Thomas Woodrow Wilson

amerikai ügyvéd, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke (1913-1921)

Thomas Woodrow Wilson (Staunton, Virginia, 1856. december 28.Washington, 1924. február 3.) az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke volt. Skót-ír származású családban született. Tanárként kezdett dolgozni, majd a politika felé fordult. 19131921 között töltötte be az Egyesült Államok elnöki posztját. Munkásságáért 1919-ben Nobel-békedíjat kapott.

Thomas Woodrow Wilson
Az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke
Hivatali idő
1913. március 4. – 1921. március 4.
Alelnök(ök)Thomas R. Marshall
ElődWilliam Howard Taft
UtódWarren G. Harding
Katonai pályafutása
Csatáielső világháború

Született1856. december 28.
Staunton, Virginia
Elhunyt1924. február 3. (67 évesen)
Washington
SírhelyWashingtoni Nemzeti Katedrális
PártDemokrata Párt

SzüleiJanet Woodrow
Joseph Ruggles Wilson
HázastársaEllen Axson Wilson
Edith Galt Wilson
Gyermekei
  • Margaret Woodrow Wilson
  • Jessie Woodrow Wilson Sayre
  • Eleanor Wilson McAdoo
Foglalkozásügyvéd, akadémikus
Iskolái
Valláspresbiteriánizmus

Díjak
  • Nobel-békedíj (1919, 133 127 kr)
  • Fehér Sas-rend
  • New Jersey Hall of Fame
  • a Varsói Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the Jagiellonian University of Krakow
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • doctor honoris causa from the University of Paris (1918)

Thomas Woodrow Wilson aláírása
Thomas Woodrow Wilson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Woodrow Wilson témájú médiaállományokat.
Woodrow Wilson emlékműve Poznańban, a Wilson parkban

1919. október 2-án agyvérzést kapott, elnöki feladatait helyette titokban felesége, Edith Wilson gyakorolta 17 hónapon keresztül.[1]

Munkássága

szerkesztés

Tanári pályán dolgozott jogot és történelmet tanított. 1902-ben a Princeton Egyetem elnöke lett, majd 1910-ben New Jersey állam kormányzójává választották. Elnöksége alatt a századfordulós reformpolitika folytatódott. Többek között a nevéhez fűződik a jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékrendszer (Federal Reserve System) létrehozása is. Tevékenysége elismeréséül 1919-ben Nobel-békedíjat vehetett át. Ellenezte a trianoni békeszerződés néhány pontját. Elrendelte az alkoholtilalmat (angol nevén Prohibition).

Wilson véleménye a háború kitörésének okairól

szerkesztés

A történelemtanár megállapítása szerint a háború így tört ki: Szerbia egy városában meggyilkolták az Osztrák-ház egyik hercegét. Szerbia Európa egy kis királysága. Nem volt olyan ereje, hogy a nagyhatalmak bármelyikének is félnie kellett volna tőle, és Németország, valamint mindazok, akik vele összeesküdtek, ebben a gyilkosságban találtak ürügyet arra, hogy jogtalan követeléseket támasszanak a gyönge és védtelen Szerb Királyság ellen.

Ez volt az Egyesült Államok elnökének véleménye a háború kitöréséről. De ha elemezzük Wilson beszédét, sok hibát és kitalált dolgot találunk.

  1. Az „Osztrák-ház egyik hercege” nem herceg volt, hanem főherceg és trónörökös.
  2. A gyilkosság nem „Szerbia egyik városában”, hanem Szarajevóban, amely Boszniában lévén az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén feküdt.

Wilson nyilatkozatai

szerkesztés

Thomas Woodrow Wilson véleménye gyökeresen megváltozott a háború során.

  • Január 9.: A béke harcosa vagyok!
  • Január 31.: Amerika küldetése a béke küldetése.
  • Január 31.: A mi kormányunk a nép kormánya, és a nép nem akar háborút.
  • Február 26.: Amerikának nem szabad beavatkoznia a háborúba.
  • Március 8.: elfogadja az úgynevezett House Grey-memorandumot, amely szerint az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, és belép a háborúba.

Wilson elnök 14 pontja

szerkesztés
  1. Nincs többé titkos diplomácia.
  2. A tengerek és a kereskedelem szabadsága.
  3. A lehetőségekhez mérten az összes gazdasági megszorítás elhárítása.
  4. Leszerelési-egyezmény.
  5. Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása.
  6. A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése.
  7. Belgium helyreállítása.
  8. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása.
  9. Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározható nemzeti határoknak megfelelően.
  10. Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése.
  11. Románia, Szerbia (kijárattal a tengerhez) és Montenegró kiürítése és visszatérítése.
  12. Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása.
  13. Egy független lengyel állam létrehozása, beleszámítva minden olyan területet, amelyeket kétségtelenül lengyel lakosság lakik, szabad kijárattal a tengerhez.
  14. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására (a Népszövetség alapgondolata, az annexió (bekebelezés) tilalma, nemzetek önrendelkezési joga).

A pontok közül néhányat, mint a nemzetek önrendelkezési jogát, több állam nem tartotta be kisebbségeire nézve, különösen igaz ez az első világháború után a trianoni határon kívülre rekedt magyarokra. Róth Ottó a többnemzetiségű Bánságban próbálta a wilsoni pontoknak megfelelően megszervezni az ún. Bánáti Köztársaságot. Az önrendelkezési jog elvével mások máshol viszont igyekeztek visszaélni, erre példa a Vendvidéki Köztársaság kálváriája 1919-ben.

 
Gold Certificate típusú, aranyra váltható, 100 000 dolláros államjegy Wilson elnök portréjával. Egyetlen alkalommal, 1934-ben bocsátották ki, csak bankok közötti forgalomban használták, máig az Egyesült Államok legnagyobb címletű papírpénze.

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • Az Egyesült-Államok elnöke; in: Katholikus Szemle, 1918, 876-894. (ford. Schiff Péter)
  • Wilson beszédei és üzenetei a háborúról, békéről és a népek szövetségéről; összeáll. Bródy Béla, Magyar Lajos; Athenaeum, Bp., 1919
  • Az új szabadság. Felhívás a népek nemes energiáinak felszabadítására; ford., bev. Rózsa Dezső; Révai, Bp., 1920 (Mesterművek)

Elődök és utódok

szerkesztés
Elődje:
William Howard Taft
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1913. március 4.1921. március 4.
 
Utódja:
Warren G. Harding
Elődje:
John Franklin Fort
New Jersey állam kormányzója
1911. január 17.1913. március 1.
 
Utódja:
James Fairman Fielder
  • Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999)
  • Koi Gyula: Woodrow Wilson. In: Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése: külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és a közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. (2014) , 487 p.; 105-109. (ISBN 9786155344640)

További információk

szerkesztés
  • Életrajza a Fehér Ház honlapján
  • Révai Mór János: Egy magyar ember nyílt levele Wilson elnök úrhoz Magyarország integritásáról; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1918