Főmenü megnyitása

A szilveszter a Gergely-naptár szerinti naptári év utolsó napja, Újév előestéje, a karácsonyi időszak(wd) hetedik napja. Sok országban családi összejövetelekkel, evéssel-ivással, különféle rendezvényekkel és tűzijátékokkal ünneplik; egyes keresztény templomokban szilveszter éjszakáján virrasztási szertartás van. Elnevezését onnan kapta, hogy ezen a napon van Szent Szilveszter pápa ünnepe a katolikus egyházban.

Szilveszter
Szilveszteri tűzijáték
Szilveszteri tűzijáték

Alternatív neve óév estéje
Ideje december 31.
Kapcsolódó ünnep Újév
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilveszter témájú médiaállományokat.

Magyarországon szilveszter nem munkaszüneti nap.[1]

Tartalomjegyzék

DátumaSzerkesztés

Évbúcsúztató-évköszöntő ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak.[2] Az év kezdetének napja kultúránként és korszakonként változott; a középkori Európa legtöbb országában március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt (Gyümölcsoltó Boldogasszony), bár nem rendeztek ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették.[3] 1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, így az év utolsó napja december 31-ére került.[2]

ElnevezéseSzerkesztés

December 31-e I. Szilveszter pápa ünnepe, így az 1582-es naptárreform után több kultúrában – köztük a magyarban – Szilveszter napjának, röviden szilveszternek nevezik az év utolsó napját. Szilveszter 314 és 335 között volt a katolikus egyház feje, pápaságának egyik jelentős teendőjeként megszervezte az egyházi életet Rómában. A történettudomány által nem igazolt középkori legendák szerint meggyógyította, megtérítette, és megkeresztelte Nagy Konstantin császárt.[4]

A köznyelvben általában más kultúrák évének utolsó napját is „szilveszternek” nevezik, még akkor is, ha az nem december 31-ére esik (például „kínai szilveszter”),[5] vagy nem ismerik Szent Szilveszter ünnepét (például „japán szilveszter”).[6]

Szokások, ünneplésSzerkesztés

Az óévet búcsúztató zajos mulatságokat az ókori római szaturnáliák leszármazottjának tekintik, melyeket lakoma, lármázás, dorbézolás jellemeztek. A szaturnáliák pogány szokását a középkori Franciaországban támasztották fel a január 1-e körül tartott „bolondok ünnepe” (festum fatuorum) képében, mely A párizsi Notre-Dame regényben is nagy szerepet kap. Az ilyen ünnepségeket az egyház a 15. században hivatalosan betiltotta, de továbbéltek a néphagyományban.[7] A babonák szerint az óév esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és az év sötét időszakában lesben álló gonosz szellemeket. Ennek modern megfelelője a zajos tűzijáték.[8]

A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, és a régi és új évet jelképesen elválasztó praktikákkal jár. A gonoszűző zajkeltés mellett Európa-szerte ismert szokások a téltemetés, bálok, szerelmi-, halál-, és időjóslások.[9][10] Számos ember családi összejövetelekkel, bulikkal ünnepli óév estéjét. Népszerű, hagyományos szilveszteri étel a virsli, sonka, hurka, kocsonya, pogácsa, valamint a lencse.[11] Mások templomi szertartásokon vesznek részt. A városok fő terein tömegrendezvényeket szerveznek, az újév előtti másodperceket gyakran visszaszámlálás kíséri, ezt követik az újévi, pezsgős köszöntések.[12]

Szilveszter estéjén gyakori az újévi fogadalomtétel, amelynek során az emberek megfogadják, hogy betartanak vagy elérnek bizonyos dolgokat a következő év során (például több testmozgás, egészségesebb étrend, takarékoskodás, leszokás a dohányzásról).[13] Az újévi fogadalomtétel szokása is az ókorra nyúlik vissza: már a régi babilóniaiak és rómaiak is gyakorolták, majd később a keresztények is átvették ezt a világi szokást.[14]

Magyar népi hagyományokSzerkesztés

A szilveszteri hagyományok legtöbbje a jövendöléssel és bőségvarázslással kapcsolatos:

  • Népszerű a zajkeltés, „gonoszűző zajcsapás”, „gulyafordítás”: főként éjfél körül lármáztak ostorral, kolomppal, dudálással, bádogdarabok összeütésével. Egyes helyeken mondákat is fűztek a szokáshoz, például török támadások emlékéhez kötik.[15]
  • A téltemetés az óévet jelképező bábu elásása vagy elégetése, vagy pedig egy öregembernek öltöztetett legény kiűzése a faluból.[16]
  • Elterjedt szokás volt a kántálás, jókívánságokkal házról házra járás. Ezt egykoron felnőtt férfiak űzték, később fiatalok és gyermekek, a 20. század dereka óta pedig főleg a cigányok adománykérő szokása.[15]
  • A férjezetlen lányok jövendőbelijük kilétét, nevét, társadalmi helyzetét jövendölték meg gombócfőzéssel, pogácsasütéssel, ólomöntéssel. Ismert volt a halál- és az időjóslás is.[15]

Más országokbanSzerkesztés

  • Főleg az angolszász országokban népszerű ünnepi díszítés a fagyöngy, melynek téli ünnepekkel való társítása még a pogány korból származik. Egy újabb keletű hagyomány szerint a szerelmesek fagyöngy alatt kell csókot váltsanak.[17]
  • Spanyolországban és latin-amerikai országokban minden egyes éjféli harangszókor bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencsés új évük legyen.[18]
  • Olaszországban az emberek kidobálják a régi, felesleges dolgokat az ablakon, így számolva le az óévvel. Egyes helyeken cserépedényeket törnek össze, így ijesztve el a sötét lelkeket. Hagyományos szilveszteri étel a lencse és csülök.[19]
  • Oroszországban szilveszterkor állítanak „újévi fát" (Novogodnaja jolka), és Fagy apó (Gyed Moroz) ezen az éjfélen ajándékozza meg a gyermekeket. Hagyományos étel a hering és saláta. Az óhitű ortodoxok január 14-én ünneplik az újévet.[20]
  • Az Egyesült Államok legnagyobb szilveszteri buliját a Times Square-en tartják; az év utolsó percében egy kristálygömböt engednek le az egyik épület tetejéről.[21]

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2012. évi I. törvény 102. § (1) bek.
  2. a b Márciusban is volt már szilveszter. Origo.hu, 2015. december 31. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
  3. How was New Year Celebrated in Medieval Times. About History, 2017. március 21. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
  4. Mit ünnepelnek a keresztények szilveszterkor?. Mindennapi.hu, 2011. december 31. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
  5. Ostromállapottal ünneplik a kínai újévet. Index.hu, 2006. február 5. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
  6. Japánban nagy ünnep, de nem buli a szilveszter. Liget, 2017. december 29. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
  7. The New Year's Feast That Transformed Fools Into Popes and Kings. Atlas Obscura, 2017. december 29. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
  8. Here's How 10 New Year's Eve Traditions Got Started. Live Science, 2017. december 30. (Hozzáférés: 2018. december 14.)
  9. Szilveszter. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2018. december 19.)
  10. Szent Szilveszter pápa. Jeles Napok. (Hozzáférés: 2018. december 19.)
  11. Top 10 étel a szilveszteri asztalra. Körkép, 2015. december 30. (Hozzáférés: 2018. december 14.)
  12. New Year's Eve. Time and Date. (Hozzáférés: 2018. december 14.)
  13. Már januárban megszegjük az újévi fogadalmat. Maszol, 2015. január 28. (Hozzáférés: 2018. december 20.)
  14. The History of New Year’s Resolutions. History, 2015. december 30. (Hozzáférés: 2018. december 20.)
  15. a b c December 31. Szilveszter. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2018. december 19.)
  16. Téltemetés. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2018. december 19.)
  17. Mistletoe Traditions. The Mistletoe Pages. (Hozzáférés: 2018. december 19.)
  18. ¿Por qué tomamos doce uvas en Nochevieja?. Muy Historia. (Hozzáférés: 2018. december 19.)
  19. New Year's Eve Italian Traditions. Italy Magazine, 2014. december 31. (Hozzáférés: 2018. december 19.)
  20. New Year's Traditions in Russia. Cultural Awareness, 2014. december 30. (Hozzáférés: 2018. december 19.)
  21. Akkor és most: ilyen egy New York-i szilveszter a Times Square-en. Globoport, 2016. december 31. (Hozzáférés: 2019. január 4.)