Főmenü megnyitása

A fehér fagyöngy (Viscum album) a szantálfafélék (Santalaceae) családjába tartozó, Magyarországon is jól ismert és egész Európában elterjedt félélősködő, örökzöld növény. Leggyakoribb gazdanövényei az almafa, a nyárfa, a fűzfa, az akácfa, amelyek ágain gömbölyű, 60-100 cm átmérőjű bokrokat képez.

Infobox info icon.svg
Viscum album
Nyárfán nőtt fehér fagyöngy
Nyárfán nőtt fehér fagyöngy
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szantálfavirágúak (Santalales)
Család: Szantálfafélék (Santalaceae)
Nemzetség: Fagyöngy (Viscum)
Faj: V. album
Tudományos név
Viscum album
L.
Alfajok
  • V. album ssp. abietis[1] [2]
  • V. album ssp. album[3]
  • V. album ssp. austriacum[1] [2]
  • V. album ssp. meridianum[1] [2]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Viscum album témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Viscum album témájú médiaállományokat és Viscum album témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

Rövid szerteágazó ágai ismételt álvillás elágazásúak. Levelei átellenesek, zöldessárgák, bőrneműek, visszástojásdad vagy keskeny lándzsás alakúak. Kétlaki, zöldessárga színű redukált virágai ülők, 3-4-5 tagú bogernyőt alkotnak. Március-áprilisban virágzik. Termése ragadós álbogyó, amely késő ősszel érik, és elterjesztésében a madaraknak van szerepük.

FelhasználásaSzerkesztés

Angolszász országokban karácsony környékén díszítésre használják, tartós asztali és mennyezeti dísz. Érdekes tulajdonsága, hogy a kint felkötött fagyöngy sokkal tovább marad üde és zöld, mint a bent fellógatott csokrok.

A gyógyászatbanSzerkesztés

A fagyöngyöt az érelmeszesedés megelőzésére és a hagyományos kezelésekkel együtt a magas vérnyomás leküzdésére használják. Európában több laboratórium állít elő belőle és forgalmaz különböző citosztatikus és immunrendszert serkentő hatású készítményeket, az onkológia területén való felhasználásra.

A fagyöngy vérnyomáscsökkentő hatását állatkísérletek igazolták, de hogy pontosan melyik összetevője felelős ezért a hatásmechanizmusért, ez idáig nem tudták meghatározni. Immunrendszert serkentő rákellenes hatása viszont a viszkotoxinoknak és a lektineknek tulajdonítható. Bár számos európai országban az egyik legáltalánosabban felírt gyógyszer rákbetegek számára, a Cochrane Együttműködés 2008-as áttekintő tanulmánya[4] szerint kevés megbízható kísérlet áll rendelkezésre (a 80 talált kísérletből összesen 21-et tudtak belefoglalni az áttekintésbe alapvető módszertani problémák miatt), így a fehér fagyöngy pozitív hatása az onkológiai folyamatokra nem igazolható. A 13 kísérletből, amelyek a fehér fagyöngykészítményeket szedő rákbetegek túlélési esélyét vizsgálták, hat jelentett pozitív hatást, azonban egyik módszertana sem volt megfelelő minőségű, így ezek nem elégségesek a feltételezett hatás igazolására. Két további kísérlet, amelyek a fehér fagyöngy bőrrákra és fej- és nyaki rákra vonatkozó hatását vizsgálták, nem talált bizonyítékot arra, hogy hatásos lenne. A 16 kísérletből, amelyek a fehér fagyöngy hatékonyságát vizsgálták arra, hogy mennyiben javítja a rákbeteg életminőségét, pszichikai állapotát, a tünetek erősségét, valamint hogy mennyiben csökkenti a kemoterápia mellékhatásait, 14 jutott arra a következtetésre, hogy valamilyen szintű pozitív hatás létezik, azonban e kísérletek közül csak kettőnek volt olyan minőségű módszertana, hogy megbízható következtetést lehessen levonni belőlük. Ezek közül az egyik pozitív hatást talált a kemoterápiával kezelt mellrák-betegek életminőségére. A tanulmány szerzőinek véleménye szerint további független és megalapozott klinikai vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a fehér fagyöngy onkológiai hatását el lehessen dönteni.

A fagyöngylevél összetevőinek (főleg a viszkotoxinok és a lektinek) mérgező hatását kimutatták. A bogyók is tartalmaznak veszélyes hatóanyagokat, ezért a fagyöngy csak orvosi rendeletre szedhető.

HatóanyagaiSzerkesztés

Drogjai a levelek (Visci folium) vagy leveles hajtások (Visci albae stipes). Számos változata van, melyek hatóanyagaik minősége és mennyisége szempontjából különbözőek a gazdanövény fajától, annak állapotától és azon való elhelyezkedésüktől függően. Egy fán is többféle változat fordulhat elő. Hatóanyagai viszkotoxinok, cisztein, amelyek erős hatású polipeptid keverékek; egy viszkumprotein komplex; lektinek. További előforduló tartalomanyagok: fenilpropán- és lignánszármazékok, kávésavszármazékok, flavonoidok, biogén aminok, arabinogalaktán és galakturonán poliszacharidok.[5]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Trop
  2. a b c THP
  3. Viscum album. Flora Europaea. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  4. Horneber M, Bueschel G, Huber R, Linde K, Rostock M. Mistletoe therapy in oncology. Cochrane Database of Systematic Reviews 2008, Issue 2. Art. No.: CD003297. DOI: 10.1002/14651858.CD003297.pub2. Hozzáférhető: http://mrw.interscience.wiley.com/cochrane/clsysrev/articles/CD003297/frame.html[halott link]
  5. Bern

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés