Danzig Szabad Város

Danzig Szabad Város (németül: Freie Stadt Danzig, francia nyelven Ville libre de Dantzig, lengyelül: Wolne Miasto Gdańsk) egy részben autonóm városállam volt a danzigi kerületben, mely 1920. november 15-től a versailles-i békeszerződés értelmében különleges státuszt kapott és 1939-ig, a második világháború kezdetéig állt fenn.[1][2] Területe Danzigból és kétszáz környező településből állt.

Danzig Szabad Város
a Népszövetség protektorátusa
Freie Stadt Danzig (németül)
Wolne Miasto Gdańsk (lengyelül)
19201939


Danzig Szabad Város elhelyezkedése (lila színnel)
Danzig Szabad Város elhelyezkedése (lila színnel)
Nemzeti himnusz: Für Danzig
Általános adatok
Fővárosa Danzig
Terület1966 km²
Népesség366 730 (1923) fő
Vallás evangélikus kereszténység
Pénznem Papiermark (1923-ig)
Danzigi gulden (1923 után)
Kormányzat
Államforma köztársaság
Államfő Népszövetségi főbiztos
Törvényhozás Volkstag
ElődállamUtódállam
 weimari köztársaságHarmadik Birodalom 
A Wikimédia Commons tartalmaz Danzig Szabad Város témájú médiaállományokat.

A Népszövetség rendelkezése szerint Németországtól és Lengyelországtól különálló terület volt, de mégsem vált függetlenné,[3] mivel a Népszövetség protektorátusa alatt állt és kötelező vámunióban Lengyelországgal. A lengyelek ezen felül jogot kaptak a közlekedés, hírközlés és kikötői létesítmények fenntartására és fejlesztésére.[4] A Szabad Város létrehozásának fő célja az volt, hogy Lengyelországot egy kiépített kikötővároshoz juttassák a Balti-tengeren, figyelembe véve azt a tényt, hogy a város lakosságának 95%-a német volt.[5]

1933-ban a városban az NSDAP helyi szervezete vette át az irányítást, és felszámolta a demokratikus ellenzéket. A második világháború első napjaiban, a lengyelországi hadjárat során a Szabad Várost megszüntették és területét beolvasztották a Harmadik Birodalomba, amely a konfliktus végéig maradt így. A háború végén a város a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg megszállása alá került, ami után azt végleg Lengyelországhoz csatolták.

1947-re 126 472 egykori danzigi németet telepítettek ki Németországba és helyükre 101 873 közép-lengyelországi és 26 629 kelet-lengyelországi lengyelt telepítettek.[6]

ForrásokSzerkesztés

  1. Danzig – Biographie einer Stadt (német nyelven). C.H. Beck, 189. o. (2011. február 1.). ISBN 978-3-406-60587-1 
  2. Das Bistum Danzig in Lebensbildern (német nyelven). LIT Verlag, 8. o. (2003). ISBN 3-8258-6284-4 
  3. Public International Law. Routledge, 199. o. (2010. július 21.). ISBN 0-203-84847-0 
  4. Yale Law School: The Versailles Treaty June 28, 1919: Part III. The Avalon Project. [2008. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 3.)
  5. Chestermann, Simon. You, the People; United Nations, Transitional Admninistration and State building. Oxford University Press, 20. o. (2004). ISBN 978-0-19-926348-6. Hozzáférés ideje: 2011. április 26. 
  6. Bykowska, Sylwia (2005). „Gdańsk – Miasto (Szybko) Odzyskane” (lengyel nyelven). Biuletyn Instytutu Pamięci Narodowej 9–10 (56–57), 35–44. o. [2007. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1641-9561. (Hozzáférés ideje: 2009. július 24.)