A Princetoni Egyetem (Princeton University) a New Jersey állambeli Princetonban található egyetem, az Amerikai Egyesült Államok ötödik legidősebb és egyik legelőkelőbb felsőoktatási intézménye. A Princetonon van építészeti, mérnöki és nemzetközi ügyek iskola. A kutatások széles területet ölelnek fel, közöttük van a plazmafizika, meteorológia és a sugárhajtás kutatása. Az erdős egyetemi területen plazmafizikai és meteorológiai létesítmények vannak. Az egyetem kapcsolatban áll a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriummal. Az 1948-ban megnyílt Harvey S. Firestone Könyvtár és a művészeti múzeum épülete gazdag gyűjteményt mondhat magáénak.

Princeton Egyetem (Princeton University)

Alapítva1746
AlapítóJohn Witherspoon
HelyAmerikai Egyesült Államok, Princeton
MottóDei sub numine viget (Isten hatalma alatt virágzik)
Típusmagánegyetem
Campus területe2,4 km²
Oktatók száma1100 fő
Tanulólétszám8799 (2021. szeptember 1., teljes munkaidő egyenérték)
Tagság
  • Ivy League
  • ORCID
  • Consortium of Social Science Associations
  • arXiv
  • Northeast University Semiconductor Network
  • The Research Collections And Preservation Consortium
  • DataCite
  • Association of American Universities
  • Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége
  • Amerikai Oktatási Tanács
  • Nemzeti Bölcsészettudományi Szövetség
  • Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship
  • Információhálózati Koalíció
  • Kutatókönyvtárak Központja
  • Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition
  • New Jersey Center for Nonprofits
Elhelyezkedése
Princeton Egyetem (Egyesült Államok)
Princeton Egyetem
Princeton Egyetem
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 40° 20′ 43″, ny. h. 74° 39′ 22″40.345278°N 74.656111°WKoordináták: é. sz. 40° 20′ 43″, ny. h. 74° 39′ 22″40.345278°N 74.656111°W
Térkép
A Princeton Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Princeton Egyetem témájú médiaállományokat.

Az egyetemet eredetileg New Jersey-i Főiskola néven alapították 1746-ban, és eredetileg Elizabeth, New Jersey volt a székhelye. 1756-ban került át Princetonba. Jelenlegi nevét 1896-ban kapta. Eredetileg presbiteriánus intézmény volt, jelenleg viszont nem tesz különbséget hallgatói között vallási alapon. A Princeton az Ivy League nyolc iskolájának egyike és tagja a Association of American Universitiesnek.

Magyar oktatók

szerkesztés
 
A Princetoni Egyetem boltíves kapuja

Nevezetes emberek a Princetonon

szerkesztés
  • A – jel előtt szerepel, ami a Princetonhoz köti, ha nincs –, akkor minden a Princetonnal kapcsolatos.
  • Dőlttel a Princeton munkatársai
 
A Nassau Hall, a Princeton legrégebbi épülete. A bejárat melletti tigrisek az egyetem jelképei, 2003

Természettudomány, matematika

szerkesztés

Műszaki tudományok

szerkesztés

Közgazdaságtan

szerkesztés

Irodalmárok

szerkesztés

Választott politikusok

szerkesztés
  • Axtell, James. The Making of Princeton University: From Woodrow Wilson to the Present (2006), 710pp; highly detailed scholarly history
  • Bradley, Stefan M., “The Southern-Most Ivy: Princeton University from Jim Crow Admissions to Anti-Apartheid Protests, 1794–1969,” American Studies 51 (Fall–Winter 2010), 109–30.
  • Bragdon, Henry. Woodrow Wilson: The Academic Years (1967)
  • Kemeny, P. C. Princeton in the Nation's Service: Religious Ideals and Educational Practice, 1868–1928 (1998). 353 pp.
  • Noll, Mark A. Princeton and the Republic, 1768–1822: The Search for a Christian Enlightenment in the Era of Samuel Stanhope Smith (1989). 340 pp.
  • Oberdorfer, Don. Princeton University (1995) 248pp; heavily illustrated
  • Rhinehart Raymond. Princeton University: The Campus Guide (2000), 188pp, guide to architecture
  • Smith, Richard D. Princeton University (2005) 128pp
  • Synnott, Marcia Graham. The Half-Opened Door: Discrimination and Admissions at Harvard, Yale, and Princeton, 1900–1970 (1979). 310 pp.
  • Wilson, Woodrow. The Papers of Woodrow Wilson Volume 14–21, ed, by Arthur S. Link et al. (1972–76)
  • McLachlan, James. Princetonians, 1748–1768: A Biographical Dictionary (1976). 706 pp.
    • Harrison, Richard A. Princetonians, 1769–1775: A Biographical Dictionary. Vol. 2. (1981). 585 pp.
    • Harrison, Richard A. Princetonians, 1776–1783: A Biographical Dictionary Vol. 3. (1981). 498 pp.
    • Woodward, Ruth L. and Craven, Wesley Frank. Princetonians, 1784–1790: A Biographical Dictionary (1991). 618 pp.
    • Looney, J. Jefferson and Woodward, Ruth L. Princetonians, 1791–1794: A Biographical Dictionary (1991). 677 pp.

További információk

szerkesztés