Nemzetek Szövetsége

nemzetközi szervezet, az ENSZ jogelődje (1920–1946)
(Népszövetség szócikkből átirányítva)

A Nemzetek Szövetsége (más néven: Népszövetség) az ENSZ elődje. Létrehozását a párizsi békekonferencia írta elő 1919-ben, amelyben elsősorban Woodrow Wilson amerikai elnök javaslatára alkotta meg a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) Egyezségokmányát, amelyet aztán beiktattak valamennyi békeszerződésbe. Az alapító okmány szerint a „Magas Szerződő Felek avégből, hogy a békét és biztonságot előmozdítsák …kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére, …nyílt becsületes nemzetközi összeköttetést tartanak fenn, …a nemzetközi jog szabályait ezentúl a kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik, …mindennemű szerződéses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítják…”

Nemzetek Szövetsége
Flag of the League of Nations (1939).svg
LN member states animation.gif
League of Nations Anachronous Map.png

Korábbi neve(i)
  • League of Nations
  • Société des Nations
Alapítva 1920. január 10.
Megszűnt
Jogutód Egyesült Nemzetek Szervezete
Székhely
  • palais Wilson (1920. november 1. – 1936. február 17.)
  • Palace of Nations (1936. február 17. – )
Vezető
  • Eric Drummond, 16th Earl of Perth
  • Joseph Avenol
  • Seán Lester
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetek Szövetsége témájú médiaállományokat.
Origin of the League of Nations.png
A hivatalos megnyitót Genfben
1920. november 15-én tartották

TörténeteSzerkesztés

A szövetséges hatalmak a párizsi békekonferencián 1919. január 25-én kezdeményezték a Népszövetség létrehozását. A versailles-i békeszerződés első fejezetében rögzítették megalakítását. A Népszövetség 1919. június 28-án született meg, 44 alapító állam képviselőinek aláírásával. Magyarország 1922. augusztus 22-én kérte felvételét, 1923-ban már 53 ország volt tagja a szervezetnek. A Népszövetség székháza Genfben volt, két legfőbb szerve a Közgyűlés és a Tanács.

A Tanácsnak először négy (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán), később öt állandó tagja volt (Németország 1926 szeptemberében lett a Tanács tagja). A Tanács általában évente háromszor-négyszer ülésezett. Mindenről, a nagy átfogó kérdésektől kezdve egészen az apró helyi konfliktusokig tárgyalhatott, bevonva az érintett országokat is. A Tanács csak egyhangú döntéseket hozhatott.

Formailag a második világháború alatt is létezett a Népszövetség, megszűnését az ENSZ megalakulásakor 1945-ben jelentették be. A Népszövetség szervezete 1946. április 20-ig működött.

 
A Wilson-palota Genfben, a Népszövetség székháza 1920–1933 között. Ma az UNHCHR székháza. (1932-es fénykép)
 
A Nemzetek Palotája Genfben (a Népszövetség székháza 1933-tól a megszűnésig). Ma az ENSZ genfi irodája.

Szervezete, működéseSzerkesztés

A Közgyűlésben az egy-egy szavazattal rendelkező tagállamok képviselői vettek részt. Új tagok felvétele a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott, a döntéshez kétharmados többségre volt szükség.

A Közgyűlés minden év szeptemberében ülésezett. A megvitatott kérdésekben a Közgyűlés csak egyhangúlag foglalhatott állást. A nem állandó tagok időszakonként váltották egymást.

A napi ügyeket a főtitkár irányítása alatt álló állandó Titkárság intézte.

A központi szervek munkáját autonóm szervezetek egészítették ki: a hágai székhelyű Állandó Nemzetközi Bíróság (ítélethozatal vitás ügyekben) és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (a munkafeltételek nemzetközi normáinak kidolgozása, ellenőrzése).

Politikai sikereiSzerkesztés

  1. Finnország és Svédország közötti határviták egyeztetése (1921),
  2. a görög és jugoszláv csapatok bevonulásának megakadályozása az újonnan megalapított Albániába (1920-1923),
  3. befolyás gyakorlása Görögországra, hogy csapatait hívja vissza Bulgáriából (1925),
  4. az Irak és Törökország között található Moszul határvitáinak egyeztetése (1926),
  5. egy kis békecsapat kiküldése a Kolumbia és Peru közötti határvidékre.

Politikai kudarcaiSzerkesztés

  1. A Harmadik Birodalom (1926-tól volt tag) és Japán 1933-ban kilépett a Népszövetségből.
  2. Olaszország 1937-ben kilépett a Népszövetségből.
  3. Magyarország 1939-ben kilépett a Népszövetségből.
  4. A Szovjetunió kizárása a Népszövetségből 1939-ben Finnország megtámadása miatt: december 3-án Väinö Tanner finn külügyminiszter előterjesztést tett a Népszövetségben, majd december 14-én, az alapokmány 16. pontja értelmében a szövetség agresszornak minősítette a Szovjetuniót, és kizárta tagjai közül.[1]

SzékházaiSzerkesztés

A Népszövetség Tanácsa 1920-tól 1933-ig a genfi Wilson-palotában működött. Az épület korábban Hôtel National néven szállodaként funkcionált, a Népszövetség 1920-ban megvásárolta és átépítette. A Wilson-palota a Genfi-tó jobb partján, a Wilson rakparton áll. 1997 óta az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosi Hivatalának (OHCHR) székhelye.

1933-ban a Népszövetség Tanácsa átköltözött új Nemzetek Palotájába, más néven Népszövetségi Palotába, amelyet az 1929–33 között építtetett a genfi Ariana-parkban. A Népszövetség 1946-os megszűnése után az épületet az ENSZ vette át. Jelenleg itt van az ENSZ genfi irodájának székhelye, a világszervezet második legfontosabb központja, a New York-i központi iroda mellett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lásd Ravasz István: Három háború 27 év alatt. Finnország függetlenségi harca 1917–1944. In: Haditechnika 2000/2, 17–21.

ForrásokSzerkesztés