Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság; rövidítéssel Karél-Finn SZSZK, gyakran Szovjet Karélia vagy csak Karélia, a Szovjetunió egyik tagállama volt. 1940 és 1956 között állt fenn, az egyetlen tagállam, amelyet lefokoztak. 1991. november 13-án az autonóm karél állam az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága lett, Karél Köztársaság néven.
| Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság | |||
Karjalais-suomalainen sosialistinen neuvostotasavalta
Карело-Финская Советская Социалистическая Республика 1940. március 31. – 1956. július 16. | |||
| |||
.svg) | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Petrozavodszk | ||
| Terület | 172 400 km² | ||
| Népesség | 651 300 fő | ||
| Hivatalos nyelvek | finn, orosz | ||
| Beszélt nyelvek | finn, orosz | ||
| Pénznem | szovjet rubel | ||
| Kormányzat | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
Története szerkesztés
A szovjet kormány 1940. március 31-én hozta létre a Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaságot, a Karél ASZSZK és a Finn Demokratikus Köztársaság egyesítésével. Ez utóbbit a téli háború után Finnország a moszkvai békemegállapodás által átadott területén hozta létre, beleértve Vyborg és Sortavala városait.
Gyakorlatilag az átadásra kötelezett területek egész karéliai lakosságát, mintegy 422 ezer embert evakuáltak Finnországba, az elhagyott területekre a Szovjetunió más részeiből származó népek költöztek.
A Szovjetunió új köztársaságának létrehozása egy olyan etnikai csoport számára, amely nem jelentős többségben volt és nem volt elkülönült független államalkotó nemzet a Szovjetunióba történő beillesztése előtt, eddig példátlan volt a Szovjetunió történelmében. Néhány jelenkori történész úgy véli, hogy Karél-Finn SZSZK létrehozása a Karél Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságból és a finn területekből egy politikai célkitűzés volt, mint „egyszerű eszköz a további finn területek esetleges beillesztésének megkönnyítésére” (vagy esetleg az egész Finnország beolvasztása) a Szovjetunióba.[1][2][3]
Az ezt követő folytatólagos háborúban Finnország újra magához csatolta az 1940-ben elvesztett országrészt, és az 1940 előtt a Szovjetunióhoz tartozó karéliai területeket, beleértve a Petrozavodszk fővárost is. 1944-ben a Szovjetunió ismételten elfoglalta a területet. A szovjet hódítást a moszkvai fegyverszüneti és párizsi békeszerződésben Finnország elismerte. A finneket és a karélokat ismét Finnországba menekítették.
1944 szeptemberében a karél-isthmusti régiót Vygborggal (Viipuri) átcsatolták az Orosz SZSZSZK-hoz, Leningrád tartományába, de a ladogai terület a köztársaság része maradt.
1956. július 16-án a köztársaságot beolvasztották az Orosz SZSZSZK-ba mint Karéliai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. Ez a lépés talán a második világháború utáni finn–szovjet kapcsolatok javításával állhat összefüggésben. Ugyanekkor a szovjetek visszaadták a bérelt Porkkala Tengerészeti Bázist (1956 januárjában), a Maly Vysotsky-sziget és a Saimaa-csatorna szovjet szakaszát (amelyet a Szovjetunió 1940-ben és 1944-ben is meghódított) Finnországnak (1963).
A Szovjetunió (1922–1991) történelmében a köztársaság 1956-os megszüntetése volt az egyetlen olyan eset, amikor a Szovjetunió egy köztársaságot egy másik köztársaságba (Oroszországi SZSZSZK) olvasztott. A Szovjetunió címerét (ahol eddig 16 szalag díszítette a búzakévét) és a szovjet rubel pénzérméit és bankjegyeit is meg kellett változtatni (amelyiken szerepelt a szovjet címer).
A Szovjetunió utolsó napjaiban, 1991. november 13-án a Karél ASZSZK Karél Köztársaság néven az Oroszországi Föderáció egyik köztársaságává vált.
Politika szerkesztés
A Karél-Finn Legfelsőbb Tanács (1940–1956) elnöke Otto Ville Kuusinen finn kommunista volt. A köztársaságban egy külön karél-finn kommunista párt létezett az 1940-es években, vezetője Gennagyij Nyikolajevics Kuprijanov volt.
Jurij Andropov néhány évig a Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság Komszomol (Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség) főtitkára volt.
A Legfelsőbb Tanács elnökei[4] szerkesztés
| Név | Hivatali idő |
|---|---|
| Nyikolaj Nazarovics Szorokin | 1940. augusztus 7. – 1947. április 15. |
| Adolf Taimi |
1947. április 15. – 1955. |
| Johannes Sogijainen |
1955. – 1956. |
A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökei szerkesztés
| Név | Hivatali idő |
|---|---|
| Mark Vasziljevics Gorbacsov |
1940. március 31. – 1940. július 11. |
| Otto Kuusinen | 1940. július 11. – 1956. július 16. |
A Népbiztosok Tanácsának elnökei szerkesztés
A Népbiztosok Tanácsát 1946-ban átnevezték a Miniszterek Tanácsának.
| Név | Hivatali idő |
|---|---|
| I. P. Babkin (ideiglenes) | 1940 |
| Pavel Prokkonen |
1940 – 1947. február |
| Voldemar Virolainen |
1947. február – 1950. február 24. |
| Pavel Prokkonen |
1950. február 24. – 1956. július 16. |
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Helin, Ronald Arthur. Economic-geographic Reorientation in Western Finnish Karelia: A Result of the Finno-Soviet Boundary Demarcations of 1940 and 1944. National Academy of Sciences, National Research Council, 101. o. (1961)
- ↑ "Memoirs of Nikita Khrushchev". Edited by Sergeĭ Khrushchev. Published by Penn State Press, 2007. ISBN 0-271-02332-5. Page 871 (biographic note on O. Kuusinen). On Google Books
- ↑ Taagepera, Rein. The Finno-Ugric Republics and the Russian State. C. Hurst & Co. Publishers (1999)
- ↑ http://knowbysight/1_KAREL/03476.asp[halott link]
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Karelo-Finnish Soviet Socialist Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.