Közgazdasági Nobel-emlékdíj

A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Nemzeti Bank (Sveriges Riksbank) alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából, 1968-ban. Célja a közgazdasági tudományok terén elért eredmények elismerése volt, és mindezt a Nobel-díjak kiegészítéseként kívánták elérni. A Nobel Alapítvány végül támogatta ezt a kezdeményezést, bár a döntés jogosságát sokan vitatják.

Közgazdasági Nobel-emlékdíj (Sveriges Riksbank Prize)
Díjazott a közgazdaságtan tudományának kiemelkedő művelői
Szervezet neve Svéd Nemzeti Bank
SzékhelyStockholm
Névadó Alfred Bernhard Nobel
Alapítás éve 1968
Ország svéd Svédország
Díjátadás
Első díjátadás 1969
Legutóbbi díjátadás 2022
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Közgazdasági Nobel-emlékdíj témájú médiaállományokat.

A díjat első ízben 1969-ben ítélték oda.

A díj hivatalos neve: Sveriges Riksbanks pris i ekonomisk vetenskap till Alfred Nobels minne (a Svéd Nemzeti Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére), de röviden közgazdasági Nobel-emlékdíjnak szokás nevezni.

A díjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda, összege 10 000 000 svéd korona, ami körülbelül 1 000 000 eurónak felel meg.

Díjazottak listája szerkesztés

1969–1979 szerkesztés

Év Személy
1969 Ragnar Frisch (Norvégia)
Jan Tinbergen (Hollandia)
a gazdasági folyamatok elemzését segítő dinamikus modellek kifejlesztéséért és alkalmazásáért
1970 Paul Samuelson (USA) tudományos munkájáért, amellyel egy statikus és dinamikus közgazdasági elméletet fejlesztett ki és aktívan hozzájárult a közgazdasági elemzés színvonalának emelkedéséhez
1971 Simon Kuznets (USA) a gazdasági növekedés empirikusan megalapozott értelmezéséért, amely a gazdasági–társadalmi struktúrák és a növekedési folyamat új és mélyebb megértéséhez vezetett
1972 John Hicks (Nagy-Britannia)
Kenneth Arrow (USA)
a gazdasági egyensúly általános elméletével és a jólét elméletével kapcsolatos úttörő munkájukért
1973 Wassily Leontief (USA) az input–output módszer kidolgozásáért és alkalmazásáért fontos gazdasági problémák vonatkozásában
1974 Gunnar Myrdal (Svédország)
Friedrich August von Hayek (Ausztria)
a pénz- és konjunktúraelmélet területén kifejtett úttörő tevékenységükért és a gazdasági, társadalmi és intézményi jelenségek összefüggéseinek mélyreható elemzéséért
1975 Leonyid Vitaljevics Kantorovics (Szovjetunió)
Tjalling Koopmans (USA)
az optimális erőforrás-felhasználás elméletéhez való hozzájárulásukért
1976 Milton Friedman (USA) a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért
1977 Bertil Gotthard Ohlin (Svédország)
James Meade (Nagy-Britannia)
a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi tényezőmozgások elméletének területén végzett úttörő munkájukért
1978 Herbert Simon (USA) a gazdasági szervezetekben zajló döntési folyamatok úttörő jellegű kutatásáért
1979 Theodore Schultz (USA)
William Arthur Lewis (Nagy-Britannia)
a gazdasági fejlődés kutatásával kapcsolatos úttörő tevékenységükért, különös tekintettel a fejlődő országok problémáira

1980–1989 szerkesztés

Év Személy
1980 Lawrence Klein (USA) ökonometriai modellek megalkotásáért és ezeknek a gazdasági ingadozások és a gazdaságpolitika elemzésében való felhasználásáért
1981 James Tobin (USA) a pénzpiacokra, valamint ezen piacoknak a kiadási döntésekkel, a foglalkoztatással, a termeléssel és az árakkal kapcsolatos viszonyára irányuló elemzéséért
1982 George Stigler (USA) a piacok működésével és szerkezetével, továbbá az állami szabályozás okaival és hatásaival kapcsolatos úttörő tanulmányaiért
1983 Gerard Debreu (USA) új elemzési módszereknek a közgazdasági elméletbe való bevezetéséért és az általános egyensúlyelmélet precíz újrafogalmazásáért
1984 Richard Stone (Nagy-Britannia) a nemzetgazdasági elszámolási rendszerek kifejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásáért, amellyel az empirikus gazdaságelemzés alapjait nagymértékben fejlesztette
1985 Franco Modigliani (USA) a pénzpiacok és a megtakarítási magatartás úttörő elemzéséért
1986 James M. Buchanan (USA) a gazdasági és politikai döntéshozatal szerződéselméleti és alkotmányos alapjainak kifejlesztéséért
1987 Robert Solow (USA) a gazdasági növekedéselmélethez való hozzájárulásáért
1988 Maurice Allais (Franciaország) a piacok elméletéhez és az erőforrások hatékony felhasználásának elméletéhez való úttörő hozzájárulásáért
1989 Trygve Haavelmo (Norvégia) az ökonometria valószínűségelméleti alapjainak tisztázásáért és a szimultán gazdasági struktúrák elemzéséért

1990–1999 szerkesztés

Év Személy
1990 Harry Markowitz (USA) a portfoliókiválasztás elméletének kifejlesztéséért
Merton Miller (USA) a vállalati pénzügyek elméletéhez való alapvető tudományos hozzájárulásáért
William F. Sharpe (USA) az ármeghatározódás tudományos elméletéhez való alapvető hozzájárulásáért pénzügyi kérdésekben
1991 Ronald Coase (Nagy-Britannia) a tranzakciós költségeknek és a tulajdonjogoknak az intézményi rendszerrel, valamint a gazdaság működésével kapcsolatos szerepének felfedezéséért és tisztázásáért
1992 Gary Becker (USA) a mikroökonómiai elemzésnek az emberi viselkedés és együttműködés, többek között a nempiaci magatartás széles területeire való kiterjesztéséért
1993 Robert Fogel
Douglass North (USA)
a gazdaságtörténeti kutatás gazdaságelméleti és kvantitatív eszközök alkalmazásával történő megújításáért, a gazdasági és intézményes változások magyarázatának céljából
1994 Reinhard Selten (Németország)
John Forbes Nash (USA)
Harsányi János (USA/Magyarország)
a nemkooperatív játékelmélet egyensúlyainak úttörő elemzéséért
1995 Robert Lucas, Jr. (USA) a racionális várakozások hipotézisének kifejlesztéséért és alkalmazásáért, amellyel megváltoztatta a mikroökonómiai elemzést és lehetővé tette a gazdaságpolitika mélyebb megértését
1996 James Mirrlees (Nagy-Britannia)
William Vickrey (USA)
az aszimmetrikus információ melletti ösztönzők gazdasági elméletéhez való alapvető hozzájárulásukért
1997 Robert C. Merton (USA)
Myron Scholes (USA)
a derivatívák értékeinek meghatározására szolgáló új módszerükért
1998 Amartya Sen (India) a jóléti közgazdaságtanhoz való hozzájárulásáért
1999 Robert Mundell (Kanada) a különböző árfolyamrendszerek melletti monetáris és fiskális politika, valamint az optimális valutáris övezetek elemzéséért

2000–2009 szerkesztés

Év Személy
2000 James Heckman (USA) a szelektív minták elemzése elméletének és módszereinek kidolgozásáért
Daniel McFadden (USA) a diszkrét választás elemzése elméletének és módszereinek kidolgozásáért
2001 George Akerlof (USA)
Michael Spence (USA)
Joseph Stiglitz (USA)
a piacok elemzéséért aszimmetrikus információ mellett
2002 Daniel Kahneman (Izrael/USA) pszichológiai kutatási szempontoknak a gazdaságtudományba való bevezetéséért, különös tekintettel a bizonytalanság melletti emberi ítéletekre és döntéshozatalra
Vernon L. Smith (USA) laboratóriumi kísérleteknek az empirikus gazdasági elemzés eszközeként való alkalmazásáért, különösen a különleges piaci mechanizmusok tanulmányozásában
2003 Robert F. Engle (USA) az időben változó volatilitású (ARCH) gazdasági idősorok elemzésének módszereiért
Clive Granger (Nagy-Britannia) az együtt haladó trendű gazdasági idősorok elemzésének módszereiért
2004 Finn E. Kydland (Norvégia)
Edward C. Prescott (USA)
a dinamikus makroökonómiához való hozzájárulásukért, a gazdaságpolitika időbeli konzisztenciájának és a konjunktúraciklusok vezérlő mechanizmusának területén
2005 Robert Aumann (Izrael/USA)
Thomas Schelling (USA)
a konfliktus és kooperáció jobb megértéséért a játékelméleti elemzésben
2006 Edmund Phelps (USA) az intertemporális helyettesítések makrogazdasági elemzéséért
2007 Leonid Hurwicz, (Oroszország)
Eric Maskin, (USA)
Roger Myerson (USA)
lefektették a mechanizmustervezés elméletének alapjait[1]
2008 Paul Krugman (USA) a nemzetközi kereskedelem mozgásainak és a gazdasági aktivitás területi összefüggéseinek elemzéséért
2009 Elinor Ostrom (USA)
Oliver Williamson (USA)
a gazdasági irányításban kifejtett elemzéseikért[2]

2010–2019 szerkesztés

Év Személy
2010 Peter Diamond (USA),
Dale Mortensen (USA) és
Christopher Pissarides (Nagy-Britannia)
„a munkaerőpiacok hatékonyságával kapcsolatos, a munkakeresés költségeire vonatkozó piaci elemzéseikért”[3]
2011 Thomas J. Sargent (USA)
Christopher A. Sims (USA)
„a gazdasági folyamatokban az okok és hatások különválasztásáról szóló elméleteikért”[4]
2012 Alvin E. Roth (USA)
Lloyd Shapley (USA)
„a stabil elosztás elméletéről és a piactervezés gyakorlatáról szóló munkásságukért”[5]
2013 Eugene Fama (USA)
Lars Peter Hansen (USA)
Robert J. Shiller (USA)
„az eszközárak empirikus vizsgálatában elért eredményeikért”[6]
2014 Jean Tirole (Franciaország) „a piaci erőről és piaci szabályozásokról szóló elemzéseiért”[7][8][9]
2015 Angus Deaton (Nagy-Britannia) „a fogyasztásról, jólétről és szegénységről szóló kutatásaiért”[10][11][12]
2016 Oliver Hart (Nagy-Britannia/USA)
Bengt R. Holmström (Finnország)
„szerződéselmélet területén folytatott kutatásaikért”[13][14]
2017 Richard H. Thaler (USA) „a viselkedési közgazdaságtanhoz való hozzájárulásáért”[15][16][17]
2018 William Nordhaus (USA)
Paul Romer (USA)
„a klímaváltozás globális gazdasági hatásait vizsgáló munkájáért illetve az endogén növekedéselmélettel kapcsolatos munkájáért”[18]
2019 Abhijit Banerjee (USA)
Esther Duflo (Franciaország)
Michael Kremer (USA)
„a globális szegénység enyhítésére irányuló kísérleti megközelítésért” [19] [20]

2020–2029 szerkesztés

Év Személy
2020 Paul Milgrom (USA)
Robert B. Wilson (USA)
„Az árverések elméleteiért”[21][22]
2021 David Card (USA/Kanada) "a munka közgazdaságtanához való, empirikus adatok elemzésén nyugvó hozzájárulásáért”[23]
Joshua Angrist (USA/Izrael)
Guido Imbens (USA/Hollandia)
„az ok-okozati kapcsolatok elemzéséhez való módszertani hozzájárulásukért"[24]
2022 Ben Bernanke (USA)
Douglas Diamond (USA)
Philip Dybvig (USA)
„a bankok szerepének és pénzügyi krízishelyzetek kutatásáért”[25]
2023 Claudia Goldin (USA) „a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenség okainak és a nők munkaerő-piaci helyzetének kutatásáért”

Jegyzetek szerkesztés

  1. A 2007-es Nobel-díjasok a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  2. A 2009-es Nobel-díjasok a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  3. A 2010-es Nobel-díjasok a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  4. A 2011-es Nobel-díjasok a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  5. A 2012-es Nobel-díjasok a HVG.hu-n
  6. A 2013-as Nobel-díjasok a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  7. A 2014-es Nobel-díjas a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  8. A 2014-es Nobel-díjas a Wall Street Journal oldalán
  9. A 2014-es Nobel-díjas a CNN-en
  10. A 2015-ös Nobel-díjas a HVG.hu-n. [2015. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  11. A 2015-ös Nobel-díjas a Wall Street Journal oldalán
  12. A 2015-ös Nobel-díjas az origo.hu-n
  13. Közgazdasági Nobel-emlékdíj (angol nyelven). www.nobelprize.org. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
  14. A 2016-os kitüntetettek a HVG.hu-n. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
  15. A 2017-es Nobel-díjas az index.hu-n
  16. A 2017-es Nobel-díjas az origo.hu-n. [2017. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  17. A 2017-es Nobel-díjas a Bloomberg.com-on
  18. A 2018-as Nobel-díjasok az index.hu-n
  19. A 2019-es Nobel-díjasok a portfolio.hu-n
  20. A 2019-es Nobel-díjasok a NATGEO-oldalán
  21. A 2020-as Nobel-díjasok a HVG.hu-n
  22. A 2020-as Nobel-díjasok az index.hu-n
  23. A 2021-es Nobel-díjasok az Origo.hu-n
  24. A 2021-es Nobel-díjasok az Origon.hu-n
  25. A 2022-es Nobel-díjasok az Origon.hu-n

Források szerkesztés