Genf

	Genf
	a város panorámája a Szent Péter-katedrális tornyából
; Genf címere	; Genf zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Svájc
Kanton	Genf kanton
Gépkocsijel	GE
Polgármester	Sandrine Salerno
Irányítószám	1200
Körzethívószám	(41) 32
	Népesség
Teljes népesség	201 818 fő (2018. dec. 31.)
Népsűrűség	11,71 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	375 m
Terület	15.86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Genf Pozíció Svájc térképén
	é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′Koordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′
	Genf weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Genf témájú médiaállományokat.

Genf (franciául: Genève, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

A város 182 ezres lakosságának 44%-a külföldi (2002).

FekvéseSzerkesztés

A Genfi-tó partján, a Rhône folyó kifolyásánál fekszik. Lyontól 150 km távolságra van. A várost három hegylánc övezi, északnyugati irányból a Jura-hegység fő vonulata, délről a Vuache hegy, délkeleti irányból pedig a Salève hegység.

ÉghajlataSzerkesztés

Genf–Cointrin (magasság: 412 méter, átlagok: 1981–2010 , extrém: 1901–től) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	17,3	20,6	24,9	27,5	33,8	36,5	39,7	37,6	34,8	27,3	23,2	20,8	39,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	4,5	6,3	11,2	14,9	19,7	23,5	26,5	25,8	20,9	15,4	8,8	5,3	15,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−1,3	−1,0	1,6	4,8	9,1	12,3	14,4	14,0	10,8	7,4	2,4	0,1	6,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−19,9	−20,0	−13,3	−5,2	−2,2	1,3	3,0	4,9	0,2	−4,7	−10,9	−17,0	−20,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	76	68	70	72	84	92	79	82	100	105	88	90	1006
Havi napsütéses órák száma	59	88	154	177	197	235	263	237	185	117	66	49	1827
Forrás: MeteoSwiss^[2] , KNMI^[3]^[4]

TörténeteSzerkesztés

Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban, 534-ben a frank birodalomhoz csatolták. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban érkezett először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét. Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. A várost egy ideig a „protestáns Róma”-ként emlegették. Kálvin 1559-ben alapította meg akadémiáját. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, a város 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.

Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZ elődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése után számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye.

Nemzetközi szervezetek székhelyeSzerkesztés

Nem kormányközi nemzetközi szervezetekSzerkesztés

Az ENSZ főépülete Genfben

Nemzetközi Vöröskereszt és Nemzetközi Vörös Félhold
CERN, a nagy európai részecskefizikai kutatóközpont
Európai Műsorsugárzók Uniója

ENSZ szervezetekSzerkesztés

az ENSZ európai központja (az egykori Népszövetség épületeiben)
UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete
WTO, az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete
WIPO, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete
ITU, a Nemzetközi Távközlési Unió
ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

A svájci óragyártás egyik központjaSzerkesztés

Patek Philippe szalon, Rue du Rhône, Genf

Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja, a nevezetesebbek:

Vacheron Constantin (1755 óta)
Baume & Mercier (1830 óta)
Buccellati
Cartier
Jaeger-Le Coultre
Patek Philippe – óramúzeumot is fenntart
Piaget
Audemars Piguet
Franck Muller
Pierre Kunz
De Grisogono
European Company Watch
Girard-Perregaux
Robergé
F.P. Journe
Sbarro – Franco Sbarro autótervező óragyártó vállalkozása
Daneil JeanRichard
Roger Dubois
Parmigiani
Van Cleef & Arpels

LátnivalókSzerkesztés

Botanikus kert

Virágóra

Genfi-tó
Jet d'Eau, 140 méter magasra felszökő szökőkút a tavon
A reformáció emlékműve (Kálvin és három társa szoborcsoportja, mellette – többek között – Bocskai István szobra
Erzsébet császárné és királyné szobra és emléktáblája az ellene elkövetett merénylet színhelyén
Bartók Béla szobra – a városban lakó magyarok kezdeményezésére állították
Botanikus kert (Jardin botanique)

Híres genfiekSzerkesztés

Itt született és halt meg Jean-Étienne Liotard (1702–1789) rokokó festő.
Itt született Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) filozófus, a felvilágosodás nagy alakja.
Itt született és halt meg François Diday (1802–1877) festő.
Itt született és halt meg Barthélemy Menn (1815–1893) festő.
Itt született Henri Dunant (1828–1910), a Vöröskereszt megalapítója.
Itt született Ferdinand de Saussure (1857–1913) nyelvész, a strukturalizmus atyja.
Itt született Antoine-Elisée Cherbuliez svájci liberális nemzetgazda.
Itt élt és halt meg Jean Piaget (1896–1980) pszichológus, az episztemológia atyja.

TestvértelepülésekSzerkesztés

Henry Moore egy szobra Genfben

Buenos Aires Argentína (1991)
Párizs Franciaország (2002)

MúzeumokSzerkesztés

Petit Palais (modern képzőművészeti gyűjtemény)
A Nemzetközi Vöröskereszt Múzeuma
Ariana múzeum (iparművészeti gyűjtemény)
Maison Tavel (művészeti gyűjtemény gótikus lakóházban)
Jean-Jacques Rousseau szülőháza

Magyar vonatkozásokSzerkesztés

Erzsébet királyné szobra Genfben

A Reformáció emlékművénél a szobrok között megtalálhatjuk Bocskai István szobrát.
Itt halt meg 1912-ben Török Aurél orvos, az MTA tagja.
Itt élt Liszt Ferenc 1835 és 1836 között, teret is neveztek el róla.^[5]
Itt gyilkolták meg Erzsébet magyar királynét 1898-ban
Itt halt meg Apponyi Albert gróf (1846–1933) magyar politikus.
Itt dolgozott a magyar származású Bogsch Árpád. 1973 és 1997 között a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatója volt.
Itt halt meg Aggteleky Béla magyar katonatiszt, 1977-ben.

JegyzetekSzerkesztés

↑ https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/fr/px-x-0102020000_201/-/px-x-0102020000_201.px/table/tableViewLayout2/?rxid=c5985c8d-66cd-446c-9a07-d8cc07276160, 2020. június 2.
↑ Climate normals Genève–Cointrin (Reference period 1981–2010) (PDF). Swiss Federal Office of Metreology and Climatology, MeteoSwiss, 2014. július 2. [2015. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 5.)
↑ Genève–Cointrin extreme values. KNMI. [2016. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011)
↑ Genève–Cointrin 1981-2010 mean extreme values. KNMI. (Hozzáférés: 2017)^{[halott link]}
↑ Geneva Tourism - Celebrities - Franz Liszt (angol nyelven). [2010. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információkSzerkesztés

A város hivatalos honlapja

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[6991017500238104b5b1a0b58b70d822a160c527-1] ttps://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/fr/px-x-0102020000_201/-/px-x-0102020000_201.px/table/tableViewLayout2/?rxid=c5985c8d-66cd-446c-9a07-d8cc07276160, 2020. június 2.

[ClimatGVE-2] Climate normals Genève–Cointrin (Reference period 1981–2010) (PDF). Swiss Federal Office of Metreology and Climatology, MeteoSwiss, 2014. július 2. [2015. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 5.)

[3] Genève–Cointrin extreme values. KNMI. [2016. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011)

[4] Genève–Cointrin 1981-2010 mean extreme values. KNMI. (Hozzáférés: 2017)^{[halott link]}

[5] Geneva Tourism - Celebrities - Franz Liszt (angol nyelven). [2010. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva].

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]