mivel a mezőgazdaságra alkalmas területhez viszonyítva studírozza az össznépességet a pontosabb demográfiai analízis végett. A fiziológiai népsűrűség egy adott térség lakossága a megművelhető területével való elosztásával számolható ki. Rendszerint fő/négyzetkilométer mértékegységben kerül kifejezésre. A tetemes fiziológiai népsűrűség a mezőgazdasági területek túlságos igénybevételéről, a termőföld kapacitásának kimerítése veszélyéről avizálhat, míg az alacsony fiziológiai népsűrűség a megművelhető föld sokaságát, illetve a terület lakossága gyérségét jelezheti.[3]

Néhány ország 2002-es népsűrűségi adata szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A népesség térbeli eloszlása. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
  2. STADAT – 6.1.3. Népsűrűség, települések száma, január 1. (2001–). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
  3. Demográfia|Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2019. október 31.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés