Lettország

állam Észak-Európában

Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika, lívül: Leţmō Vabāmō) állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos. Az Európai Unió közepes méretű és kisebb népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a lett, ami az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nyelv. Fővárosa és legnépesebb városa Riga.

Lett Köztársaság
Latvijas Republika
Lettország zászlaja
Lettország zászlaja
Lettország címere
Lettország címere
Nemzeti himnusz: Dievs, svētī Latviju ( Isten, áldd meg Lettországot!)

Fővárosa Riga
é. sz. 57°, k. h. 25°Koordináták: é. sz. 57°, k. h. 25°
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Edgars Rinkēvičs
Miniszterelnök Evika Siliņa
Törvényhozás Saeima
Hivatalos nyelv lett
függetlenség Az Orosz Birodalomtól
kikiáltása 1918. november 18.
elismerése 1920. augusztus 11.

EU-csatlakozás 2004. május 1.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint1 883 008 fő (2023. jan. 1.)[1]
Rangsorban149
Becsült1 850 000 [2] fő (2022)
Rangsorban149
Népsűrűség30 fő/km²[3]
HDI (2007) 0,866 (48) – magas
Földrajzi adatok
Terület64 589 km²
Rangsorban 121
Víz1,5%%
IdőzónaEET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel LV
Hívószám 371
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 110
  • 113
Internet TLD.lv
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Lett Köztársaság témájú médiaállományokat.

2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, ami 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta. 2014. január 1-től az eurózóna 18. tagja. Az ország komoly demográfiai válsággal szembesül.[4]

Földrajz szerkesztés

 
Lettország domborzati térképe

Domborzat szerkesztés

Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont a Gaizinkalns (312 m).

A sekély Rigai-öböl, a Balti-tenger egyik nyúlványa az ország északnyugati részén található. A főváros, Riga az öböl partján található, a Daugava folyó torkolatánál. A fővároson kívül további fontos városok még Daugavpils, amely szintén e folyó mellett található, és a Balti-tenger partján fekvő Liepaja.

Vízrajz szerkesztés

 
A Venta-vízesés Kuldīga mellett

Legfontosabb folyója a Daugava.

Folyó neve Torkolata Lettországi hossza (km) Teljes hossza (km)
Gauja Rigai tengeröböl 452 452
Daugava Rigai tengeröböl 352 1005
Ogre Daugava 188 188
Venta Balti-tenger 178 346
Iecava Lielupe 136 136
 
A tengerpart Jūrmala mellett

Éghajlat szerkesztés

Lettország klímája mérsékelt és óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel.

Növény- és állatvilág szerkesztés

Lettországban az eredeti növénytakaró mérsékelt égövi vegyes erdő. Állatvilága ennek megfelelő: vaddisznó, őz, szarvas, róka, farkas, medve.

Környezetvédelem szerkesztés

Az ország területének 9%-a védett.[5]

Nemzeti parkok szerkesztés

  • Gauja Nemzeti Park: 90 méter magas homokkő sziklák között folyik a Gauja folyó.
  • Ķemeri Nemzeti Park: kiterjedt mocsárvidék. A nemzeti park szomszédságában ásványvízre alapuló üdülőhely.
  • Rāzna Nemzeti Park
  • Slitere Nemzeti Park: a nemzeti parkot 2000-ben szervezték, de a terület a balti államok legrégibb természetvédelmi területe. Tengerparti erdőségek. A területbe tartozik néhány falu, melyeknek kulturális-történelmi jelentősége van a lettek számára.

Történelem szerkesztés

A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kardtestvérek rendje befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az első világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen tartalmú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a megszállás ürügyének. Kārlis Ulmanis miniszterelnök a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállta meg a Szovjetunió, hivatalosan augusztus 5-én annektálta.

Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a második világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett. 2007. március 28-án aláírták a szerződést az orosz-lett határról, ezzel véget ért az 1991 óta tartó határvita.[6]

Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

 
A parlament épülete
 
A parlament ülésterme

Államforma, alkotmány szerkesztés

Az elnök: Az elnökválasztást a parlamenti választásoktól függetlenül, szintén négyévente tartják. Az elnököt a Saeima választja. Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt. Lettország elnöke elvileg feloszlathatja a Saeimát és előrehozott választásokat írhat ki. (Ez még nem fordult elő).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

  • A Saeima a Lett Köztársaság egykamarás parlamentjének a neve. A Saeima 100 tagját arányos képviseleti választások útján választják: az 5%-ot elért pártok között osztják szét a parlamenti helyeket. A parlamenti választásokat négyévente, október első szombatján tartják.
  • A miniszterelnök a végrehajtó hatalom központi szervének, a kormánynak a vezetője.

Közigazgatási beosztás szerkesztés

2009. július 1-jétől az Európai Unió jogharmonizációjának keretében Lettország adminisztratív felosztását az addigi két szintű közigazgatási felosztásról egyszintűre változtatták megszüntetve ezzel az első szintet a járásokat.

Az addigi második szintű közigazgatási egységeket: a városokat (pilsētas), városkörnyéki településeket (pilsētu lauku teritorijas), és falvakat (pagasti) 109 községbe (municipaliy vagy novadi) összevonták. Ezen kívül 9 város köztársasági jelentőségű város (republikas pilsētas) címet kapott. Az ország azon városai, amelyek korábban városi jogokat szereztek, megtartották város elnevezésüket az adott községen belül.

Politikai pártok szerkesztés

  • Latvijas Ceļš (Lett Út)
  • Jaunais Laiks (Új Idő)
  • Par cilvēka tiesībām vienotā Latvijā (Emberi Jogokért az Egységes Lettországban)
  • Latvijas Pirmā Partija (Lett Első Párt)
  • Tēvzemei un Brīvībai (Hazáért és Szabadságért)
  • Latvijas Sociāldemokrātiskā Strādnieku Partija (Lett Szociáldemokrata Munkáspárt)
  • Latvijas Sociālistiskā Partija (Lett Szocialista Párt)
  • Tautas Partija (Néppárt)
  • Zaļo un Zemnieku Savienība (Zöldek és Parasztok Szövetsége), amely a Lett Zöld Pártból (Latvijas Zaļā Partija) és a Lett Parasztszövetségből (Latvijas Zemnieku Savienība) áll.

A néppárti miniszterelnök, Laimdota Straujuma 2015 decemberében a kormánykoalíciójában támadt nézeteltérések miatt lemondott, a helyét a Zöldek és Farmerek Uniójában politizáló Māris Kučinskis vette át, akit 2016. február 11-én iktatott hivatalába a lett parlament, a Saeima.[7]

A 2018. évi parlamenti választás szerkesztés

A 13. Saeima parlamenti helyei (2018. október 6.)
       
100 képviselő az alábbiak szerint:

A 2018. október 6-án tartott parlamenti választáson az addig kormányzó jobbközép koalíció elveszítette többségét. Megjelentek, sőt előtérbe kerültek új pártok is. A legtöbb szavazatot a szociáldemokrata, oroszbarát Harmony kapta (19,8%), de nem elegendőt ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani. Második helyen (14%) a 2016-ban alakult, populistának tartott KPV LV (Kam pieder valsts?, magyar jelentése: 'Kié az ország?') végzett. Harmadik lett (13,6%) az Újkonzervatív Párt (vagy Új Konzervatív Párt?), melyet 2014-ben hoztak létre. További két párt teljesített 10%-on felül, visszaesett viszont a Zöldek és Parasztok Szövetsége (9,96%) és a Nemzeti Egységpárt (6,67%).[8][9][10]

Védelmi rendszer szerkesztés

Népesség szerkesztés

 
Riga, a főváros
 
Krisztus Születése Székesegyház, lett ortodox katedrális Rigában

Általános adatok szerkesztés

Népességének változása szerkesztés

A népesség alakulása 2014 és 2023 között
Lakosok száma
1 989 500
1 953 000
1 929 900
1 909 000
1 875 757
1 883 008
201420172018201920222023
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések szerkesztés

Riga, Daugavpils, Liepāja, Jelgava.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás szerkesztés

A népesség kevesebb mint 60%-a lett nemzetiségű. Körülbelül 30% az oroszok aránya, akiknek jogait és jólétét a szomszédos Oroszország figyelme kíséri. Más országokból (Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki a maradék 10%-ot.

Az egyetlen hivatalos nyelv a lett, amely a balti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de az oroszt is sokan beszélik.

Majdnem mindenki keresztény, a nagy felekezetek a katolikusok, az evangélikusok és az orosz ortodox egyház. Egy másik jelentős vallás a Dievturi, amely a kereszténység előtti kor mitológiáján alapul.

Szociális rendszer szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 38,9 mrd $ (2021) [11]
GDP növekedési ráta - 0,6% (2022 Q3) [12]
Egy főre jutó GDP (PPP) 34 469 $ (2021) [13]
Államadósság 14,7 mrd € (2021) [14]
Államadóssági ráta 43,6% (2021) [14]
Infláció 21,8% (2022. november) [15]
Foglalkoztatottsági ráta 64% (2021 Q2) [16]
Munkanélküliségi ráta 6,9% (2022 Q3) [17]
Minimálbér 500 € (2022) [18]
Bérnövekedés üteme -
Jegybanki alapkamat 2% (2022. október) [19]
SZJA 31% (2022) [19]
ÁFA (általános) 21% (2022) [20]
TAO 20% (2022) [19]
 
Ventspils kikötőjének egy része

Általános adatok szerkesztés

Lettország fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél található, és régóta egyfajta hídként szolgál Nyugat-Európa és Oroszország között. Kedvező földrajzi fekvés következtében, Lettországban hamar kifejlődött a kézműipar, majd a 19. század második felében a vasútvonalak megépülésével megindult az iparosodás. Oroszországon belül az egyik legfejlettebb ipari körzetté alakult. A két világháború között a mezőgazdaságban az állattenyésztés termékei jelentős exportcikkek voltak. Lettország a szükséges nyersanyagokhoz és az energiához keletről jutott, és a szakképzett munkaerőt igénylő késztermékek zöme a szovjet piacra került. 1990-ben az egy főre számított nemzeti jövedelem alapján a szovjet átlag 135%-a volt. A SZU-ból való kiválása után, 1992-ben a bruttó hazai termék 35%-kal esett vissza. Az 1990-es évek végére az új pénznem 1993-as bevezetésével, a privatizációval, az infláció jelentős csökkentésével és a nyugati kapcsolatok erősítésével stabilizálódott gazdasága. 1998-ban a GDP megoszlása az alábbiak szerint alakul: mezőgazdaság 8%, ipar 30%, harmadik szektor 62%. Nemzeti valutáját – a lett latot – 2013. december 31-én éjfélkor az euró váltotta fel.

Gazdasági ágazatok szerkesztés

Mezőgazdaság szerkesztés

A mezőgazdaság vezető ágazata a belterjes, istállózó állattenyésztés, főként a tej- és hústermelő szarvasmarha tenyésztése, amelyhez a rétek és legelők magas aránya (12,4%), valamint a szántóföldi szálas- és szemestakarmányok biztosítanak jó feltételeket. Szarvasmarhát (509 000 db; 1997-es adatok) főként Lettország északi, északkeleti és nyugati területén tartanak. A sertéstenyésztés (460 000 db) fő körzete az ország középső és déli része. Mindenütt elterjedt a baromfitenyésztés (4 millió db). A tengerpart mellett halászat dominál.

A földművelés lehetőségei kedvezőtlenebbek. A gyenge minőségű podzol talajt, csak délen váltja föl jobb minőségű barna erdőtalaj. Az ország területének 27%-a szántó, amelyen főként szálas- és szemestakarmányt (árpa 360 000 t, zab 117 000 t), burgonyát (843 000 t) termesztenek. A kenyérgabonák közül északon rozs (134 000 t), délen búza (395 000 t) terem, de mennyiségük nem elégíti ki a lakosság szükségletét. A korábban híres lentermesztés (10 000 t rost) visszaszorult, a cukorrépa-termesztés (388 000 t) viszont nőtt, de cukorból behozatalra szorul.

Ipar szerkesztés

Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény. Csupán tőzeg és építőipari nyersanyagokat bányásznak, valamint vízenergia-készletei vannak. Vízerőművekben (főként Daugaván) termelik a villamos áram 75%-át (villamos energia termelése 1997-ben 4 milliárd kWh), de energiaszükségletének felét importálja. Oroszországból kőolajat, Ukrajnából pedig szenet vásárol.

A feldolgozóiparban a gépgyártás és az élelmiszeripar vezet. A gépipar termékei: villany- és dízelmotorok, személyvagonok, városi villamosok, mikrobuszok, mezőgazdasági hűtőgépek, izzólámpák, rádiók, telefonkészülékek stb. A balti államok egyetlen kohászati üzeme nem tudja kielégíteni az acélszükségletet (Liepája, 465 000 t acél, 1997). A könnyűipar textilárut, bőrt, cipőt, faárut, papírt állít elő. Újabban a vegyipar is fejlődik (gyógyszer, műszál, műtrágya). Az élelmiszeripar helyi nyersanyagot dolgoz fel (halkonzerv, tej- és húsipar, cukorgyártás). Az ipar főként a fővárosban összpontosul, jelentősebb iparvárosok még Daugavpils, Liepája, Jelgava és Ventalis.

Kereskedelem szerkesztés

Jelentős mérleghiányt mutat. 1998-ban az import (3,14 milliárd dollár) 75%-kal meghaladja az export értékét (1,79 milliárd dollár). Erősen visszaesett a külkereskedelme a volt szovjet utódállamokkal. 2006-ban a lett export növekedésének üteme (12%) visszaesett a korábbi évekhez képest, ugyanakkor az import továbbra is rendkívül magas ütemben, 28%-kal bővült. A kivitel egyharmadát fa és faipari termékek adják, a további fontos exportcikkek: alapanyagok (16,2%), textiltermékek és gépek (8,8%), gépi berendezések (5,8%). A legfontosabb behozatali cikkek: gépek, szállítási eszközök, ásványkincsek és alapanyagok. A teljes külkereskedelmi forgalomban Lettország legnagyobb külkereskedelmi partnerei: Litvánia (12,7%), Németország (12,6%), Észtország (9%), Oroszország (8,3%), Svédország (6,1%) és Lengyelország (5,9%). Az uniós tagországokkal folytatott kereskedelem a teljes forgalom 75%-át teszi ki.

Közlekedés szerkesztés

Lettország vasút és közúthálózata sűrű.

Vasúti közlekedés szerkesztés

1997-ben a vasútvonalak hossza 2413 km, amelyből 271 km villamosított. A legnagyobb vasúttársaság a Latvijas Dzelzceļš (LDZ). Az utasszállításon kívül a kereskedelem a legfontosabb. Az Oroszországból érkező vonatok keresztülhaladnak az országon, míg elérnek a lett kikötőkbe, azonban Litvániával ellentétben Lettországban nincs korridorvasút. Riga fontos vasúti csomópont, Moszkvával két expresszvonat köti össze.

Közúti közlekedés szerkesztés

A közutak hossza 55 950 km, ebből 21 400 km aszfaltozott.

Légi közlekedés szerkesztés

A legnagyobb légitársaság a balti államok által közösen üzemeltetett AirBaltic, amelynek Észak-, Közép- és Nyugat-Európa a célja. Az AirBaltic 2006-ban 2,5 millió utast szállított. Az országban 3 nemzetközi repülőtér található Liepajában, Ventspilsben és a fővárostól 13 km-re délnyugatra Ogre mellett a Rigai nemzetközi repülőtér (IATA: RIX, ICAO: EVRA), az ország legnagyobb repülőtere.

Vízi közlekedés szerkesztés

Tengerparti kikötői közül Ventspils és Liepája egész évben használható (a többi is csak rövid időre fagy be), az ország külkereskedelmének nagy részét, emellett részben az orosz tranzitszállításokat is itt bonyolítják.

Telekommunikáció szerkesztés

Hívójel prefix YL
ITU zóna 29
CQ zóna 15

Kultúra szerkesztés

 
Riga óvárosának egy része

Oktatási rendszer szerkesztés

2 év előiskola – óvodának felel meg -, de rövidebb időtartamú, és idősebben járnak oda a gyerekek. Ezután 9 év 'általános iskola', amit 3 év középiskola követ.

Kulturális intézmények szerkesztés

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Kulturális világörökség szerkesztés

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti:

Művészetek szerkesztés

 
Cēsis várának romja

Hagyományok szerkesztés

Lettországban a helyi szokások szerint a mikulás szentestétől kezdve 12 napon keresztül minden este meglepi ajándékkal a gyerekeket.Az ünnepi menü nagyon sok családnál gyakran :

barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.

Gasztronómia szerkesztés

Lettországban az ételek elkészítésének leggyakoribb módja a füstölés, a füstölt hering, orsóhal, lepényhal és angolna mind-mind nemzeti ételnek számítanak. Nyári különlegességnek számítanak az erdei gyümölcsökből készített ízletes lepények. Az ún. Rigai Feketebalzsam Lettország nemzeti itala, mely nagyon magas alkoholtartalmú, sűrű, fekete. Bizonyos mértékig hasonlít a magyar Unikumhoz. A modern lett konyhára a német konyhától átvett húsos, halas ételek jellemzőek. A lett konyha különlegességeinek kétharmada hideg ételekből áll: céklasalátából, húsos és halas előételekből, tojásokból, sajtokból, túróból és aludttejből.

Sportélete szerkesztés

A lett nemzeti sport a jéghoki. Ezenkívül még a kosárlabda és a labdarúgás is kedvelt. A 2004-es labdarúgó Európa-bajnokságra kijutottak, de a csoportkörben két ponttal búcsúztak. Ernests Gulbis sikeres lett teniszező képviseli hazáját a különböző nemzetközi versenyeken.

Ünnepek szerkesztés

Dátum Magyar név Lett név Megjegyzés
Január 1. Újév Jaunais Gads
Húsvét előtti péntek Nagypéntek Liela Piektdiena változó dátum
Március/Április Húsvét vasárnap Lieldienas változó dátum
Húsvét vasárnapját követő nap Húsvét hétfő 2. Lieldienas változó dátum
Május 1. Munka ünnepe Darba svetki Az 1920-as alkotmányozó nemzetgyűlés
összehívásának napja szintén május
elsejére esett, ezért ugyanezen a napon
ünneplik.
Június 23. Szent Iván-éj Ligo Diena
Június 24. Nyárközép (Szent Iván napja) Jani
November 18. A függetlenség napja Neatkaribas diena Az 1918-as függetlenség kikiáltásának napja
December 25. Karácsony Ziemassvetki
December 26. Karácsony 2. Ziemassvetki
December 31. Szilveszter Vecais Gads

Jegyzetek szerkesztés

  1. Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 5.)
  2. World Population Review
  3. World Population Review 2022
  4. Lassan teljesen kiürül egy kelet-európai ország”, g7.hu, 2021. szeptember 17. (Hozzáférés ideje: 2022. november 30.) 
  5. visiteurope.com - Home - Prepare your next vacation to Europe[halott link]
  6. Index.hu Archiválva 2008. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben 2007. március 30. Csonka-Lettország: Moszkvában meghúzták az EU határát
  7. Archivált másolat. [2016. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
  8. Szociáldemokrata győzelem a lett választásokon Archiválva 2018. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (euronews.hu, 2018-10-07. Hozzáférés: 2018-10-11)
  9. Парламентские выборы в Латвии Archiválva 2018. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (kommersant.ru, 2018-10-07. Hozzáférés: 2018-10-11)
  10. Na, mi lett a választás eredménye Rigában? Archiválva 2018. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Techet Péter, azonnali.hu, 2018-10-08. Hozzáférés: 2018-10-11)
  11. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=LV
  12. https://hu.tradingeconomics.com/latvia/gdp-growth-annual
  13. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=LV&view=chart%2C
  14. a b https://countryeconomy.com/national-debt
  15. https://hu.tradingeconomics.com/latvia/inflation-cpi
  16. https://hu.tradingeconomics.com/latvia/employment-rate
  17. https://hu.tradingeconomics.com/latvia/unemployment-rate
  18. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/latvia
  19. a b c https://hu.tradingeconomics.com/latvia/indicators
  20. https://hu.tradingeconomics.com/latvia/sales-tax-rate

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Lettország témájú médiaállományokat.