Harmadik Birodalom

A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.

Harmadik Birodalom
19331945
A Harmadik Birodalom címere
A Harmadik Birodalom címere
A Harmadik Birodalom zászlaja
A Harmadik Birodalom zászlaja
A Harmadik Birodalom 1942-ben
A Harmadik Birodalom 1942-ben
Mottó: Ein Volk, ein Reich, ein Führer
Egy nép, egy birodalom, egy vezér
Nemzeti himnusz: Das Lied der Deutschen első versszaka, Horst-Wessel-Lied
Általános adatok
Fővárosa Berlin
Terület696 265 km²
Népesség90 030 775 fő
Hivatalos nyelvek német
Pénznem német birodalmi márka (RM)
Kormányzat
Államforma köztársaság
Államfő Paul von Hindenburg (1933–34),
Adolf Hitler (1934–1945),
Karl Dönitz (1945)
Kormányfő Adolf Hitler (1933–1945),
Joseph Goebbels (1945),
Schwerin von Krosigk (1945)
Törvényhozás Reichstag
ElődállamUtódállam
 Weimari KöztársaságNémetország szövetséges megszállása 
 AusztriaAusztria szövetséges megszállása 
 CsehszlovákiaCsehszlovákia 
 Danzig Szabad VárosLengyelország 
 Saar-vidék

A kifejezés használatát 1941-ben Adolf Hitler betiltatta, az állam hivatalos elnevezése 1943-tól Nagynémet Birodalom (németül: Großdeutsches Reich) volt. A mai német történelemtudomány Német Birodalomnak (Deutsches Reich) nevezi ezt az időszakot is.

A Harmadik Birodalom elnevezése elsősorban nem az országot és a német népet, hanem a kormányzatot és hivatalrendszerét jelöli. Törvényhozó szerve a Reichstag volt, amelynek szerepe a parlamentáris rendszerekhez képest korlátozott volt. Az 1919-ben elfogadott Weimari Alkotmány formailag továbbra is hatályban maradt.

Ernst Bloch a Zur Originalgeschichte des Dritten Reichs című, 1935-ben megjelent esszéjében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzetiszocialisták a "Harmadik Birodalom" koncepcióját Arthur Moeller van den Brucktól adaptálták.[1]

Bärsch Die politische Religion des Nationalsozialismus 1998-ban megjelent című könyvének megjelenése óta az újabb kutatások ezt a tézist ellentmondásosnak minősítették. Matthias Strassner írta:

"Claus-Ekkehard Bärsch azzal a tézissel állt elő, hogy a "Harmadik Birodalom" kifejezés nem közvetlenül Ibsentől és nem is kizárólag Moeller van den Bruckon keresztül került be a náci frazeológiába, hanem inkább Dietrich Eckart Ibsen-fordítón keresztül."[2]

Bärsch ezt írta:

„Nem Moeller van den Brucktól vették át a nemzetiszocialisták a „Harmadik Birodalom” kifejezést, hanem az egész mozgalom egyik befolyásos társalapítója már 1919-ben – vagyis Moeller van den Bruck 1923-as könyvének első kiadása előtt - használta ezt a kifejezést a politikai-ideológiai írások egyértelmű kontextusában. Dietrich Eckart[3] költő az, aki politikussá avanzsálódott.”[4]

Emellett Bärsch felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a Harmadik Birodalom kifejezést sem "a nemzetiszocialisták nem határozták meg egyértelműen", sem "a náci ideológiával foglalkozó irodalomban nem kezelték szisztematikus monográfiában". És hozzátette: „Egyáltalán nem egy állam- és alkotmányfelfogás. A „Harmadik Birodalom” ideológiáján alapuló kormányzati rendszert sem 1933 előtt, sem utána nem dolgozták ki.”[5]


KözigazgatásSzerkesztés

A Nagynémet BirodalomSzerkesztés

1943-ban Hitler rendeletet adott ki, melyben a Nagynémet Birodalom (ném.: Großdeutsches Reich) elnevezést határozta meg a német állam hivatalos elnevezésének, ezzel megszüntetve az általa se személyesen, se hivatalosan soha nem támogatott Harmadik Birodalom elnevezés használatát.

A Birodalom területének kiterjesztéseSzerkesztés

Az 1938. március 12-én és 13-án az Anschluss során Németországhoz csatolt Ausztriát átnevezték „Ostmark” névre, majd a terület 1942-ben a Donau- und Alpenreichsgaue nevet kapta (magyarul kb.: Dunai és alpesi birodalmi körzetek).

1938 márciusa után a német és osztrák területeket együtt nem hivatalosan Nagynémet Birodalomnak nevezték, köznyelvien pedig Nagy-Németországnak. A Harmadik Birodalom 1944. március 19-én megszállta Magyarországot.

A nemzetiszocialisták ezzel azt kívánták szemléltetni, hogy elérték az 1848-ban megfogalmazódott célt egy nagy, egységes németajkú birodalom megvalósítására, melynek Németország és Ausztria is része. A fogalom expanzív törekvéseket is sejtetett. Azokat a nagy területeket – főleg a keleti térségben –, ahol ún. „népi németek” (Volksdeutsche) laktak, a birodalomba kívánták olvasztani.

Az NSDAP 1920-ból származó 25 pontos programját a „nemzet egységének” és az „élettérre” vonatkozó népi és faji vélekedései kívánták alátámasztani. A náci rezsim a későbbiek során meghódított területeket a „Főkormányzóság” (Generalgouvernement) kivételével a Nagynémet Birodalom részeként tartotta számon, azaz ezeket a területeket a birodalomba olvasztották.

Hivatalossá tételSzerkesztés

Hans Heinrich Lammers RK 7669 E számú rendelete 1943. június 26-án hivatalossá tette az addig nem hivatalos „Nagynémet Birodalom” megnevezést. A névváltoztatás először 1943. október 24-én vált láthatóvá, amikor megjelentek az első bélyegek az új megnevezéssel, majd 1944 júniusától minden kiadványon a „Nagynémet Birodalom” megnevezés szerepelt.

Lásd mégSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • A Harmadik Birodalom nyelve; ford. Lukáts János; TK, Bp., 1984 (Membrán könyvek)
  • Robin Cross: A sas bukása. A Harmadik Birodalom utolsó napjai; ford. Horváth Gábor; Alexandra, Pécs, 1996
  • Aly, Götz: Hitler népállama. Rablás, faji háború és nemzeti szocializmus (ford. Teller Katalin), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2005 (Circus Maximus), ISBN 9789639777132
  • William Lawrence Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása. A náci Németország története; ford. Mészáros Viktor, előszó Ormos Mária; 2. jav. kiad.; Teleteacher, Bp., 1996
  • Tomka Béla: A Harmadik Birodalom. A kutatás új útjai; JATEPress, Szeged, 1999
  • Martin Ros: A Harmadik Birodalom sakáljai. Kollaboránsok tündöklése és bukása, 1944–1945; ford. Striker Judit; Magyar Könyvklub, Bp., 2002
  • Christopher Ailsby: A Harmadik Birodalom napról napra; Hajja, Debrecen, 2002 (20. századi hadtörténet)
  • Joachim Fest: A bukás. Hitler és a Harmadik Birodalom utolsó napjai. Történelmi vázlat; ford. Várnai Péter; Szó, Bp., 2005
  • Susan Ottaway: Hitler árulói. A német ellenállás a Harmadik Birodalomban; ford. Novák Gábor; Gold Book, Debrecen, 2006
  • Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom születése. Hogyan verték szét a nácik a demokráciát és kerültek hatalomra Németországban; ford. Sóskuthy György, Zsuppán András, Varga Benjámin; Park, Bp., 2012
  • Richard Overy: A Harmadik Birodalom krónikája; ford. Babits Péter; Alexandra, Pécs, 2012
  • Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom hatalmon. Hogyan állítottak a nácik könyörtelenül céljaik szolgálatába egy egész népet; ford. Sóskuthy György, Szántó Judit; Park, Bp., 2013
  • Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom háborúban. Hogyan taszították a nácik katasztrófába Németországot; ford. Szántó Judit; Park, Bp., 2014
  • Roberto Bolaño: A Harmadik Birodalom; ford. Scholz László; Európa, Bp., 2015
  • A Harmadik Birodalom; szerk. Papp Gábor, Győrffy Iván, Litván Dániel; Ventus Libro, Bp., 2018
  • Volker Ullrich: Nyolc májusi nap. A Harmadik Birodalom utolsó hete; ford. Kurdi Imre; Corvina, Bp., 2020
  • A Harmadik Birodalom nyelve. Egy filológus feljegyzései; ford. Lukáts János, szerk., utószó, jegyz. Kiss Barnabás, jegyz. ford., kieg. Nagy Márk; Ampersand, Bp., 2021

JegyzetekSzerkesztés

  1. Matthias Sträßner: Flöte und Pistole. Anmerkungen zum Verhältnis von Nietzsche und Ibsen. Würzburg 2003, ISBN 3-8260-2539-3, 76 p. (Quelle: Ernst Bloch: Zur Originalgeschichte des Dritten Reichs. In: ders.: Erbschaft dieser Zeit. Gesamtausgabe Bd. 4, Frankfurt am Main 1977, 126–160 p.).
  2. Matthias Sträßner: Flöte und Pistole. Anmerkungen zum Verhältnis von Nietzsche und Ibsen. Würzburg 2003, ISBN 3-8260-2539-3, 76 p. (Quelle: Ernst Bloch: Zur Originalgeschichte des Dritten Reichs. In: ders.: Erbschaft dieser Zeit. Gesamtausgabe Bd. 4, Frankfurt am Main 1977, 126–160 p.).
  3. A nemzetiszocializmus korai támogatója és Adolf Hitler ötletadója. Már 1919-ben Eckart megalkotta a "Harmadik Birodalom" náci harci kifejezést, amely mindenekelőtt a keresztény millenarianizmus és a politikai cél közötti kapcsolatot jelentette: "Krisztus vendég Németországban – ezért utálja az Antikrisztus".
  4. Claus-Ekkehard Bärsch: Die politische Religion des Nationalsozialismus. München 1998, 50. p.
  5. Claus-Ekkehard Bärsch: Die politische Religion des Nationalsozialismus. München 1998, 48. p.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Harmadik Birodalom témájú médiaállományokat.
  • A holokauszt Magyarországon: A Harmadik Birodalom
  • A Mein Kampf megjelenése – Tarján Tamás cikke
  • Hamza Gábor: A „Harmadik Birodalom” eszméje a német filozófiai és politikai gondolkodásban. Magyar Tudomány 44 (1999) 779-787.
  • Gábor Hamza: Die Idee des „Dritten Reichs“ im deutschen philosophischen und politischen Denken des 20. Jahrhunderts. In: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Germanistische Abteilung. Böhlau, Wien/Köln/Weimar, Bd. 118 (2001), S. 321–336.