Lett Szocialista Szovjetköztársaság

A Lett Szocialista Szovjetköztársaság (lett nyelven: Latvijas Sociālistiskā Padomju Republika, LSZSZK) egy rövid ideig fennállt szocialista állam volt a lett függetlenségi háború alatt. 1918. december 17-én kiáltották ki, miután Lenin katonai és gazdasági támogatásáról biztosította a lett kommunistákat. A szocialista állam államfője Pēteris Stučka volt.

Lett Szocialista Szovjetköztársaság
Latvijas Sociālistiskā Padomju Republika
1918. december 17.1920. január 13.
Lett Szocialista Szovjetköztársaság címere
Lett Szocialista Szovjetköztársaság címere
Lett Szocialista Szovjetköztársaság zászlaja
Lett Szocialista Szovjetköztársaság zászlaja
PL-RU war 1919 phase II.svg
Általános adatok
Fővárosa Riga, Daugavpils, majd Rezekne
Terület65 200 km²
Népesség3 689 779 fő
Beszélt nyelvek lett, orosz, latgal
Pénznem lett rubel
Kormányzat
Törvényhozás Lettországi Munkások Szovjetje
ElődállamUtódállam
 Egyesült Balti HercegségLettország 
 Iskolat
A Wikimédia Commons tartalmaz Lett Szocialista Szovjetköztársaság témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Az LSZSZK fegyveres erői, amely a lett fegyveresekből és a Vörös Hadsereg egyéb egységeiből álltak, gyorsan elfoglalták a mai Lettország nagyobb városait, majd egész területét, arra kényszerítve a Kārlis Ulmanis által vezetett ideiglenes demokratikus kormányt, hogy Liepāja városába vonuljanak vissza, amely a Lett Köztársaság utolsó nagyobb települése volt.

Stučka kormánya gyorsan kommunista reformokat vezetett be, eltérve a radikális politikai irányt képviselő Iskolat-rezsimtől. Néhány reform kezdetben népszerű volt, például a nagybirtokosok tulajdonának kisajátítása. Az agrárterület egyoldalú államosítására vonatkozó döntés azonban komoly gazdasági következményekkel járt a városok számára, amivel a rezsim vidéki támogatása drasztikusan csökkent.

A parasztok már nem tudták tovább ellátni a városi lakosságot a kormány követelésére élelmiszerekkel, a hiány kritikussá vált. Amikor a Rigában és más nagyvárosokban élő emberek elkezdtek éhezni, hozzájárultak a proletariátus széles körű elidegenítéséhez, a vörösterror egyaránt lerohanta mind a vidéki, mind a városi területeket, és állítólagos forradalmárokat kerestettek fel a bűnösök felelősségre vonásáért. A kommunista forradalmi bíróságok és az úgynevezett Flintenweiber (Fegyveres nők) ismert résztevői voltak ennek a terrorhullámnak.

Az antant által támogatott Ulmanis-kormány teljes támadást rendelt el a német Freikorps támogatásával 1919 tavaszán. A kommunisták által megszállt területeket gyorsan visszafoglalták, Riga 1919. május 22-én került a demokratikus kormány kezére. Nyár elejére már csak Latgale maradt a kommunisták kezén, amelyet végül 1920 elején, a lengyel támadással összhangban foglalta el a lett hadsereg.

A szovjet történészek szerint Lettország 1940-es megszállása a kommunisták hatalomba való visszahelyezését jelentette, az 1920 és 1940 közötti idő pedig csak egy ideiglenes kihagyás volt a szovjet–lett történelemben. 

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

BibliográfiaSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Latvian Socialist Soviet Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.