TASZSZ

szovjet-orosz hírügynökség

A TASZSZ (1992 és 2014 között: ITAR-TASZSZ[1]) szovjet-orosz állami hírügynökség, melyet az 1904-ig, a cári Oroszországig visszanyúló jogelődjeivel együtt 116 évvel, a ma ismert nevének 1925-ös felvételével 95 évvel ezelőtt alapítottak.

TASZSZ
TASS Logo (Cyrillic) 2017.svg
Moscow TASS 3542.JPG
Típus hírügynökség
Jogelőd Telegraph Agency of the Soviet Union
Alapítva 1904. szeptember 1.
Székhely Moszkva
Vezetők Szergej Vlagyimirovics Mihajlov
Alapító A Szovjetunió Népbiztosok Tanácsa
Iparág hírügynökség
Forma unitary enterprise
Alkalmazottak száma 1500
[
A TASZSZ weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz TASZSZ témájú médiaállományokat.

NévváltozatokSzerkesztés

 
A hírügynökség nevét mutató logó 1992 és 2014 között

A TASZSZ mozaikszó a fonetikus átírás miatt kizárólag Magyarországon ismert rövidítés, mely a Телеграфное агентство Советского Союза (magyar átírással: Tyelegrafnoje Agentszvo Szovjetszkovo Szojuza, magyarra fordítva: Szovjetunió Távirati Ügynöksége) név rövidítéséből keletkezett, egyebekben világszerte a TASS név a közismert. A 2014-ben ismét felvett TASZSZ név ma már nem a mozaikszót jelenti, hanem márkanévként áll az ügynökség nevében.[1] A mai, teljes, hivatalos név: ТАСС, информационное агентство (angolul: TASS Russian News Agency, magyar fordításban: TASZSZ Orosz Hírügynökség).

1992-ben, a Szovjetunió felbomlásakor kétszeresen is megváltozott a TASZSZ neve. Egyfelől belekerült a nevébe az Oroszország Tájékoztatási-Távirati Ügynöksége kifejezés rövidítése, az ITAR (oroszul: Информационное телеграфное агентство России, magyar átírásban: Informacionnoje Tyelegrafnoje Agentsztvo Rosszii). Másfelől a TASZSZ mozaikszó már nem a Szovjetunió Távirati Ügynöksége rövidítését jelentette, hanem az oroszul ugyanazokkal a kezdőbetűkkel leírható Független Országok Hírügynöksége (Телеграфное агентство суверенных стран, Tyelegrafnoje Agensztvo Szuverennih Sztran) lett az ügynökség elnevezése. Erre azért is szükség volt, mert egy akkori elképzelés szerint a Szovjetunió utódállamainak hírügynökségei megőrizték volna a TASZSZ nevet, amit a saját országukra utaló elnevezéssel egészítettek volna ki.[2] Így született az orosz ITAR-TASZSZ rövidítés, és például az ukrán Ukrinform-TASZSZ is, mely ugyan ma is működik Ukrinform néven, a TASZSZ „előnevet” azonban hamar elhagyta.

TörténeteSzerkesztés

A TASZSZ története összefügg Oroszország hírügynökségi történetével. 1894-ben alakult több újság részvételével az első iroda Orosz Távíró Ügynökség (Российского телеграфного агентства, RTA) néven, amely a Reutersszel is kooperált. 1902-ben azonban az állam elfogultnak, és német érdekeket képviselőnek nyilvánította az ügynökséget, és Szergej Vitte gazdasági miniszter kezdeményezésére saját – állami – szervezeti egységet hozott létre Kereskedelmi és Távíró Ügynökség néven (Торгово-телеграфное агентство, TTA). Klasszikus hírügynökségi vállalattá azonban csak 1904. szeptember 1-jén alakult, amikor írásba foglalták a szervezet működési szabályzatát, így létrejött a Szentpétervári Távirati Iroda (С.-Петербургское телеграфное агентство, SZPTA) néven a mai TASZSZ első jogelődje. Ezt követően 1917-ig több néven és szervezeti formában – állami kontroll alatt – folytatta a tevékenységét az ügynökség.[3] Az 1917-es októberi orosz forradalom idején a bolsevik pártközpont mellett is működött sajtóiroda, melyet 1918. szeptember 7-től Moszkvában összevontak az akkor éppen Petrográdi Távirati Hírügynökség (Петроградское телеграфное агентство, PTA) néven működő állami hírügynökséggel Orosz Távirati Iroda (Российское телеграфное агентство ROSZTA) néven.[4] A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1922-es létrejöttét követően, 1925. július 10-én[5] ez a szervezet vette fel a TASZSZ (Телеграфное агентство Советского Союза) nevet, és vált a legnagyobb szovjet hírügynökséggé.[4] A TASZSZ-nak a szovjet tagköztársaságokban helyi szervezetei működtek, melyek azonban saját híreiket csak helyben terjeszthették, a moszkvai TASZSZ-központ döntött arról, hogy a köztársasági szervezetek mely információját emeli be az országos és nemzetközi hírforgalomba.[6]

 
A TASZSZ bejárata melletti tábla a hírügynökség mai logójával (2014, Moszkva)

A TASZSZ a szocialista országok központosított sajtóirányításának megfelelően szűrt információkat tett közzé, feladatai közé tartozott a propagandatevékenység is.[5] Híreinek előzetes cenzúrázásával 1922 és 1992 között a szovjet cenzúrahivatal, a Glavlit foglalkozott. Mint állami szervezetet ma is egyre gyakrabban éri az a véd, hogy a kormánynak nem tetsző információkat nem, vagy módosításokkal teszi közzé.[7]

1964-ben 94 országban volt tudósítója,[8] 1989-ben 110 országban[9] 1500 újságírót foglalkoztatott, 2019-ben pedig a világ 60 pontján 63 fiókkal rendelkezett.[10]

1992-ben a TASZSZ neve ITAR-TASZSZ-ra változott, 2014-ben azonban ismét felvette a TASZSZ nevet, amit azonban a rövidítés feloldása nélkül, mint nemzetközileg ismert márkanevet használják (lásd részletesen a névváltozatok fejezetet).

2014-ben a hírügynökség korábbi nevének visszavétele mellett a megalakulás 110. évfordulóján országos megemlékezést, és egész éves rendezvénysorozatot tartottak, melyre Vlagyimir Putyin elnöki rendelettel adott utasítást[11] 2015-ben a szervezet jelentős átszervezéséről és karcsúsításáról döntöttek, ami az újságírók egynegyedének elbocsátásával járt.[12]

TASZSZ-ablakokSzerkesztés

 
ROSZTA-ablak sorozat 1920-ból
1. Elfelejtjük a katonáskodástǃ
2. Elfelejtjük az éhségetǃ
3. Elfelejtjük a fagyoskodást és a keservet
4. Mihelyst a bárót (Vrangelt) levetjük a Fekete-tengerbe.

A hírügynökség számos kezdeményezése vált emlékezetessé az évtizedek alatt. Ezek közül – elsősorban művészettörténeti értéke miatt – kiemelkedik az úgynevezett TASZSZ-ablakok (Окна ТАСС) plakátsorozat – illetve mivel indulásakor még a ROSZTA nevet használta az ügynökség, így a korai példányok ROSZTA ablakokként (Окна РОСТА) voltak ismertek.[13] Ezeket a plakátokat 1918 és 1946 között készítették, és a munkára számos grafikust és karikaturistát alkalmazott a hírügynökség. A plakátok közterületen mindenütt láthatók voltak, de gyakran az egyébként szinte üres boltok kirakataiba helyezték azokat, részben a jobb láthatóság érdekében, részben pedig az áruhiány „kitakarására”. A plakátok tartalma és szerepe propagandisztikus volt: a forradalom és a második világháború éveiben harcra, vagy a hadigazdaságban való aktívabb munkavégzésre buzdítottak, egyebekben a szocialista élet számos területét lefedték a himlőoltás fontosságának hirdetésétől kezdve a munkaversenyben való részvételt szorgalmazva.[14] A plakátokból több múzeum őriz gyűjteményt, máig számos művészeti írás témáját adják. Hasonló plakátok egyébként a szocialista tábor több országában – így Magyarországon – is készültek az 1950-es években, ám azok nem voltak ennyire egységesek, és a kiadójuk sem egyetlen szervezet volt, mint ezek szovjet változatánál.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tóth-Szenesi Attila: Megint a TASZSZ jelenti a híreket. Index.hu (2014. szept. 2.) (Hozzáférés: 2019. nov. 13.)
  2. Új néven, ITAR-TASZSZ. Magyar Nemzet, LV. évf. 26. sz. (1992. jan. 31.) 2. o. (fizetős hozzáférés)=
  3. Je. G. Kosztrikova: Научные ведомости Белгородского государственного университета: С.-петербургское телеграфное агентсво и первая русская революция. (oroszul) НАУЧНЫЕ ВЕДОМОСТИ, 19. sz. (2010) 145–152. o.
  4. a b P. Portnov: Néhány szó a Szovjetunió sajtójáról: A TASZSZ. Magyar Sajtó, XIII. évf. 10. sz. (1972. okt. 1.) 312. o.
  5. a b Hatvanéves a TASZSZ. Népszava, CXIII. évf. 161. sz. (1985. júl. 11.) 3. o. (fizetős hozzáférés)
  6. TASS history. TASZSZ weboldala (angolul) (Hozzáférés: 2019. nov. 15.)
  7. Sz. Bíró Zoltán: Visszatérnek a cenzúra korához. Népszabadság (2015. aug. 8.) (Hozzáférés: 2019. okt. 14.)
  8. Ötvenéves a TASZSZ. Nógrád, XXIII. évf. 305. sz. (1967. dec. 28.) 6. o.
  9. Tények Könyve: Hírügynökségek. Arcanum Digitális Tudománytár (1989) (Hozzáférés: 2019. nov. 14.)
  10. About TASS. TASZSZ (angolul) (Hozzáférés: 2019. nov. 13.)
  11. Указ о праздновании 110-летия информационного агентства ИТАР-ТАСС. A Kreml honlapja (2013. júl. 12.) (Hozzáférés: 2019. nov. 14.)
  12. Sarkadi Zsolt: Még februárban kirúgják a TASZSZ dolgozónak negyedét. 444.hu (2015. jan. 23.) (Hozzáférés: 2019. nov. 14.)
  13. ROSTA windows. David Winton Bell Gallery (2011) (Hozzáférés: 2019. nov. 15.)
  14. Коллекция Окон ТАСС. Государственный музей истории (oroszul) (Hozzáférés: 2019. nov. 15.)