Genf

Genf kanton fővárosa, Svájc

Genf (franciául: Genève, kiejtése, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Genf
a város panorámája a Szent Péter-katedrális tornyából
a város panorámája a Szent Péter-katedrális tornyából
Genf címere
Genf címere
Genf zászlaja
Genf zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonGenf kanton
Gépkocsijel GE
Polgármester Sandrine Salerno
Irányítószám 1200
Körzethívószám (41) 32
Népesség
Teljes népesség203 840 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség11,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság375 m
Terület15.86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′Koordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′
Genf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Genf témájú médiaállományokat.

A 21. század elején (2002) a város lakosságának kb. 44%-a külföldi származású.

Fekvése szerkesztés

A Genfi-tó partján, a Rhône folyó kifolyásánál fekszik. Lyontól 150 km távolságra van. A várost három hegylánc övezi, északnyugati irányból a Jura-hegység fő vonulata, délről a Vuache hegy, délkeleti irányból pedig a Salève hegység.

Éghajlata szerkesztés

Genf–Cointrin (magasság: 412 méter, átlagok: 1981–2010 , extrém: 1901–től) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)17,320,624,927,533,836,539,737,634,827,323,220,839,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,56,311,214,919,723,526,525,820,915,48,85,315,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,3−1,01,64,89,112,314,414,010,87,42,40,16,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,9−20,0−13,3−5,2−2,21,33,04,90,2−4,7−10,9−17,0−20,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)766870728492798210010588901006
Havi napsütéses órák száma598815417719723526323718511766491827
Forrás: MeteoSwiss[2] , KNMI[3][4]


Története szerkesztés

Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban, 534-ben a frank birodalomhoz csatolták. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban érkezett először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét. Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. A várost egy ideig a „protestáns Róma”-ként emlegették. Kálvin 1559-ben alapította meg akadémiáját. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, a város 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.

Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZ elődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése után számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye.

Nemzetközi szervezetek székhelye szerkesztés

Nem kormányközi nemzetközi szervezetek szerkesztés

 
Az ENSZ főépülete Genfben

ENSZ szervezetek szerkesztés

  • az ENSZ európai központja (az egykori Népszövetség épületeiben)
  • UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
  • WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete
  • WTO, az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete
  • WIPO, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete
  • ITU, a Nemzetközi Távközlési Unió
  • ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

A svájci óragyártás egyik központja szerkesztés

 
Patek Philippe szalon, Rue du Rhône, Genf

Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja, a nevezetesebbek:

Látnivalók szerkesztés

 
Botanikus kert
 
Virágóra

Híres genfiek szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

 
Henry Moore egy szobra Genfben

Múzeumok szerkesztés

  • Petit Palais (modern képzőművészeti gyűjtemény)
  • A Nemzetközi Vöröskereszt Múzeuma
  • Ariana múzeum (iparművészeti gyűjtemény)
  • Maison Tavel (művészeti gyűjtemény gótikus lakóházban)
  • Jean-Jacques Rousseau szülőháza

Magyar vonatkozások szerkesztés

 
Erzsébet királyné szobra Genfben

Jegyzetek szerkesztés

  1. Federal Statistical Office, https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/fr/px-x-0102020000_201/-/px-x-0102020000_201.px/?rxid=c5985c8d-66cd-446c-9a07-d8cc07276160
  2. Climate normals Genève–Cointrin (Reference period 1981–2010) (PDF). Swiss Federal Office of Metreology and Climatology, MeteoSwiss, 2014. július 2. [2015. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 5.)
  3. Genève–Cointrin extreme values. KNMI. [2016. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011)
  4. Genève–Cointrin 1981-2010 mean extreme values. KNMI. (Hozzáférés: 2017)[halott link]
  5. Geneva Tourism - Celebrities - Franz Liszt (angol nyelven). [2010. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk szerkesztés