Télapó
A bojtos sapkás Télapó Magyarországon a püspöksüveges Mikulás alakjával egybemosott képzeletbeli, de eredetét tekintve nem a keresztény néphagyományban meghonosodott mesefigura az alapvetően keresztény ihletésű karácsonyi ünnepkörben. A „Télapó” alakjának és különböző kultúrkörök hagyományaiból összegyúrt legendájának mai formája fokozatosan alakult ki a különböző európai népek mitológiáiból. Végül Moritz von Schwind német festő és meseillusztrátor képzelete nyomán – 1847-ben nyerte el végső formáját, a hosszú, fehér szakállas, piros ruhás, csuklyás, köpenyes, testes alakját.[1]




Története Szerkesztés
A téli ünnepek ajándékozó lényeinek nagyon régi hagyománya van egész Európában: 'Frau Holle', 'Père Noël', ’Fagy apó’, ’Tél apó’ olyan mesealakok, akik részben szerencsét hozó és ajándékozó, részben ijesztő és démonikus lények. A rémisztően fagyos alakot a germán főisten, Odin továbbélésének tekintik, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásokban: jóságos arccal ajándékot oszt, míg büntető segédei ijesztgetnek. Odinnak több elnevezése volt, „Hosszú Szakállúként” is emlegették, akinek volt egy lova, a nyolclábú Sleipnir és hatalmas távolságokat tudott megtenni vele. A német néphagyomány szerint a gyerekek Odin lovának, Sleipnirnek tettek ki csizmácskáikban a kémény mellé szalmát és répát, Odin pedig hálából ajándékokat hagyott benne nekik. Az északi fagyos tél démona a skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja a Yule-bak (Yule Goat), Julbukk, Julbock-nak nevezett mesefigura hoz ajándékot. Ennek leghíresebb változata, a lappföldi Joulupukki, akinek figurája egyértelműen azonosult a Télapó alakjával.
A magyar falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a "miklósolás", a lánccsörgető alakoskodás szokása, amit végül kiszorított a jóságos keresztény Mikulás.
A hagyományok alapján régebben ismert „Mikulás” elnevezés a képzeletbeli ajándékosztó elnevezésére, a háromkötetes etimológiai szótár (TESZ)[2] szerint, 1856-tól eredeztethető és egy olyan „lény”, illetve mesealak elnevezése, aki december 6-án, Szent Miklós napján[3] megajándékozza a gyermekeket.
Szélesebb körben Télapó magyarországi elterjedése az 1950-es évekre tehető. A szovjet import Télapó (Gyed Moroz), illetve a már korábban is létező kifejezés kizárólagossá tétele a Rákosi-korszakban történt meg Magyarországon. 1949-ben még "Mikulás-vásár"-ról írt a kommunista párt lapja, a Szabad Nép, de aztán jött az 1950-es december 5.
„ | "Télapó"-ünnepélyt rendeznek "december 5-én az óvodákban és az általános iskolákban. Az ünnepi műsorszámokban a Szülői Munkaközösség tagjai és az általános iskolák felsőtagozatú növendékei szerepelnek. A Szülői Munkaközösség tagjai a műsor után, megajándékozzák a gyermekeket. | ” |
– Szabad Nép, 1950. december 5-ei szám, 8. oldal[4] |
A rendszerváltozás után, amerikai mintára a mai modern Télapó figurájának szerves részévé vált, hogy rénszarvasok vontatta repülő szánon jár. A finn gyerekek meg vannak győződve róla, hogy az ajándékot osztogató, jóságos téli szellem hazája az Északi-sark, amelyet csak decemberben hagy el, hogy rénszarvasoktól húzott repülő szánján meglátogassa az egész világ jó gyermekeit. Feladatát elvégezvén egy évre újra visszatér a Sarkvidékre.
A Télapó szó eredete Szerkesztés
Egy 16. századból eredő hagyomány szerint Németországban, a kolostorok iskoláiban, minden év december 6-án egy napra mindig megfordult a rend és a diákok közül egy fiút "püspökké" választottak. Az ifjú püspöknek versekbe szedett prédikációt kellett tartania a kolostor lakói számára, majd egyfajta "körmenetet" is kellett tartani településen, házról házra járva áldást osztva. A diákpüspököt szentek, angyalok, ördögök, királyok kísérték.
A reformáció idején a protestáns országokban a katolikus szentté avatott Szent Miklós helyett igyekeztek megszabadulni a szent alakjától, így például Luther a „Heiliger Christ”-alakkal próbálta helyettesíteni az ajándékosztó apó figuráját. A köztudatba protestáns körökben, az ajándékozó Mikulás helyére a kisded Jézuska került. Mária Terézia idején már az egész Monarchia területén ismert volt a Kisded, illetve Jézuska kultusza. A magyar Mikulás elnevezés alapja a Miklós név szlovák változata. A köztudatban a december 6-án tartott Mikulás ünnep Magyarországon hagyományos elnevezésének számít a Télapóval szemben. A népszokás és a Mikulás kifejezés a 19. század legvégén érkezett Magyarországra, ezért a keresztény gyökerű Mikulás-ünnep hagyománya harminc-negyven évvel idősebb, mint a Télapó-ünnep teljesen vallástalan hagyománya.[5]
Elterjedt nézet, hogy a magyar „Télapó” szó akkor keletkezett mesterségesen, amikor az 1950-es évek kommunista vallásellenessége miatt teljesen le kívánták cserélni a „Mikulás” elnevezést az állami iskolai és óvodai rendezvényeken, és helyette a szovjet-orosz kultúrkör orosz: Дед Мороз ’Fagy apó’ tükörfordítását a Télapó elnevezést használták az államosított óvodákban és iskolákban, illetve a vallástalan családoknál.[6][7]
A szó azonban az MTA Nyelvtudományi Intézetének gyűjtése szerint[8] már létezett jóval korábban is, nem „mesterségesen” keletkezett, mai jelentését pedig fokozatosan vette fel, és továbbra is átalakulóban van.[9] Tél apót, így, különírva már Arany János ismerte és Téli vers című művében le is írta, Mikszáth Kálmán is használta műveiben, 1893-ban Gyulai Pál is, nála még szintén külön írva fordul elő.
„ | Ej, ej, garázda tél apó! Ki ördög hítta kelmedet, |
” |
– Arany János: Téli vers[10] |
Azonban 1895-ben Komjáthy Jenőnél már a verscím is egy egybeírt „Télapó”.
„ | Télapónak hó szakálla Feje tarkó, ing a lába, |
” |
– Komjáthy Jenő: Télapó, 1895 |
1914-ben Krúdy Gyula és Szabó Dezső pedig a fekete csontkeretes szemüvegű, magános öregúr és a görnyedt, szakállas öregúr leírásánál a már kialakult sztereotípiára támaszkodik: „mint a kalendáriumbeli télapó”, „tél-apó szakállú”.[9] Ezzel párhuzamosan még más szerepben is jelen van, például József Attilánál.[11]
„ | Szeretném, ha vadalmafa lennék, Mi ha majd egykor kiszárad |
” |
– József Attila: Szeretném, ha vadalmafa lennék! |
A szó használatában a szovjet-orosz hatás 1927-ben mutatható ki először egy orosz film, a „Télapó” című mesejáték kapcsán. 1933-ban jelent meg „A Télapó az óvodában. Téli óvodai foglalkoztatáshoz való gyakorlati anyag” című pedagógiai segédlet, ami szintén a „Télapó” szó akkori meglétéről tanúskodik.[9]
Kiss Lajos nyelvész, szlavista, a nyelvtudományok kandidátusa és doktora 1962-ben a Mikulás és a Télapó alakjának összefonódását az utóbbi évek új fejleményeként tárgyalta és a Nyelvőr 86. számában megjelent, "Mikulás, télapó, krampusz" című tanulmányában, az orosz Дед Мороз ’Fagy apó’ alakjával való összefüggést is felvetette.[9]
Különböző elnevezései Szerkesztés
A Télapó elnevezései a világ népeinél:[12]
- Német nyelvterületen a Weihnachtsmann (szó szerinti fordításban Karácsonyapó) a neve.
- Angol nyelvterületen Father Christmas.
- Francia nyelvterületen Père Noël.
- Amerikában a magyar elnevezéssel rokon, Szent Miklósnak megfelelő Santa Claus.
- Svédországban a Jultomten manó hozza az ajándékokat.
- Dániában a Julemand, a Karácsonyember látogat és Grönlandon lakik.
- Az "igazi" Télapó, Joulupukki Finnországban, a Lappföldön lakik.
- Hollandiában a „Sint(er) Klaas”-nak nevezett Mikulás fehér lovon jár.
- Olaszországban Babbo Natale (és vízkeresztkor egy nő: Befana, az ajándékozó).
- A spanyol kisgyerekek a napkeleti bölcsektől (Háromkirályok: Los Reyes Magos) vagy a Télapótól (Papá Noel) várják az ajándékot.
- Portugáliában ilyenkor Télapó és Karácsonyapó is dolgozik.
- Szlovéniában Dedek Mraz a Télapó neve.
- Mexikóban Niño Dios a kis Jézus ajándékoz
- Costa Ricában és Kolumbiában El Niño, a Jézuska veszi az ajándékokat,
- Brazíliában és Peruban a Papa Noel a Karácsonyapó.
- A hideg Oroszországban ilyenkor Gyed Moroz, a "Fagy Apó", illetve a Fagyok Nagyapja ajándékoz, aki Babuskával és unokájával Sznyegurocskával "Hóleány" jár.
- Lengyelországban a Święty Mikołaj látogatja meg a gyerekeket.
Gyermekdalok Szerkesztés
A legnépszerűbb Télapóról szóló gyermekdal, a Hull a pelyhes fehér hó szövegírója a híres Lenin-dal szövegét is megalkotó Rossa Ernő dalszövegíró, karnagy, zenepedagógus, zeneszerző volt,[14][15] aki az 50-es és 60-as években olyan dalok szerzője volt, mint a Munkásőrinduló, a Dal a felszabadulásról, a Harsan a kürtszó, a Már pirkad a hajnal, az Előkelőek nem vagyunk című ismert mozgalmi dalok.[16][17]
„ | Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó. Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll. Van zsákodban minden jó, Nagy szakállú Télapó, Amerre jár reggelig, |
” |
– Rossa Ernő: Hull a pelyhes fehér hó |
(Dallama: Wolfgang Amadeus Mozart: Variációk egy francia gyermekdalra, Köchel-jegyzék 265., Ah! vous dirai-je, maman)[18][19]
„ | Télapó itt van, Hó a subája, Jég a cipője, Leng a szakálla, Zsák, zsák, teli zsák, Piros alma, aranyág. Két szarvas húzta |
” |
– Donkó László: Télapó itt van |
Irodalom Szerkesztés
- Dr. Lintnerné Fittler Vilma, Héjj Erzsébet:[20] Magyar betlehemesek. Karácsonyi játékok. Télapó az óvodában, Székesfehérvár, 1926.
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Mikulás-történelem. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
- ↑ A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1-3.,Budapest, Akadémia Kiadó, 1985, helytelen ISBN kód: 963053839X
- ↑ December 6. Szent Miklós napja
- ↑ Mementó 1950: jön a Télapó, eltűnik a Mikulás, hvg.hu
- ↑ Német-osztrák-cseh találmány a Jézuska
- ↑ Nyelv és Tudomány - Mikulás és Télapó: kis téli skizofrénia, nyest.hu
- ↑ Szolláth Mihály: Mikulás: Nemtélapó, Télapó: Nemmikulás Különböztessük meg őket periodika=Édesvíz ezoterikus könyvkiadó – Édesvíz online: Mióta volt a Mikulásnak kék a köpenye? (2010. december 16.) arch Hozzáférés: 2012. november 15. periodika nélkül
- ↑ Nyomozás a télapó után Archiválva 2013. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, mta.hu
- ↑ a b c d Fejes László: Nyomozás a télapó után. Nyelv és Tudomány, (2010. október 6.)
- ↑ Arany János: Téli vers. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ József, Attila: Szeretném, ha vadalmafa lennék! (magyar nyelven). József Attila összes költeménye. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ Országok, szokások, hagyományok[halott link], geographic.hu
- ↑ A Pictorial History of Santa Claus Archiválva 2016. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, publicdomainreview.org
- ↑ Rossa Ernő: Hull a pelyhes fehér hó. [2016. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 19.)
- ↑ Best of Communism: Selection of revolutionary songs. [2011. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 19.)
- ↑ Rossa Ernő (1909. márc. 5. – Bp., 1972. máj. 28.) zenepedagógus, karnagy, szövegíró és zeneszerző
- ↑ Rossa Ernő, lexikon.katolikus.hu
- ↑ Hull a pelyhes - Francia gyermekdal – Rossa Ernő verse - kottakép. (Hozzáférés: 2012. november 19.)
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=DDMvvelPXj0
- ↑ Magyar katolikus lexikon > H > Héjj Erzsébet óvónő
Források Szerkesztés
- Mikulás vagy Télapó?, unnep.eu
- Télapó vagy Jézuska?, nana.hu 2009. december 6.
- Országok, szokások, hagyományok[halott link], geographic.hu
- Mi az igazság Mikulás, Télapó, Jézuska kérdésben?, thesecret.hu
- Dr. Moskovszky Éva: Mikulás, kamjt.hu