1917-es októberi orosz forradalom

Az 1917-es októberi orosz forradalom[2] (hivatalos kommunista elnevezéssel nagy októberi szocialista forradalom, rövidítve: NOSZF) vagy bolsevik forradalom[3] 1917. november 7-én (az Oroszországban akkor használt julián naptár szerint október 25-én) Oroszország akkori fővárosában, Petrográdban (ma Szentpétervár) lezajlott forradalmi eseménysor. A forradalom, melyet a Vlagyimir Lenin irányította bolsevik párt vezetett, az 1917-es oroszországi forradalmak egyik fontos eseménye volt, valamint az oroszországi polgárháborút kirobbantó esemény is.

1917-es októberi oroszországi forradalom
az 1917-es oroszországi forradalmak és az 1917–1923-as forradalmak része
A petrográdi Téli Palota egy nappal a forradalom után, november 8-án
A petrográdi Téli Palota
egy nappal a forradalom után, november 8-án
Dátum 1917. november 7.
Helyszín Petrográd, Orosz Köztársaság
Eredmény

bolsevik győzelem

Harcoló felek
Bolsevikok
Petrográdi Szovjet
Baloldali eszerek
Vörös Gárdák
Orosz Köztársaság
Parancsnokok
Vlagyimir Lenin
Lev Trockij
Nyikolaj Podvojszkij
Vlagyimir Ovszejenko
Pavel Dibenko
Joszif Sztálin
Oroszország Alekszandr Kerenszkij
Oroszország Pjotr Krasznov
Haderők
10 000 vörös matróz, 20 000–30 000 vörösgárdista, ismeretlen számú munkás500–1000 önkéntes katona, a női zászlóalj 1000 katonája
Veszteségek
néhány megsebesült vörösgárdista[1]mindenki börtönbe került vagy dezertált
A Wikimédia Commons tartalmaz 1917-es októberi orosz forradalom témájú médiaállományokat.
Vörösgárdista egység a petrográdi Vulkán gyárban
Borisz Kusztogyijev Bolsevik (1920) című plakátja
A The New York Times címlapja 1917. november 9-én

Az októberi forradalom az ugyanezen év februárjában bekövetkezett forradalmat követte, amely megdöntötte a cári autokráciát, létrehozva Ideiglenes Kormányt. Az Ideiglenes Kormány azt követően szerezte meg a hatalmat, hogy II. Miklós cár öccse, Mihail nagyherceg lemondott a hatalomról bátyja lemondását követően. Ekkortájt a városi munkások tanácsokba, azaz szovjetekbe kezdtek szerveződni, ahol forradalmárok kritizálzák az Ideiglenes Kormányt és annak cselekedeteit. A kormány népszerűtlen maradt, különösen, miután folytatta az első világháborús hadműveleteket, valamint keménykezűen kormányzott, ami például a júliusi napok során tüntetők százainak meggyilkolásában manifesztálódott.

Az események ősszel pörögtek fel, amikor a baloldali eszer vezetésű direktorátus irányította a kormányt. A baloldali bolsevikek elégedetlenek voltak a kormánnyal, és katonai felkelésre szólítottak fel. 1917. október 23-án (az akkor használt naptár szerint október 10-én) a Trockij vezette Petrográdi Szovjet a katonai felkelés támogatása mellett döntött. November 6-án a kormány több újságot betiltott, és lezárta Petrográd városát, hogy megakadályozza a forradalmat; kisebb fegyveres összetűzések is kialakultak. Másnap teljes körű felkelés kezdődött, amikor a bolsevik matrózok behatoltak a kikötőbe és katonák tízezrei keltek fel a bolsevikek támogatására. A Katonai Forradalmi Bizottság vezette vörösgárdista erők november 7-én megkezdték a kormányzati épületek elfoglalását, másnap az Ideiglenes Kormány székhelyéül szolgáló Téli Palota is a bolsevikek kezére került.

Mivel a forradalom nem élvezett teljes támogatottságot, kezdetét vette az oroszországi polgárháború, mely egészen 1923-ig tartott, és a Szovjetunió 1922-es létrejöttéhez vetetett. Az esemény történészi megítétlése vegyes. A Szovjetunió ideológiája és a munkásság kapitalizmus feletti győzelmeként tekintett rá, évfordulója nemzeti ünnep volt. Nyugaton totalitárius puccsnak tekintették, amely a demokratikusan működő szovjetektől az első adandó alkalomtól megszabadult. Az esemény számos műalkozást insporált, és kommunista mozgalmakat indított el világ-és Európa-szerte. A marxista–leninista pártok mai napig világszerte ünneplik az Októberi Forradalom Napját.

ElőzményeiSzerkesztés

1917 februárjában az első világháború tragikus történései, a katonai összeomlás, a nép és a katonák elégedetlensége hatására Oroszországban polgári demokratikus forradalom tört ki, megdöntötték a cári rendszert (február 23.).

Az újonnan felállt ideiglenes kormánynak azonban kevesebb volt a tényleges hatalma, mint a munkások, parasztok, katonák és matrózok közvetlenül választott tanácsainak (szovjet), amelyek a városokban, gyárakban és laktanyákban működtek. Az útmutatás a petrográdi szovjettől érkezett, amely már az 1905-ös forradalomban is vezető szerepet játszott, és a februári forradalom első napjaiban újjáalakult. A szovjetek megerősödésének következtében a bolsevikok már nem támogatták az ideiglenes kormányt. Július 3–4-én a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték.

A bolsevik párt – a júliusi vereség ellenére – katonailag jobban meg volt szervezve, mint az összes többi oroszországi politikai erő. Ők rendelkeztek a legrégibb illegális múlttal és legnagyobb terrorista tapasztalattal. Csak nekik jutott eszükbe, hogy a hiányzó belföldi támogatást külföldiekkel helyettesítsék: a puccsban fontos szerepet szántak az általuk beszervezett, a bolsevik mozgalom lelkes híveivé vált kínai vendégmunkásoknak és magyar, német, lett és lengyel hadifoglyoknak.

A bolsevik hatalomátvétel sikerét – a politikai helyzet sajátosságai mellett – több szerencsés véletlen is elősegítette, melyeket Lenin ügyesen ki tudott használni:

  • Éppen egynapos vasúti sztrájk volt Szentpéterváron, megszakadt a kapcsolat a főváros és az egész ország között.
  • A puccs napján érte el a leszerelt tisztek, sebesültek, dezertőrök száma a fővárosban maximális mértékét, kb. 200 000 főt, ami súlyos problémát jelentett a kormány szempontjából.
  • A Balti flotta hajóit október 24-én (november 6-án) éjszaka a Néva folyó torkolatába vezényelték.
  • A puccs napján ülésező Tanácsokban Leninnek sikerült elérnie, hogy a fegyveres felkelés terve többséget kapjon.

EseményekSzerkesztés

 
Lenin beszéd közben

Az orosz forradalmi hagyományokat, az ingatag politikai helyzetet és a polgári kormány népszerűtlen intézkedéseit (mint amilyen például a háború folytatásának terve, a földosztás és a választások halogatása) kihasználva 1917. november 7-én (a julián naptár szerint október 25-én) a Finnországból titokban visszatért Lenin vezetésével lázadás tört ki Szentpétervárott. Lenint a svájci emigrációjából korábban a német titkosszolgálat juttatta vissza Oroszországba, hogy ezzel is gyengítse első világháborús ellenfelét.

A felkelés Lev Davidovics Trockij – a végrehajtó bizottság elnökének – irányítása alatt a városba vezető utak lezárásával vette kezdetét. Ebben részt vettek a Péter-Pál erőd átállt katonái is. Miután a Vörös Gárda tagjai körülzárták a Téli Palotát (a kormány székhelyét); Lenin a Szmolnijból irányította az eseményeket. Az állami bank és a telefonközpont is a felkelők kezére került, s az ideiglenes kormány vezetője – Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij – elmenekült. Miután a Téli Palotában rekedt miniszterek a felkelők ultimátumát nem fogadták el, – a legendák szerint – az Auróra cirkáló által leadott ágyúlövések adták meg a jelet az ostrom megkezdésére.

Lenin vezetésével összeült a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa, ahol az alábbi tételeket fogadták el:

  • kimondták, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe megy át
  • dekrétumot adtak ki a hadviselő országoknak az azonnali békéről
  • kimondták, hogy a föld köztulajdonba megy át, és a parasztok rendelkezésére bocsátják

Megalakult az első szovjet kormány, a Népbiztosok Tanácsa, amely forradalmi rendelkezéseket hozott:

  • bevezette a nyolcórás munkaidőt
  • bevezette a munkásellenőrzést az üzemekben, majd a munkásigazgatást
  • elismerte a volt Orosz Birodalom minden népének egyenjogúságát és teljes önrendelkezési jogát
  • elismerte Finnország függetlenségét
  • az iskolákat államosították
  • ingyenessé vált az orvosi ellátás
  • a polgári házasságkötés engedélyezése
  • a nemzetek egyenjogúságának elismerése

November 8-án hajnalra az egész Téli Palota a forradalmárok felügyelete alá került, a minisztereket letartóztatták. Lenint megválasztották a Népbiztosok Tanácsának elnökévé.

A forradalom utánSzerkesztés

Az új kormány első intézkedésként államosította a bankokat és a földet – ez lényegében inkább azt jelentette, hogy jóváhagyták a parasztok földfoglalását. 1918 januárjában bevezették a Gergely-naptárt. Márciusban aláírták a breszt-litovszki békét, így Oroszország már nem volt harcoló fél az első világháborúban.

A forradalom győzelme után polgárháború és külföldi katonai intervenció kezdődött.

A szocialista országokban az 1990-es évek elejéig ünnepelték a forradalom évfordulóját. Magyarországon 1949-től 1955-ig, majd 1961-től 1990-ig volt munkaszüneti nap a forradalom emléknapja.

MegjegyzésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Russian Revolution. history.com , 2009. november 9.
  2. Vadász Sándor: Az 1917-es októberi orosz forradalom In: Klió 1997/3.
  3. From a "Race of Masters" to a "Master Race": 1948 to 1848. A.E. Samaan, 346. o. (2013). ISBN 978-0615747880 

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Fábián Béla: Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt; Athenaeum, Bp., 1919 (Hősök és hőstettek, 1914–1918)
  • A nagy forradalom plakátjai. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére; vál., jegyz. Győrffy Sándor, bev. Ruzsa György; Képzőművészeti Alap, Bp., 1977
  • Apokalipszis – 1917. Írások az orosz forradalomról / Ivan Bunyin: Elátkozott napok / Makszim Gorkij: Időszerűtlen gondolatok / Vaszilij Rozanov: Korunk apokalipszise; ford. Rajka Ágnes, Vári Erzsébet, Zappe László, szerk., jegyz., utószó Szőke Katalin; Európa, Bp., 1997
  • Halász Iván: A tábornokok diktatúrái – a diktatúrák tábornokai. Fehérgárdista rezsimek az oroszországi polgárháborúban, 1917–1920; Magyar Ruszisztikai Intézet, Bp., 2005 (Ruszisztikai könyvek)
  • Utak és alternatívák. Előadások és tanulmányok az 1917-es orosz forradalom 90 éves évfordulója alkalmából; szerk. Lengyel Gábor; MOSZT–Történészcéh Egyesület, Pécs, 2009 (MOSZT könyvek)
  • Forradalmak és kölcsönhatások 1917. Orosz Birodalom – Szovjetunió – Oroszország; PTE BTK TTI MOSZT Kutatócsoport, Pécs, 2020 (MOSZT könyvek)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1917-es októberi orosz forradalom témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés