Finn Demokratikus Köztársaság

	Finn Demokratikus Köztársaság
	A Szovjetunió bábállama;
	Suomen kansanvaltainen tasavalta 1939. december 1. – 1940. március 12.
	; Finn Demokratikus Köztársaság címere
	; Finn Demokratikus Köztársaság címere
	A Finn Demokratikus Köztársaság területe zölddel jelölve
	Általános adatok
Fővárosa	Helsinki (névleges), Terijok (de facto)
Vallás	állami ateizmus
	Kormányzat
Államforma	pártállam
Elődállam	Utódállam
←	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Finn Demokratikus Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Finn Demokratikus Köztársaság (finnül: Suomen kansanvaltainen tasavalta, vagy Suomen kansantasavalta, oroszul: Финляндская Демократическая Республика) egy rövid életű, a Szovjetunió által alapított és egyedül általa elismert bábállam volt. Államfője Otto Ville Kuusinen volt. A Finn Demokratikus Köztársaság létrehozása Sztálin arra irányuló tervének volt első lépése, hogy Finnországot beolvassza a Szovjetunióba.^[1]^[2]^[3]^[4] A bábállam valójában csak Karélia azon finnországi területein működött, melyet a Szovjetunió a téli háború alatt hódított meg.

V. M. Molotov és a Finn Demokratikus Köztársaság képviselői egy tárgyaláson

A Szovjetunió azt állította, hogy ez Finnország egyetlen törvényes kormánya, amely képes a téli háború befejezésére és a béke helyreállítására; azonban a háború vége előtt a szovjetek feladták ezt az álláspontot és békét kötöttek Finnország eredeti kormányával, amelyet a világ többi országa továbbra is elismert.

Elnevezése

A köztársaságot gyakran nevezték de facto fővárosa után Terijoki Kormánynak (finnül: Terijoen hallitus, svédül: Terijokiregeringen), emellett Terijoki volt az első város, amelyet a Vörös Hadsereg sikeresen foglalt el és tartott meg a háború alatt. A finn történelemben gyakran hivatkoznak rá még Kuusinen-kormány néven (finnül: Kuusisen hallitus, svédül: Kuusinenregeringen). Hivatalosan az ország kormányának a neve Finn Népi Kormány volt (finnül: Suomen kansanhallitus, svédül: Finlands folkregering).

Létrejötte

A Finn Demokratikus Köztársaságot 1939. december 1-jén kiáltották ki a szovjet határhoz közeli Terijokiban (ma Zelenogorszk, Oroszország). Hivatali ideje alatt Otto Ville Kuusinen volt a miniszterelnök és a kormányfő is. A kabinet szovjet állampolgárokból és olyan baloldali finnekből állt, akik a finn polgárháború után menekültek a Szovjetunióba. A TASZSZ szovjet hírügynökség által a Finn Demokratikus Köztársaság nevében közzétett nyilatkozat így szólt: „A Népi Kormány a jelenlegi összetételében ideiglenes kormánynak tekintendő. Közvetlenül az ország fővárosába érkezéskor, Helsinkiben újraszervezik majd, és összetételét úgy bővítik, hogy a Dolgozók Népi Frontja különböző pártjainak és csoportjainak képviselőit is bevonják tagjai közé. A Népi Kormány végső összetételét, hatáskörét és tevékenységét az általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazati jog alapján megválasztott országgyűlés ellenőrzi.”^[5] A Szovjetunió külügyminisztere, Molotov november 30-án, a Finn Demokratikus Köztársaság kikiáltását megelőző napon tárgyalt a Szovjetunió német nagykövetével, és ezt mondta: „Ez az ország nem szovjet, hanem demokratikus köztársaság lesz. Senki nem hoz létre szovjeteket, de reméljük, olyan kormány alakul, amellyel meg tudunk majd egyezni Leningrád biztonságának fenntartásáról.”^[6]

Kapcsolata a Szovjetunióval

A szovjet kormány diplomáciai kapcsolatot vett fel a „népi kormánnyal”. Megalakulásának első napján az új kormány megállapodott abban, hogy bérbe adja a Hanko-félszigetet, átadja a szovjetek részére a karéliai földsáv egy szeletét és elad egy szigetet a Finn-öbölben, a Jeges-tenger partján fekvő Kalastajasaarentó egyes részeivel együtt.

Kuusinen és Molotov kölcsönös segítségnyújtási megállapodást és titkos jegyzőkönyvet írtak alá 1939. december 2-án Moszkvában. A megállapodás tartalma nagyon hasonlított ahhoz, amit a szovjet külügyminisztérium 1939 októberében tervezett, bár soha nem mutatták be azt a finn kormánynak. Az új megállapodás szerint a Szovjetunió egy sokkal nagyobb területet adott volna át Kelet-Karéliából, a Murmanszkba vezető vasút kivételével, cserébe azokért a területekért, amelyeket a szovjetek a Finn Köztársaság korábbi tárgyalásai során követeltek.^[7]

A moszkvai megállapodás korábbi tervezetét tíz nappal korábban írta alá Petrozavodszkban Zsdanov a Szovjetunió és Kuusinen a Finn Demokratikus Köztársaság részéről. A Molotov–Kuusinen-megállapodás kimondta a Hanko-félsziget bérbeadását, és meghatározta a külön megállapodásban említett csapatok létszámát. Az 1990-es évek előtt a történészek csak találgattak a megállapodás létezéséről és tartalmáról. 1997-ben egy közös finn–orosz projekt során egy orosz professzor fedezte fel a jegyzőkönyvet a moszkvai Kremlben. A tartalma meglehetősen hasonlít az 1939 őszén Észtország, Lettország és Litvánia által aláírt jegyzőkönyvekéhez.^[8]

Finnország és a külföld válasza

A Finn Demokratikus Köztársaság a Szovjetunió reményeivel ellentétben nem kapott támogatást a finnországi munkásoktól. Ehelyett a téli háború kezdetétől a finn társadalmat szorosabb kötelékek egyesítették, amelyet a „téli háború szellemének” (Talvisodan henki) neveztek. A Demokratikus Köztársaság ráadásul a Szovjetunión és két bábállamán kívül nem kapott nemzetközi elismerést,^[9] bár számos kiemelkedő baloldali aktivista és író, mint például Dzsaváharlál Nehru, George Bernard Shaw, Martin Andersen Nexø és John Steinbeck nyilvánosan kiálltak a köztársaság mellett.^[10] A náci Németországban az állami újságok a Molotov–Ribbentrop-paktum miatt támogatták a köztársaságot.

A szovjet hírszerzési információk alapján Sztálin tisztában volt Finnország belső politikai helyzetével, így egyáltalán nem számított arra, hogy a Köztársaság megalakulása bármilyen forradalmat vagy népi felkelést robbantana ki a fennálló finn kormány ellen.^[11]

A Kuusinen-kormányt csak a Szovjetunió, Tuva és Mongólia ismerte el,^[12] utóbbi kettő azonban szovjet bábállam volt.

Megszűnése

1940. március 12-én a Finn Demokratikus Köztársaságot egyesítették a Karéliai ASZSZK-val, megalapítva a Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaságot azon a területen is, amelyet Finnország adott át a Szovjetuniónak a moszkvai békeszerződés rendelkezései szerint.

Kormányzat

Miniszter	Hivatalban
A Népi Kormány elnöke és külügyminisztere^[13] Otto Wille Kuusinen	1939.02.12. – 1940.12.03.
A Népi Kormány elnöke és pénzügyminisztere Mauritz Rosenberg	1939.02.12. – 1940.12.03.
Honvédelmi miniszter Akseli Anttila	1939.02.12. – 1940.12.03.
Belügyminiszter Tuure Lehén	1939.02.12. – 1940.12.03.
Földművelésügyi miniszter Armas Äikiä	1939.02.12. – 1940.12.03.
Oktatásügyi miniszter Inkeri Lehtinen	1939.02.12. – 1940.12.03.
Karéliai ügyekért felelős miniszter Paavo Prokkonen	1939.02.12. – 1940.12.03.

Jegyzetek

↑ Tanner, Väinö. The Winter War: Finland Against Russia, 1939-1940, Volume 312. Palo Alto: Stanford University Press, 114. o. (1956)
↑ Trotter, William. A Frozen Hell: The Russo-Finnish Winter War of 1939-1940. Algonquin Books, 58,61. o. (2013)
↑ Kokoshin, Andrei. Soviet Strategic Thought, 1917-91. MIT Press, 93. o. (1998)
↑ Killham, EdwardL. The Nordic Way: A Path to Baltic Equilibrium. Howells House, 78. o. (1993)
↑ William Peyton Coates & Zelda Kahan Coates. Russia, Finland and the Baltic. London: Lawrence & Wishart. 1940. p. 114.
↑ Geoffrey Roberts. Stalin's Wars: From World War to Cold War, 1939-1953. London: Yale University Press. 2006. p. 48.
↑ Manninen 2002, pp. 25–26
↑ Manninen 2002, pp. 27–28
↑ Eagle & Paananen 1985, p. 26
↑ University of Jyväskylä - Kansan vallan vaihtoehto Terijoen hallituksen lehdistössä 1939-1940
↑ Jussila, O (1985), Terijoen hallitus 1939–40. WSOY, p. 13, ISBN 951-0-12686-1
↑ Лев Николаевич Лопуховский, Борис Константинович Кавалерчик. Июнь 1941: запрограммированное поражение. / Глава 4. КРАСНАЯ АРМИЯ В ВОЕННЫХ КОНФЛИКТАХ В 1939–1940 гг.
↑ Brody, A. et al. The USSR and Finland— Historical, Economic, Political Facts and Documents. New York: Soviet Russia Today. 1939.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Finnish Democratic Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

Finn Szocialista Munkás Köztársaság, egy korábban fennállt kommunista állam volt Finnország területén 1918-ban.
Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság
Lett Szocialista Szovjetköztársaság
Észtországi Munkáskommün

[Tannerv-1] Tanner, Väinö. The Winter War: Finland Against Russia, 1939-1940, Volume 312. Palo Alto: Stanford University Press, 114. o. (1956)

[Trotter-2] Trotter, William. A Frozen Hell: The Russo-Finnish Winter War of 1939-1940. Algonquin Books, 58,61. o. (2013)

[Kokoshin-3] Kokoshin, Andrei. Soviet Strategic Thought, 1917-91. MIT Press, 93. o. (1998)

[Killham-4] Killham, EdwardL. The Nordic Way: A Path to Baltic Equilibrium. Howells House, 78. o. (1993)

[5] William Peyton Coates & Zelda Kahan Coates. Russia, Finland and the Baltic. London: Lawrence & Wishart. 1940. p. 114.

[6] Geoffrey Roberts. Stalin's Wars: From World War to Cold War, 1939-1953. London: Yale University Press. 2006. p. 48.

[ManninenStalininkiusa3-7] Manninen 2002, pp. 25–26

[ManninenStalininkiusa4-8] Manninen 2002, pp. 27–28

[EnglePaananen1-9] Eagle & Paananen 1985, p. 26

[jyvaskyla-10] University of Jyväskylä - Kansan vallan vaihtoehto Terijoen hallituksen lehdistössä 1939-1940

[11] Jussila, O (1985), Terijoen hallitus 1939–40. WSOY, p. 13, ISBN 951-0-12686-1

[12] Лев Николаевич Лопуховский, Борис Константинович Кавалерчик. Июнь 1941: запрограммированное поражение. / Глава 4. КРАСНАЯ АРМИЯ В ВОЕННЫХ КОНФЛИКТАХ В 1939–1940 гг.

[Brodyetal-13] Brody, A. et al. The USSR and Finland— Historical, Economic, Political Facts and Documents. New York: Soviet Russia Today. 1939.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]