Lett Szocialista Szovjetköztársaság

A Lett Szocialista Szovjetköztársaság (lett nyelven: Latvijas Sociālistiskā Padomju Republika, LSZSZK) egy rövid ideig fennállt szocialista állam volt a lett függetlenségi háború alatt. 1918. december 17-én kiáltották ki, miután Lenin katonai és gazdasági támogatásáról biztosította a lett kommunistákat. A szocialista állam államfője Pēteris Stučka volt.

Lett Szocialista Szovjetköztársaság
Latvijas Sociālistiskā Padomju Republika 1918. december 17. – 1920. január 13.
Lett Szocialista Szovjetköztársaság címere Lett Szocialista Szovjetköztársaság zászlaja
Általános adatok
Fővárosa	Riga, Daugavpils, majd Rezekne
Terület	65 200 km²
Népesség	3 689 779 fő
Beszélt nyelvek	lett, orosz, latgal
Pénznem	lett rubel
Kormányzat
A Wikimédia Commons tartalmaz Lett Szocialista Szovjetköztársaság témájú médiaállományokat.

Története

Az LSZSZK fegyveres erői, amely a lett fegyveresekből és a Vörös Hadsereg egyéb egységeiből álltak, gyorsan elfoglalták a mai Lettország nagyobb városait, majd egész területét, arra kényszerítve a Kārlis Ulmanis által vezetett ideiglenes demokratikus kormányt, hogy Liepāja városába vonuljanak vissza, amely a Lett Köztársaság utolsó nagyobb települése volt.

Stučka kormánya gyorsan kommunista reformokat vezetett be, eltérve a radikális politikai irányt képviselő Iskolat-rezsimtől. Néhány reform kezdetben népszerű volt, például a nagybirtokosok tulajdonának kisajátítása. Az agrárterület egyoldalú államosítására vonatkozó döntés azonban komoly gazdasági következményekkel járt a városok számára, amivel a rezsim vidéki támogatása drasztikusan csökkent.

A parasztok már nem tudták tovább ellátni a városi lakosságot a kormány követelésére élelmiszerekkel, a hiány kritikussá vált. Amikor a Rigában és más nagyvárosokban élő emberek elkezdtek éhezni, hozzájárultak a proletariátus széles körű elidegenítéséhez, a vörösterror egyaránt lerohanta mind a vidéki, mind a városi területeket, és állítólagos forradalmárokat kerestettek fel a bűnösök felelősségre vonásáért. A kommunista forradalmi bíróságok és az úgynevezett Flintenweiber (Fegyveres nők) ismert résztvevői voltak ennek a terrorhullámnak.

Az antant által támogatott Ulmanis-kormány teljes támadást rendelt el a német Freikorps támogatásával 1919 tavaszán. A kommunisták által megszállt területeket gyorsan visszafoglalták, Riga 1919. május 22-én került a demokratikus kormány kezére. Nyár elejére már csak Latgale maradt a kommunisták kezén, amelyet végül 1920 elején, a lengyel támadással összhangban foglalta el a lett hadsereg.

A szovjet történészek szerint Lettország 1940-es megszállása a kommunisták hatalomba való visszahelyezését jelentette, az 1920 és 1940 közötti idő pedig csak egy ideiglenes kihagyás volt a szovjet–lett történelemben. 

• 
  1919. május elsejei ünnepség Rigában
• 
  1919. május elsejei dekoráció Rigában
• 
  Ötrubeles bankjegy
• 
  Egyrubeles bankjegy

Kapcsolódó szócikkek

• Lett Szovjet Szocialista Köztársaság
• Lettország történelme
• Litván–Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaság
• Belarussziai Szocialista Szovjetköztársaság

Bibliográfia

• Stuchka, P.. Piat’ mesiatsev Sotsialisticheskoi sovetskoi Latvii: Sbornik statei i dokumentov (russian nyelven). Pskov: Izd-vo TsK KP Latvii, 2 v. o. (1919–21). OCLC 38770737 
• Popoff, George. The City of the Red Plague: Soviet Rule in a Baltic Town. London; New York: George Allen & Unwin; E.P. Dutton & Co (1932). OCLC 413467 
• Krastyn', IA. P. (Krastiņš, J.) (ed.). Sotsialisticheskaia Sovetskaia Respublika Latvii v 1919 g. i inostrannaia interventsiia: Dokumenty i materialy (russian, latvian nyelven). Riga: Izd-vo Akademii Nauk Latviiskoi SSR, 2 v. o. (1959–60). OCLC 18861284 
• Zile, Zigurds L. (1977). „Legal Thought and the Formation of Law and Legal Institutions in the Socialist Soviet Republic of Latvia, 1917–1920” (PDF). Journal of Baltic Studies 8 (3), 195–204. o. DOI:10.1080/01629777700000191. (Hozzáférés: 2007. július 10.) 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Latvian Socialist Soviet Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.