Fehér fagyöngy
A fehér fagyöngy (Viscum album) a szantálfafélék (Santalaceae) családjába tartozó, Magyarországon is jól ismert és egész Európában elterjedt félélősködő, örökzöld növény. Leggyakoribb gazdanövényei az almafa, a nyárfa, a fűzfa, az akácfa, amelyek ágain gömbölyű, 60-100 cm átmérőjű bokrokat képez.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nyárfán nőtt fehér fagyöngy
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Viscum album L. | ||||||||||||||||
| Alfajok | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Viscum album témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Viscum album témájú médiaállományokat és Viscum album témájú kategóriát. |
Megjelenése szerkesztés
Rövid szerteágazó ágai ismételt álvillás elágazásúak. Levelei átellenesek, zöldessárgák, bőrneműek, visszástojásdad vagy keskeny lándzsás alakúak. Kétlaki, zöldessárga színű redukált virágai ülők, 3-4-5 tagú bogernyőt alkotnak. Március-áprilisban virágzik. Termése ragadós álbogyó, amely késő ősszel érik, és elterjesztésében a madaraknak van szerepük.
Felhasználása szerkesztés
Angolszász országokban karácsony környékén díszítésre használják, tartós asztali és mennyezeti dísz. Érdekes tulajdonsága, hogy a kint felkötött fagyöngy sokkal tovább marad üde és zöld, mint a bent fellógatott csokrok.
A gyógyászatban szerkesztés
A fagyöngyöt az érelmeszesedés megelőzésére és a hagyományos kezelésekkel együtt a magas vérnyomás leküzdésére használják. Európában több laboratórium állít elő belőle és forgalmaz különböző citosztatikus és immunrendszert serkentő hatású készítményeket, az onkológia területén való felhasználásra.
A fagyöngy vérnyomáscsökkentő hatását állatkísérletek igazolták, de hogy pontosan melyik összetevője felelős ezért a hatásmechanizmusért, ez idáig nem tudták meghatározni. Immunrendszert serkentő rákellenes hatása viszont a viszkotoxinoknak és a lektineknek tulajdonítható. Bár számos európai országban az egyik legáltalánosabban felírt gyógyszer rákbetegek számára, a Cochrane Együttműködés 2008-as áttekintő tanulmánya[4] szerint kevés megbízható kísérlet áll rendelkezésre (a 80 talált kísérletből összesen 21-et tudtak belefoglalni az áttekintésbe alapvető módszertani problémák miatt), így a fehér fagyöngy pozitív hatása az onkológiai folyamatokra nem igazolható.
A 13 kísérletből, amelyek a fehér fagyöngykészítményeket szedő rákbetegek túlélési esélyét vizsgálták, hat jelentett pozitív hatást, azonban egyik módszertana sem volt megfelelő minőségű, így ezek nem elégségesek a feltételezett hatás igazolására. Két további kísérlet, amelyek a fehér fagyöngy bőrrákra és fej- és nyaki rákra vonatkozó hatását vizsgálták, nem talált bizonyítékot arra, hogy hatásos lenne.
A 16 kísérletből, amelyek a fehér fagyöngy hatékonyságát vizsgálták arra, hogy mennyiben javítja a rákbeteg életminőségét, pszichikai állapotát, a tünetek erősségét, valamint hogy mennyiben csökkenti a kemoterápia mellékhatásait, 14 jutott arra a következtetésre, hogy valamilyen szintű pozitív hatás létezik, azonban e kísérletek közül csak kettőnek volt olyan minőségű módszertana, hogy megbízható következtetést lehessen levonni belőlük. Ezek közül az egyik pozitív hatást talált a kemoterápiával kezelt mellrák-betegek életminőségére. A tanulmány szerzőinek véleménye szerint további független és megalapozott klinikai vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a fehér fagyöngy onkológiai hatását el lehessen dönteni.
A fagyöngylevél összetevőinek (főleg a viszkotoxinok és a lektinek) mérgező hatását kimutatták. A bogyók is tartalmaznak veszélyes hatóanyagokat, ezért a fagyöngy csak orvosi rendeletre szedhető.
Hatóanyagai szerkesztés
Drogjai a levelek (Visci folium) vagy leveles hajtások (Visci albae stipes). Számos változata van, melyek hatóanyagaik minősége és mennyisége szempontjából különbözőek a gazdanövény fajától, annak állapotától és azon való elhelyezkedésüktől függően. Egy fán is többféle változat fordulhat elő. Hatóanyagai viszkotoxinok, cisztein, amelyek erős hatású polipeptid keverékek; egy viszkumprotein komplex; lektinek. További előforduló tartalomanyagok: fenilpropán- és lignánszármazékok, kávésavszármazékok, flavonoidok, biogén aminok, arabinogalaktán és galakturonán poliszacharidok.[5]
Képek szerkesztés
-
Megjelenése -
Fagyöngy nyárfákon -
Virága -
Termései -
Illusztrációja -
Szárított herbája -
A fagyöngy behatolása a gazdafa testébe -
Druidák ősi, hagyományőrző viseletében
.jpg)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Trop
- ↑ a b c THP
- ↑ Viscum album. Flora Europaea. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
- ↑ Horneber M, Bueschel G, Huber R, Linde K, Rostock M. Mistletoe therapy in oncology. Cochrane Database of Systematic Reviews 2008, Issue 2. Art. No.: CD003297. DOI: 10.1002/14651858.CD003297.pub2. Hozzáférhető: http://mrw.interscience.wiley.com/cochrane/clsysrev/articles/CD003297/frame.html[halott link]
- ↑ Bern
Források szerkesztés
- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
- ↑ Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 588–590. o. ISBN 963-9239-96-8
- ↑ Trop: A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
- ↑ THP: Viscum album. The Plant List. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
