Lettország

Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika, lívül: Leţmō Vabāmō) állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos. Az Európai Unió közepes méretű és kisebb népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a lett, ami az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nyelv. Fővárosa és legnépesebb városa Riga.

Lett Köztársaság
Latvijas Republika
Lettország zászlaja Lettország címere
Nemzeti himnusz: Dievs, svētī Latviju
Fővárosa	Riga
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Egils Levits
Miniszterelnök	Arturs Krišjānis Kariņš
Törvényhozás	Saeima
Hivatalos nyelv	lett
függetlenség	Az Orosz Birodalomtól
kikiáltása	1918. november 18.
elismerése	1920. augusztus 11.
EU-csatlakozás	2004. május 1.
Tagság	Lista Európai Unió Egyesült Nemzetek Szervezete Észak-atlanti Szerződés Szervezete Európa Tanács Kereskedelmi Világszervezet Balti Közgyűlés Északi Harccsoport Balti-tengeri Tanács Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Ausztrália Csoport Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Eurocontrol Nyitott Égbolt Egyezmény Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Európai Mozgáskoordinációs Központ Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület schengeni övezet Vízummentességi program Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	1 875 757 fő (2022. jan. 1.)
Rangsorban	149
Becsült	1 850 000 fő (2022)
Rangsorban	149
Népsűrűség	30 fő/km²
HDI (2007)	0,866 (48) – magas
Földrajzi adatok
Terület	64 589 km²
Rangsorban	121
Víz	1,5%%
Időzóna	EET (UTC+2) EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	LV
Hívószám	371
Segélyhívó telefonszám	112 110 113
Internet TLD	.lv
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Lett Köztársaság témájú médiaállományokat.

2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, ami 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta. 2014. január 1-től az eurózóna 18. tagja. Az ország komoly demográfiai válsággal szembesül.

Földrajz

Lettország domborzati térképe

Domborzat

Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont a Gaizinkalns (312 m).

A sekély Rigai-öböl, a Balti-tenger egyik nyúlványa az ország északnyugati részén található. A főváros, Riga az öböl partján található, a Daugava folyó torkolatánál. A fővároson kívül további fontos városok még Daugavpils, amely szintén e folyó mellett található, és a Balti-tenger partján fekvő Liepaja.

Vízrajz

A Venta-vízesés Kuldīga mellett

Legfontosabb folyója a Daugava.

Folyó neve	Torkolata	Lettországi hossza (km)	Teljes hossza (km)
Gauja	Rigai tengeröböl	452	452
Daugava	Rigai tengeröböl	352	1005
Ogre	Daugava	188	188
Venta	Balti-tenger	178	346
Iecava	Lielupe	136	136

A tengerpart Jūrmala mellett

Éghajlat

Lettország klímája mérsékelt és óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel.

Növény- és állatvilág

Lettországban az eredeti növénytakaró mérsékelt égövi vegyes erdő. Állatvilága ennek megfelelő: vaddisznó, őz, szarvas, róka, farkas, medve.

Környezetvédelem

Az ország területének 9%-a védett.

Nemzeti parkok

• Gauja Nemzeti Park: 90 méter magas homokkő sziklák között folyik a Gauja folyó.
• Ķemeri Nemzeti Park: kiterjedt mocsárvidék. A nemzeti park szomszédságában ásványvízre alapuló üdülőhely.
• Rāzna Nemzeti Park
• Slitere Nemzeti Park: a nemzeti parkot 2000-ben szervezték, de a terület a balti államok legrégibb természetvédelmi területe. Tengerparti erdőségek. A területbe tartozik néhány falu, melyeknek kulturális-történelmi jelentősége van a lettek számára.

Történelem

A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kardtestvérek rendje befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az első világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen tartalmú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a megszállás ürügyének. Kārlis Ulmanis miniszterelnök a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállta meg a Szovjetunió, hivatalosan augusztus 5-én annektálta.

Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a második világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett. 2007. március 28-án aláírták a szerződést az orosz-lett határról, ezzel véget ért az 1991 óta tartó határvita.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete

A parlament ülésterme

Államforma, alkotmány

Az elnök: Az elnökválasztást a parlamenti választásoktól függetlenül, szintén négyévente tartják. Az elnököt a Saeima választja. Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt. Lettország elnöke elvileg feloszlathatja a Saeimát és előrehozott választásokat írhat ki. (Ez még nem fordult elő).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

• A Saeima a Lett Köztársaság egykamarás parlamentjének a neve. A Saeima 100 tagját arányos képviseleti választások útján választják: az 5%-ot elért pártok között osztják szét a parlamenti helyeket. A parlamenti választásokat négyévente, október első szombatján tartják.
• A miniszterelnök a végrehajtó hatalom központi szervének, a kormánynak a vezetője.

Közigazgatási beosztás

2009. július 1-jétől az Európai Unió jogharmonizációjának keretében Lettország adminisztratív felosztását az addigi két szintű közigazgatási felosztásról egyszintűre változtatták megszüntetve ezzel az első szintet a járásokat.

Az addigi második szintű közigazgatási egységeket: a városokat (pilsētas), városkörnyéki településeket (pilsētu lauku teritorijas), és falvakat (pagasti) 109 községbe (municipaliy vagy novadi) összevonták. Ezen kívül 9 város köztársasági jelentőségű város (republikas pilsētas) címet kapott. Az ország azon városai, amelyek korábban városi jogokat szereztek, megtartották város elnevezésüket az adott községen belül.

Politikai pártok

• Latvijas Ceļš (Lett Út)
• Jaunais Laiks (Új Idő)
• Par cilvēka tiesībām vienotā Latvijā (Emberi Jogokért az Egységes Lettországban)
• Latvijas Pirmā Partija (Lett Első Párt)
• Tēvzemei un Brīvībai (Hazáért és Szabadságért)
• Latvijas Sociāldemokrātiskā Strādnieku Partija (Lett Szociáldemokrata Munkáspárt)
• Latvijas Sociālistiskā Partija (Lett Szocialista Párt)
• Tautas Partija (Néppárt)
• Zaļo un Zemnieku Savienība (Zöldek és Parasztok Szövetsége), amely a Lett Zöld Pártból (Latvijas Zaļā Partija) és a Lett Parasztszövetségből (Latvijas Zemnieku Savienība) áll.

A néppárti miniszterelnök, Laimdota Straujuma 2015 decemberében a kormánykoalíciójában támadt nézeteltérések miatt lemondott, a helyét a Zöldek és Farmerek Uniójában politizáló Māris Kučinskis vette át, akit 2016. február 11-én iktatott hivatalába a lett parlament, a Saeima.

A 2018. évi parlamenti választás

A 13. Saeima parlamenti helyei (2018. október 6.)

100 képviselő az alábbiak szerint:

  Harmónia Szociáldemokrata Párt (S&D): 23
  Zöldek és Farmerek Uniója (ALDE): 11
  Haladásért (liberális párt): 13
  Egység (Európai Néppárt): 8
  Új Konzervatív Párt: 16
  Nemzeti Szövetség (ECR): 13
  Egy Emberi Lettországért (nemzeti konzervatív párt): 16

A 2018. október 6-án tartott parlamenti választáson az addig kormányzó jobbközép koalíció elveszítette többségét. Megjelentek, sőt előtérbe kerültek új pártok is. A legtöbb szavazatot a szociáldemokrata, oroszbarát Harmony kapta (19,8%), de nem elegendőt ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani. Második helyen (14%) a 2016-ban alakult, populistának tartott KPV LV (Kam pieder valsts?, magyar jelentése: 'Kié az ország?') végzett. Harmadik lett (13,6%) az Újkonzervatív Párt (vagy Új Konzervatív Párt?), melyet 2014-ben hoztak létre. További két párt teljesített 10%-on felül, visszaesett viszont a Zöldek és Parasztok Szövetsége (9,96%) és a Nemzeti Egységpárt (6,67%).

Népesség

Riga, a főváros

Krisztus Születése Székesegyház, lett ortodox katedrális Rigában

Általános adatok

• Lakosság: 2 067 887 (2011)
• Népsűrűség: 35,5 fő/km²
• Főváros: Riga; népessége 685 902 fő (2009)
• Népességnövekedés: -0,77%
• Népcsoportok: 62,1% lett, 26,9% orosz, 2,2% ukrán, 2,2% lengyel, 3,3% fehérorosz, 1,2% litván
• Vallások: 49% evangélikus, 28% ortodox, 20% római katolikus, 3% egyéb

Legnépesebb települések

Riga, Daugavpils, Liepāja, Jelgava.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A népesség kevesebb mint 60%-a lett nemzetiségű. Körülbelül 30% az oroszok aránya, akiknek jogait és jólétét a szomszédos Oroszország figyelme kíséri. Más országokból (Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki a maradék 10%-ot.

Az egyetlen hivatalos nyelv a lett, amely a balti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de az oroszt is sokan beszélik.

Majdnem mindenki keresztény, a nagy felekezetek a katolikusok, az evangélikusok és az orosz ortodox egyház. Egy másik jelentős vallás a Dievturi, amely a kereszténység előtti kor mitológiáján alapul.

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális)	38,9 mrd $ (2021)
GDP növekedési ráta	- 0,6% (2022 Q3)
Egy főre jutó GDP (PPP)	34 469 $ (2021)
Államadósság	14,7 mrd € (2021)
Államadóssági ráta	43,6% (2021)
Infláció	21,8% (2022. november)
Foglalkoztatottsági ráta	64% (2021 Q2)
Munkanélküliségi ráta	6,9% (2022 Q3)
Minimálbér	500 € (2022)
Bérnövekedés üteme	-
Jegybanki alapkamat	2% (2022. október)
SZJA	31% (2022)
ÁFA (általános)	21% (2022)
TAO	20% (2022)

Ventspils kikötőjének egy része

Általános adatok

Lettország fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél található, és régóta egyfajta hídként szolgál Nyugat-Európa és Oroszország között. Kedvező földrajzi fekvés következtében, Lettországban hamar kifejlődött a kézműipar, majd a 19. század második felében a vasútvonalak megépülésével megindult az iparosodás. Oroszországon belül az egyik legfejlettebb ipari körzetté alakult. A két világháború között a mezőgazdaságban az állattenyésztés termékei jelentős exportcikkek voltak. Lettország a szükséges nyersanyagokhoz és az energiához keletről jutott, és a szakképzett munkaerőt igénylő késztermékek zöme a szovjet piacra került. 1990-ben az egy főre számított nemzeti jövedelem alapján a szovjet átlag 135%-a volt. A SZU-ból való kiválása után, 1992-ben a bruttó hazai termék 35%-kal esett vissza. Az 1990-es évek végére az új pénznem 1993-as bevezetésével, a privatizációval, az infláció jelentős csökkentésével és a nyugati kapcsolatok erősítésével stabilizálódott gazdasága. 1998-ban a GDP megoszlása az alábbiak szerint alakul: mezőgazdaság 8%, ipar 30%, harmadik szektor 62%. Nemzeti valutáját – a lett latot – 2013. december 31-én éjfélkor az euró váltotta fel.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság vezető ágazata a belterjes, istállózó állattenyésztés, főként a tej- és hústermelő szarvasmarha tenyésztése, amelyhez a rétek és legelők magas aránya (12,4%), valamint a szántóföldi szálas- és szemestakarmányok biztosítanak jó feltételeket. Szarvasmarhát (509 000 db; 1997-es adatok) főként Lettország északi, északkeleti és nyugati területén tartanak. A sertéstenyésztés (460 000 db) fő körzete az ország középső és déli része. Mindenütt elterjedt a baromfitenyésztés (4 millió db). A tengerpart mellett halászat dominál.

A földművelés lehetőségei kedvezőtlenebbek. A gyenge minőségű podzol talajt, csak délen váltja föl jobb minőségű barna erdőtalaj. Az ország területének 27%-a szántó, amelyen főként szálas- és szemestakarmányt (árpa 360 000 t, zab 117 000 t), burgonyát (843 000 t) termesztenek. A kenyérgabonák közül északon rozs (134 000 t), délen búza (395 000 t) terem, de mennyiségük nem elégíti ki a lakosság szükségletét. A korábban híres lentermesztés (10 000 t rost) visszaszorult, a cukorrépa-termesztés (388 000 t) viszont nőtt, de cukorból behozatalra szorul.

Ipar

Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény. Csupán tőzeg és építőipari nyersanyagokat bányásznak, valamint vízenergia-készletei vannak. Vízerőművekben (főként Daugaván) termelik a villamos áram 75%-át (villamos energia termelése 1997-ben 4 milliárd kWh), de energiaszükségletének felét importálja. Oroszországból kőolajat, Ukrajnából pedig szenet vásárol.

A feldolgozóiparban a gépgyártás és az élelmiszeripar vezet. A gépipar termékei: villany- és dízelmotorok, személyvagonok, városi villamosok, mikrobuszok, mezőgazdasági hűtőgépek, izzólámpák, rádiók, telefonkészülékek stb. A balti államok egyetlen kohászati üzeme nem tudja kielégíteni az acélszükségletet (Liepája, 465 000 t acél, 1997). A könnyűipar textilárut, bőrt, cipőt, faárut, papírt állít elő. Újabban a vegyipar is fejlődik (gyógyszer, műszál, műtrágya). Az élelmiszeripar helyi nyersanyagot dolgoz fel (halkonzerv, tej- és húsipar, cukorgyártás). Az ipar főként a fővárosban összpontosul, jelentősebb iparvárosok még Daugavpils, Liepája, Jelgava és Ventalis.

Kereskedelem

Jelentős mérleghiányt mutat. 1998-ban az import (3,14 milliárd dollár) 75%-kal meghaladja az export értékét (1,79 milliárd dollár). Erősen visszaesett a külkereskedelme a volt szovjet utódállamokkal. 2006-ban a lett export növekedésének üteme (12%) visszaesett a korábbi évekhez képest, ugyanakkor az import továbbra is rendkívül magas ütemben, 28%-kal bővült. A kivitel egyharmadát fa és faipari termékek adják, a további fontos exportcikkek: alapanyagok (16,2%), textiltermékek és gépek (8,8%), gépi berendezések (5,8%). A legfontosabb behozatali cikkek: gépek, szállítási eszközök, ásványkincsek és alapanyagok. A teljes külkereskedelmi forgalomban Lettország legnagyobb külkereskedelmi partnerei: Litvánia (12,7%), Németország (12,6%), Észtország (9%), Oroszország (8,3%), Svédország (6,1%) és Lengyelország (5,9%). Az uniós tagországokkal folytatott kereskedelem a teljes forgalom 75%-át teszi ki.

Közlekedés

Lettország vasút és közúthálózata sűrű.

Vasúti közlekedés

1997-ben a vasútvonalak hossza 2413 km, amelyből 271 km villamosított. A legnagyobb vasúttársaság a Latvijas Dzelzceļš (LDZ). Az utasszállításon kívül a kereskedelem a legfontosabb. Az Oroszországból érkező vonatok keresztülhaladnak az országon, míg elérnek a lett kikötőkbe, azonban Litvániával ellentétben Lettországban nincs korridorvasút. Riga fontos vasúti csomópont, Moszkvával két expresszvonat köti össze.

Közúti közlekedés

A közutak hossza 55 950 km, ebből 21 400 km aszfaltozott.

Légi közlekedés

A legnagyobb légitársaság a balti államok által közösen üzemeltetett AirBaltic, amelynek Észak-, Közép- és Nyugat-Európa a célja. Az AirBaltic 2006-ban 2,5 millió utast szállított. Az országban 3 nemzetközi repülőtér található Liepajában, Ventspilsben és a fővárostól 13 km-re délnyugatra Ogre mellett a Rigai nemzetközi repülőtér (IATA: RIX, ICAO: EVRA), az ország legnagyobb repülőtere.

Vízi közlekedés

Tengerparti kikötői közül Ventspils és Liepája egész évben használható (a többi is csak rövid időre fagy be), az ország külkereskedelmének nagy részét, emellett részben az orosz tranzitszállításokat is itt bonyolítják.

Kultúra

Riga óvárosának egy része

Oktatási rendszer

2 év előiskola – óvodának felel meg -, de rövidebb időtartamú, és idősebben járnak oda a gyerekek. Ezután 9 év 'általános iskola', amit 3 év középiskola követ.

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Kulturális világörökség

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti:

• Riga történelmi központja;
• Struve földmérő vonal Lettországban megmaradt emlékei Sausneja és Jekabpils településeken.

Művészetek

Cēsis várának romja

• Lettország építészete
• Képzőművészetek
• Lett irodalom
• Filmművészet
• Zene

Hagyományok

Lettországban a helyi szokások szerint a mikulás szentestétől kezdve 12 napon keresztül minden este meglepi ajándékkal a gyerekeket.Az ünnepi menü nagyon sok családnál gyakran :

barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.

Gasztronómia

Lettországban az ételek elkészítésének leggyakoribb módja a füstölés, a füstölt hering, orsóhal, lepényhal és angolna mind-mind nemzeti ételnek számítanak. Nyári különlegességnek számítanak az erdei gyümölcsökből készített ízletes lepények. Az ún. Rigai Feketebalzsam Lettország nemzeti itala, mely nagyon magas alkoholtartalmú, sűrű, fekete. Bizonyos mértékig hasonlít a magyar Unikumhoz. A modern lett konyhára a német konyhától átvett húsos, halas ételek jellemzőek. A lett konyha különlegességeinek kétharmada hideg ételekből áll: céklasalátából, húsos és halas előételekből, tojásokból, sajtokból, túróból és aludttejből.

Sportélete

A lett nemzeti sport a jéghoki. Ezenkívül még a kosárlabda és a labdarúgás is kedvelt. A 2004-es labdarúgó Európa-bajnokságra kijutottak, de a csoportkörben két ponttal búcsúztak. Ernests Gulbis sikeres lett teniszező képviseli hazáját a különböző nemzetközi versenyeken.

Ünnepek

Dátum	Magyar név	Lett név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Jaunais Gads	–
Húsvét előtti péntek	Nagypéntek	Liela Piektdiena	változó dátum
Március/Április	Húsvét vasárnap	Lieldienas	változó dátum
Húsvét vasárnapját követő nap	Húsvét hétfő	2. Lieldienas	változó dátum
Május 1.	Munka ünnepe	Darba svetki	Az 1920-as alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának napja szintén május elsejére esett, ezért ugyanezen a napon ünneplik.
Június 23.	Szent Iván-éj	Ligo Diena	–
Június 24.	Nyárközép (Szent Iván napja)	Jani	–
November 18.	A függetlenség napja	Neatkaribas diena	Az 1918-as függetlenség kikiáltásának napja
December 25.	Karácsony	Ziemassvetki	–
December 26.	Karácsony	2. Ziemassvetki	–
December 31.	Szilveszter	Vecais Gads	–

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Lettország témájú médiaállományokat.

• Lett Intézet Archiválva 2001. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – hivatalos weboldal Lettországról, több nyelven (angol, német, francia, finn, svéd, orosz – az anyagtól függően)
• A lett Miniszteri Kabinet honlapja
• A lett elnöki hivatal honlapja
• A parlament (Saeima) honlapja
• LatviansOnline – népszerű lett online közösség
• TV.lv – lett tévéműsorok online megtekintése
• Utcamúzeum
• Lett utakról
• Autópályaútvonalak
• Lettország Térkép Kalauz Archiválva 2007. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ↑ Bojtár: Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. www.tankonyvtar.hu. Osiris (1997) (Hozzáférés: 2016. dec. 14.) (pdf)