Szovjetunió

kommunista államszövetség

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége,[* 1] röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (oroszul: Союз Советских Социалистических Республик, magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз [Szovjetszkij Szojuz] vagy CCCP [SZSZSZR]) kommunista berendezkedésű állam volt Eurázsiában 1922 és 1991 között. Az emberiség történetének egyik legnagyobb területű országa volt. Fővárosa és az ország gazdasági, közlekedési, oktatási valamint politikai központja Moszkva volt. Sokszor pontatlanul Oroszországnak nevezték az elődállam, az 1917 után széthullott Orosz Birodalom után. 1945-től 1991-es felbomlásáig az Amerikai Egyesült Államokkal együtt szuperhatalom volt.

Szovjetunió
1922. december 30.1991. december 25.
A Szovjetunió címere
A Szovjetunió címere
A Szovjetunió zászlaja
A Szovjetunió zászlaja
A Szovjetunió a második világháború után
A Szovjetunió a második világháború után
Mottó: Világ proletárjai, egyesüljetek!
Nemzeti himnusz: Internacionálé (19221944),
Szovjet himnusz (19441991)
Általános adatok
Fővárosa Moszkva
Terület22 402 200 km²
Népesség293 047 571 fő
Hivatalos nyelvek Orosz
Pénznem Szovjet rubel
Kormányzat
Államforma köztársaság
Államfő Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke
Kormányfő Népbiztosok Tanácsának elnöke (1923–1946)
Minisztertanács elnöke (1946–1991)
ElődállamUtódállam
 Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista KöztársaságOroszország 
 Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista KöztársaságFehéroroszország 
 Ukrán Szovjet Szocialista KöztársaságUkrajna 
 Belorusz Szovjet Szocialista KöztársaságMoldova 
 ÉsztországGrúzia 
 LettországÖrményország 
 LitvániaAzerbajdzsán 
 Buharai Népi SzovjetköztársaságKazahsztán 
 Hivai Népi SzovjetköztársaságÜzbegisztán 
 Tuvai NépköztársaságTürkmenisztán 
Kirgizisztán 
Tádzsikisztán 
Észtország 
Litvánia 
Lettország 
Dél-Oszétia 
Abházia 
Dnyeszter Menti Köztársaság 
A Wikimédia Commons tartalmaz Szovjetunió témájú médiaállományokat.

A Szovjetunió vált a világ szocialista államainak elsődleges mintájává; a kormányt és a politikai szervezeteket egyetlen párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja irányította. Alapító tagja volt a Varsói Szerződésnek, az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT), a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (OSCE) és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST).

TörténelemSzerkesztés

A Szovjetuniót hagyományosan az Orosz Birodalom utódaként tartják számon. Az utolsó orosz cár, II. Miklós 1917 márciusáig uralkodott, majd a következő évben családjával együtt kivégezték. A Szovjetuniót 1922 decemberében alapították meg a bolsevik pártok uralma alatt levő Oroszországi SZSZSZK, Belorusz SZSZK, Ukrán SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK uniójaként.

A weimari Németország 1922. április 16-án kötötte meg az új országgal a rapallói egyezményt, ebben lemondtak a háborús jóvátételi követelésekről, továbbá megállapodtak a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok helyreállításáról. Nagy-Britannia, Olaszország, Ausztria és Franciaország 1924-ben ismerte el az uniót. Abban az évben Magyarország is kötött megállapodásokat, ezeket azonban – feltehetően az októberi brit választásokon hatalomra került konzervatívok hatására – nem ratifikálták.[1]

Az elismerés második hulláma 1934-ben folytatódott: Magyarország (február 4.), Románia, Csehszlovákia (június) majd ezt követően Bulgária.

PolitikaSzerkesztés

A Szovjetunió kormánya igazgatta az ország gazdaságát és társadalmát. A fontosabb kérdésekről a vezető politikai szervezet, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) döntött.

NépességSzerkesztés

A Szovjetunió lakossága 1926-ban 148 millió fő volt. A népességszám folyamatosan növekedett és 1941-re elérte a 196 milliót, azonban a II. világháború embervesztesége hatalmas méreteket öltött. A katonai és civil áldozatokat is egybevéve mintegy 27 millió körül becsülik az áldozatok számát. Mindezek ellenére a győztesek oldalán fejezték be a háborút és a Balti államok, Besszarábia, az egykori Königsberg és Kárpátalja bekebelezésével pedig további nemzetiségek kerültek a Szovjetunió fennhatósága alá. Nemzetiségi, etnikai, vallási és kulturális szempontból amúgy is rendkívül heterogén országnak számított, mivel maga az állam is 15 tagköztársaságból állt. Területén legalább 120 különböző nyelvet és legalább ekkora számú népcsoportot tartottak nyilván. Minden egyes tagköztársaságban a helyi nemzetiség jelentette a népességen belüli többséget. Egyedül a nagyvárosokban fordult elő, hogy egymás mellett éltek a különböző nemzetiségek és etnikumok, míg a falvakban többnyire csak a helyi nemzetiség volt jelen. Az ország gerincét jelentő népcsoport az oroszoké volt, ők alkották a lakosságnak nagyjából a felét és az ország hivatalos nyelve is az orosz volt. A Szovjetunióban 1959-ben a népességszámot 208 millió főben határozták meg. Ez a szám 1989-ben már elérte a 286 millió főt. 1991-ben a Szovjetunió szétesett és a legnagyobb utódállamának számító Oroszországban a különböző etnikumok száma továbbra is jelentős. A Szovjetunió felbomlása egyben azt is jelentette, hogy az oroszok váltak Európa legnagyobb számú nemzetiségi kisebbségévé. Nagyjából 25 millió orosz származású került a határok túl oldalára.[2]

GazdaságSzerkesztés

 
A Szovjetunió és a Föld országai az 1965-ös GDP per fő (nominális) alapján, 1971-es nyugatnémet tankönyvi ábra szerint (német márkában)
  > 5,000 DM
  2,500 – 5,000 DM
  1,000 – 2,500 DM
  500 – 1,000 DM
  250 – 500 DM
  < 250 DM

Felbomlása előtt a Szovjetunió rendelkezett a világ legnagyobb központilag irányított gazdaságával. Az 1917-es októberi forradalom után a fejletlen paraszti társadalmú ország a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává nőtte ki magát. A szovjet statisztikák szerint az 5,5% világpiaci részesedés 1913 és 1980 között 20%-ra nőtt, bár a teljes, tervgazdálkodásos keleti blokk gazdasági teljesítménye a szabadpiac teljes hiánya miatt nagy tévedési valószínűséggel becsülhető csak.

A Szovjetunió tervgazdálkodást fogadott el, amelynek során az áruk előállítását és forgalmazását a kormány központosította és irányította. 1928-tól kezdve a gazdaságának menetét ötéves tervek sorozata irányította. Az 1950-es évekre a korábbi agrártársadalomból jelentős ipari hatalommá vált. Gazdaságának egyik legnagyobb erőssége az óriási olaj- és földgázvagyon volt.

A hidegháború éveiben a gazdasága az USA után a világon a második legnagyobb lett, egészen 1988-ig, amikor Japán nominális GDP-je lett a második legnagyobb.[3]

A Szovjetunió Kommunista PártjaSzerkesztés

A Szovjetunió pártállam volt, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) irányított.

KultúraSzerkesztés

A Szovjetunió kultúrája sok változáson ment keresztül az ország 70 éves fennállása alatt. Az 1917-es októberi forradalom utáni első 11 évben (19181929) relatív szabadság állt fenn, a művészek számos művészeti ággal kísérleteztek, hogy megtalálják az igazi szovjet művészeti irányzatot. Lenin azt akarta, hogy a művészet az egyszerű ember számára is elérhető legyen.

A Szovjetunió tagköztársaságaiSzerkesztés

 
A Szovjetunió közigazgatási felosztása 1989-ben. A köztársaságokat a színezés különbözteti meg.

A Szovjetuniót 1922-ben négy szovjetköztársaság hozta létre, melyek az Orosz Birodalom területén alakultak meg annak 1917-es megszűnése után, és mindegyikük az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt vagy az ennek befolyása alatt álló helyi kommunista párt irányítása alatt állt. A négy alapító állam az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK), az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság és a Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (KSZSZSZK) volt.

Az OSZSZSZK-hoz számos autonóm köztársaság, autonóm terület és nemzetiségi körzet tartozott, a KSZSZSZK pedig három köztársaságból (Azerbajdzsáni, Grúz és Örmény) állt, melyekhez több autonóm köztársaság és autonóm terület is tartozott. A négy köztársaságon kívül különleges kapcsolat fűzte a Szovjetunióhoz a Közép-Ázsiában fekvő Buharai és Hivai Népi Szovjetköztársaságot, melyek az Orosz Birodalom vazallus államaiból jöttek létre 1920-ban.

1922. november 15-én a Távol-Keleti Köztársaság csatlakozott Szovjet-Oroszországhoz.

1924-ben teljesen átszervezték a közép-ázsiai területek köztársasági felosztását. Megszüntették a két népi szovjetköztársaságot és az Oroszországhoz tartozó Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot, és helyükön a nemzetiségi elvnek megfelelően létrehozták a Türkmén SZSZK-t és az Üzbég SZSZK-t, valamint a kisebb nemzetiségek számára több autonóm köztársaságot és autonóm területet szerveztek.

1926-ban csatolták a Szovjetunióhoz a Ferenc József-földet.

Az 1924-ben szervezett autonóm köztársaságok egyikének átalakulásával jött létre 1929-ben a Tádzsik SZSZK, amivel a köztársaságok száma hétre emelkedett.

A sztálini hatalomátvétel befejezéséhez kapcsolódott a Szovjetunió második alkotmányának megalkotása 1936-ban, ami egyúttal a köztársaságok számának további növekedését is hozta. Egyrészt az Oroszországhoz tartozó közép-ázsiai autonóm köztársaságok közül újabb kettőből alakult önálló köztársaság (Kazah SZSZK és Kirgiz SZSZK), másrészt megszűnt a KSZSZSZK, és az ezt alkotó három köztársaság szintén önállóvá vált és közvetlenül lett tagja a Szovjetuniónak. Ezen átszervezések következtében a Szovjetuniónak 1936-tól már 11 tagköztársasága volt.

1940-ben öt újabb köztársaság alakult, de ezek már nem – illetve nem kizárólag – a meglévő területek újrafelosztásával, hanem a második világháború kezdetén a Molotov–Ribbentrop-paktum következtében megszerzett új területeken jöttek létre. Az Észt, a Lett és a Litván SZSZK-t a megszállt balti köztársaságokból hozták létre, a Moldáv SZSZK-t a Romániától megszerzett Besszarábiával kiegészített, addig Ukrajnához tartozott Moldáv ASZSZK-ból, a Karél-Finn SZSZK-t pedig a Finnországtól megszerzett területek egy részének az addig Oroszországhoz tartozott Karél ASZSZK-val való egyesítésével. A Szovjetunió tehát 1940-től 16 köztársaságból állt.

1944-ben az Oroszországi SZSZSZK-hoz csatolták a Szovjetunió által bekebelezett Tuvát.

A második világháború végén a Szovjetunió katonai erővel visszavette Szahalin déli részét és a Kuril-szigeteket, de Japán fenntartja követelését a négy legdélebbi szigetre, Kunasirira, Itoropura, Sikotanra és a Habomai sziklákra, ezeket együttesen „északi területeknek” nevezik. Ezen területi követelések miatt nem került sor békeszerződésre a két ország között.

1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták Kárpátalját.

Az 1947-es párizsi békeszerződés a Szovjetuniónak juttatta a Kígyó-szigetet.

1956-ban a Karél-Finn SZSZK-t ismét beolvasztották az OSZSZSZK-ba Karél ASZSZK-ként, így végül a Szovjetuniót 1956 és 1991 között 15 köztársaság alkotta.

Összefoglalva, a Szovjetunió köztársaságai 1922 és 1991 között az alábbiak voltak:

  1. Oroszországi SZSZSZK
  2. Ukrán SZSZK
  3. Belorusz SZSZK
  4. Kaukázusontúli SZSZSZK (1936-ig)
  5. Türkmén SZSZK (1924-től)
  6. Üzbég SZSZK (1924-től)
  7. Tádzsik SZSZK (1929-től)
  8. Azerbajdzsáni SZSZK (1936-tól)
  9. Grúz SZSZK (1936-tól)
  10. Örmény SZSZK (1936-tól)
  11. Kazah SZSZK (1936-tól)
  12. Kirgiz SZSZK (1936-tól)
  13. Észt SZSZK (1940-től)
  14. Lett SZSZK (1940-től)
  15. Litván SZSZK (1940-től)
  16. Moldáv SZSZK (1940-től)
  17. Karél-Finn SZSZK (1940–1956)

A Szovjetunió utódállamaiSzerkesztés

A Szovjetunió 15 köztársasága a Szovjetunió megszűnésének évében korábbi határait megtartva vált önálló állammá. Szoros értelemben Észtországot, Lettországot és Litvániát nem tekintik a Szovjetunió utódállamainak, ugyanis ezek még a Szovjetunió felbomlása előtt kiléptek az államszövetségből, illetve hivatalos álláspontjuk szerint jogszerűen soha nem is csatlakoztak ahhoz, ráadásul napjainkban (más szovjet utódállammal ellentétben) tagjai a NATO-nak és az Európai Uniónak is.

Tagköztársaság A Szovjetunió
tagja
Mai országok GUS NATO Európai Unió EURASEC GUUAM háború a biztonságért SCO
 
Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság
19361991  
Azerbajdzsán
1991 1997
 
Észt Szovjet Szocialista Köztársaság
19401991  
Észtország
2004 2004
 
Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság
19221991  
Fehéroroszország
1991 2002  
 
Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság
19361991  
Grúzia
1993 1997
 
Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság
19361991  
Kazahsztán
1991 2002   1996
 
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság
19361991  
Kirgizisztán
1991 2002   1996
 
Lett Szovjet Szocialista Köztársaság
19401991  
Lettország
2004 2004
 
Litván Szovjet Szocialista Köztársaság
19401991  
Litvánia
2004 2004
 
Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság
19401991  
Moldova
1991 megfigyelő 1997
 
Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság
19361991  
Örményország
1991 Megfigyelő  
 
Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság
19221991  
Oroszország
1991 2002   1996
 
Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaság
19291991  
Tádzsikisztán
1991 2002   1996
 
Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság
19251991  
Türkmenisztán
1991 – 2005
 
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
19221991  
Ukrajna
1991 megfigyelő 1997
 
Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság
19251991  
Üzbegisztán
1991 1999–2005 2001

El nem ismert államok a volt Szovjetunió területénSzerkesztés

MédiaSzerkesztés

ÚjságokSzerkesztés

  • Argumenti i Fakti
  • Bakinszkij Rabocsij
  • Donyeckij Proletarij
  • Izvesztyija
  • Krasznaja Zvezda
  • Moszkovszkij Komszomolec
  • Pravda
  • Rabocsaja Gazeta
  • Rabocsij
  • Rabocsij i Szoldat
  • Trud

ÜnnepekSzerkesztés

Dátum magyar neve orosz neve Megjegyzés
január 1. Újév Новый Год A legnagyobb ünnep az évben, az orosz hagyomány szerint
január 7. Karácsony Рождество ortodox karácsony (Julián naptár szerinti december 25.)
február 23. A Szovjet Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta napja День Советской Армии и Военно-Морского Флота Ezen a napon alakult 1918-ban a Vörös Hadsereg, munkanap
március 8. Nemzetközi nőnap Международный Женский День -
április 12. Az űrhajózás napja День Космонавтики Ezen a napon tett Föld körüli utat 1961-ben Jurij Alexejevics Gagarin
május 1. A munkások szolidaritásának ünnepe Первое Мая - День Солидарности Трудящихся a felvonulások napja
május 9. A győzelem napja День Победы 1945-ben ezen a napon lett vége Európában a második világháborúnak (a háborúnak május nyolcadikán lett vége, de az egyik kapitulációs okmányt május kilencedikén írták alá)
október 7. A Szovjetunió Alkotmányának napja День Конституции СССР -
november 7. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napja Седьмое Ноября A bolsevik forradalom ezen a napon volt 1917-ben.

A Szovjetunió felbomlásaSzerkesztés

A Szovjetuniót merev ideológiája és idővel egyre korszerűtlenebb gazdasága az idő előrehaladtával számos politikai és gazdasági nehézségnek tette ki, melyek erodáló hatására előbb bizonyos reformkísérletekbe kényszerült, majd fenntarthatatlan mivolta miatt a nyolcvanas évek végére összeroppant és szuperhatalmi státuszát feladva önálló tagköztársaságokra esett szét, melyek többnyire Kelet-Európában és Közép-Ázsiában találhatók (lásd fentebb).

JegyzetekSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A szovjet szó jelentése tanács. Ezzel összhangban a második világháborút megelőzően az állam magyar elnevezése hivatalos használatban általában Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége volt, amit az is indokolt, hogy 1936-ig az orosz elnevezésben más volt a jelzők sorrendje: Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés