Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Genf

Genf kanton fővárosa, Svájc

Genf (angolul: Geneva, franciául: Genève, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Genf
Genf panorámája a Szent Péter-székesegyház tornyából
Genf panorámája a Szent Péter-székesegyház tornyából
Genf címere
Genf címere
Genf zászlaja
Genf zászlaja
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton Genf kanton
Polgármester Esther Alder
Irányítószám 1200
Körzethívószám (41) 32
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 195 393 fő (2014)[1]
Népsűrűség 11,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 375 m
Terület 15.86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Genf (Svájc)
Genf
Genf
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′Koordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′
Genf weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Genf témájú médiaállományokat.

A város 182 ezres lakosságának 44%-a külföldi (2002).

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Genfi-tó partján, a Rhône folyó kifolyásánál fekszik. Lyontól 150 km távolságra van.

TörténeteSzerkesztés

Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban, 534-ben a frank birodalomhoz csatolták. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban érkezett először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét. Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. A várost egy ideig a „protestáns Róma”-ként emlegették. Kálvin 1559-ben alapította meg akadémiáját. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, a város 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.

Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZ elődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése után számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye.

Nemzetközi szervezetek székhelyeSzerkesztés

Nem kormányközi nemzetközi szervezetekSzerkesztés

 
Az ENSZ főépülete Genfben

ENSZ szervezetekSzerkesztés

  • az ENSZ európai központja (az egykori Népszövetség épületeiben)
  • UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
  • WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete
  • WTO, az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete
  • WIPO, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete
  • ITU, a Nemzetközi Távközlési Unió
  • ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

A svájci óragyártás egyik központjaSzerkesztés

Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja, a nevezetesebbek:

LátnivalókSzerkesztés

 
Botanikus kert
 
Virágóra

Híres genfiekSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

 
Henry Moore egy szobra Genfben

MúzeumokSzerkesztés

  • Petit Palais (modern képzőművészeti gyűjtemény)
  • A Nemzetközi Vöröskereszt Múzeuma
  • Ariana múzeum (iparművészeti gyűjtemény)
  • Maison Tavel (művészeti gyűjtemény gótikus lakóházban)
  • Jean-Jacques Rousseau szülőháza

Magyar vonatkozásokSzerkesztés

 
Erzsébet királyné szobra Genfben

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Genf témájú médiaállományokat.