Évszázadok: 19. század20. század21. század

1968 más naptárakban
Gergely-naptár1968
Ab urbe condita2721
Bahái naptár124 – 125
Berber naptár2918
Bizánci naptár7476 – 7477
Buddhista naptár2512
Burmai naptár1330
Dzsucse-naptár57
Etióp naptár1960 – 1961
Hindu naptárak
Vikram Samvat2023 – 2024
Shaka Samvat1890 – 1891
Holocén naptár11968
Iráni naptár1346 – 1347
Japán naptár2628 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár4664–4665
Kopt naptár1684 – 1685
Koreai naptár4301
Muszlim naptár1387 – 1388
Szeleukida naptár2279–2280
Örmény naptár1417
ԹՎ ՌՆԺԷ
Thai szoláris naptár2511
Zsidó naptár5728 – 5729

Évtizedek: 1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek2000-es évek2010-es évek

Évek: 19631964196519661967196819691970197119721973

Események

szerkesztés
  • március 12. – A Csemadok javaslatot terjeszt elő a nemzetiségi kérdés igazságosabb megoldására, mindenekelőtt nemzetiségi bizottság létrehozását és részleges kulturális autonómia megadását kérik.[1]
  • március 16.A Mỹ Lai-i mészárlás Dél-Vietnámban, melyben amerikai katonák félezer fegyvertelen vietnámi civilt gyilkolnak meg egy dél-vietnámi faluban
  • március 17.Londonban, a Vietnámi Szolidaritási Kampány (VSC) aktivistái első alkalommal szerveznek tüntetést – melyen közel 25 ezren vesznek részt – tiltakozásul az USA vietnámi beavatkozása és háborús politikája ellen. (A Ho Si Minh észak-vietnámi elnök nevét kántáló tüntetők egy csoportja megpróbált erőszakkal betörni az amerikai nagykövetség területére. A második, október 27-ei tüntetés nagyobb szabású, de kevésbé konfrontatív volt, mivel a rendőrség jobban felkészült a több mint 100 ezer fősre becsült tömeg fogadására.)[3]
  • március 2122. – A csehszlovák szakszervezetek vezetőségének ülésén a reformerek jutnak vezető szerephez.[1]
  • március 22.
    • Lemond tisztségéről Antonín Novotný csehszlovák köztársasági elnök.[1]
    • Megkezdődnek a párizsi diáklázadások
  • március 23.Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió képviselőinek drezdai tanácskozásán a „testvéri országok” felszólítják a CSKP vezetőségét a „negatív tendenciák” felszámolására.[1]
  • március 27. – Rossz időjárási viszonyok között lezuhan a 34 éves Jurij Gagarin MiG–15-ös vadászgépe. (A balesetben az első űrhajós mellett életét vesztette Vlagyimir Szerjogin tesztpilóta is.)[4]
  • március 30.
    • A csehszlovák nemzetgyűlés Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.[1]
    • Amszterdamban megnyitja kapuit a Paradiso, a város egyik legismertebb szórakozóhelye.[5]
  • április 15. – A CSKP KB elemzi a társadalomban kialakult helyzetet – ahol spontán mozgalmak, nem a párt irányítása alatt álló szervezetek jöttek létre – és a demokratizálás folytatása mellett kötelezi el magát.[1]
  • április 210.Nyikita Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség tárgyal a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetőivel. (A szovjet pártfőtitkár részt vesz a Felvonulási téren [ma: '56-osok tere] rendezett április 4-ei „felszabadulás ünnepén”; felszólalásában az atomkísérletek megszüntetéséről beszél.)[6]
  • április 4.Memphis (Tennessee) városában agyonlőtték Martin Luther Kinget, afroamerikai polgárjogi politikust.
  • április 8.Csehszlovákia új miniszterelnöke Oldřich Černík.[1]
  • április 10. – Megjelenik a CSKP akcióprogramja, mely a társadalmi élet demokratizálását, a cseh-szlovák viszony rendezését és a nemzetiségi sérelmek orvoslását ígéri.[1]
  • április 2225. – Az RKP KB ülése, ami a szocializmus építése folyamán elkövetett hibákkal foglalkozik, Nicolae Ceaușescu itt nyíltan bírálja a Gheorghe Gheorghiu-Dej idejében, az ő személyes irányításával elkövetett törvénytelenségeket. Az ülésen rehabilitálják Lucrețiu Pătrășcanut.
  • április 2830.Tito moszkvai látogatása során hangot ad a csehszlovákiai fejleményekkel kapcsolatos, a szovjet vezetésétől eltérő véleményének.[7]
  • május 3. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a Černík-kormány programnyilatkozatát[1]
  • május 4. – Alexander Dubček vezetésével Moszkvában gazdasági tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttséget a szovjet vezetés ismét az „ellenforradalmi veszély” elhárítására inti.[1]
  • június 210. – Diáklázadás Belgrádban és más jugoszláv egyetemi városokban. (A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) vezetősége úgy ítéli meg, hogy az ország szociális ellentmondásai váltották ki a nyugtalanságot, Tito reformintézkedéseket ígér.)[7]
  • június 5.Los Angelesben merénylet áldozata lett Robert F. Kennedy elnökjelölt, az egykori elnök öccse.
  • június 17. – Megkezdik a Coca-Cola magyarországi gyártását a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai üzemében.[8]
  • június 20. – A szlovák nacionalista körök által szeparatizmussal vádolt Csemadok nyilatkozatban utasítja el a vádakat, és hangsúlyozza, hogy csupán az alapvető emberi és nemzetiségi jogok biztosítását tekinti feladatának.[1]
  • június 2425. – Az Észak-atlanti Tanács reykjavíki miniszteri ülésén áttekintik a Berlinbe vezető utakra vonatkozó intézkedéseket, és kiadják a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről szóló nyilatkozatot.
  • június 2426. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a föderatív államjogi elrendezésről és az ’50-es években törvénytelenül elítéltek bírói rehabilitációjáról.[1]
  • június 27. – A vezető csehszlovák ellenzéki sajtóorgánummá lett Literární listy – és más lapok – közzéteszi a 2000 szó című felhívást, mely értékeli a demokratizálás eddigi vívmányait, és figyelmeztet a reformot fenyegető veszélyekre. (A felhívás megjelentetése intenzívebbé teszi a „testvéri országok” – mindenekelőtt a Szovjetunió és az NDK – Csehszlovákia-ellenes sajtókampányát.)[1]
  • július 1.
    • Aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést.
    • Magyarországon áttérnek a 44 órás munkahétre.
  • július 8. – A CSKP elnöksége visszautasítja az öt szocialista ország javaslatát, hogy közösen tárgyaljanak a csehszlovákiai eseményekről, és kétoldalú tárgyalásokat javasol. (Az öt ország képviselői július 14-15-én Varsóban tárgyalnak, és levélben fejezik ki aggodalmukat a csehszlovákiai fejlődés miatt.)[1]
  • július 9. – Szegeden fény derül Elek Margit sorozatgyilkosságára
  • július 12.Spanyolországban egy határozat az „állam második embere” címmel ruházza fel János Károly trónörököst. (Azonban a határozat nem fogalmaz pontosan, hogy ki is lesz a trón örököse, de ezzel egy időben János Károly egyre gyakrabban jelenik meg a hivatalos eseményeken Franco tábornok oldalán.)[9]
  • július 29.augusztus 1. – A szlovákiai Ágcsernyőn a legfelsőbb csehszlovák és szovjet vezetők tárgyalásán a csehszlovák fél ígéretet tesz több szovjet követelés teljesítésére, úm. a sajtó „kordában tartása”, a két legnagyobb „ellenforradalmi szervezet” betiltása.[1]
  • augusztus 3.Pozsonyban az öt szocialista ország és Csehszlovákia közös nyilatkozatban hangsúlyozza, hogy a szocializmus védelme „közös internacionalista kötelesség”.[1]
  • augusztus 911. – Tito Prágában támogatást ígér Dubček reformirányvonalának.[7]
  • augusztus 17.Alexander Dubček Komáromban ismét találkozik Kádár Jánossal, aki burkoltan figyelmezteti a külső beavatkozás veszélyére.[1]
  • augusztus 18. – A Vas megyei Borgátán felavatják az ország első hévízművét. (A 47 °C-os vizet kezdetben fürdési célra, később hajtatóház és csibenevelő üzemeltetésére hasznosították.)[10]
  • augusztus 20. – A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200 000 katonával, 5000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a (prágai tavasz néven emlegetett) demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erők vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből.
  • augusztus 21.
  • augusztus 22.Prágában sor kerül a CSKP sebtében összehívott XIV., rendkívüli kongresszusára, és az egybegyűltek egyértelműen szembeszállnak a megszállással.[12]
  • augusztus 2326. – Az elhurcolt csehszlovák vezetőket Moszkvában a szovjet feltételek elfogadására kényszerítik (többek között ígéretet kell tenniük az „antiszocialista erőkkel” való leszámolásra).[13]
  • augusztus 2628. – A Szlovák Kommunista Párt rendkívüli kongresszusán a szovjetbarát orientációt képviselő Gustáv Husákot választják első titkárának.[13]

Szeptember

szerkesztés
  • október 2. – A tlatelolcói mészárlás során több száz diákot ölnek meg Mexikóban
  • október 11. – Jugoszláv–nyugatnémet vendégmunkás–egyezmény.[7]
  • október 18. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai jelenlétéről szóló szerződést.[13]
  • október 27. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország föderatív elrendezéséről szóló törvényt, ugyanakkor megszavazzák a nemzetiségi jogokat rögzítő alkotmánytörvényt.[13]
  • október 31.Lyndon B. Johnson amerikai elnök elrendeli az észak-vietnámi bombázások befejezését.

Határozatlan dátumú események

szerkesztés

Az év témái

szerkesztés

1968 az irodalomban

szerkesztés

1968 a zenében

szerkesztés

Fontosabb magyar albumok

szerkesztés

Fontosabb külföldi albumok

szerkesztés

1968 a művészetben, kultúrában és divatban

szerkesztés
  • Carlos Castaneda Don Juan tanításai című könyve az ellenkultúra egyik bestsellere lesz, és a figyelem középpontjába állítja a tradicionális kultúrák droghasználati szokásait.

Születések

szerkesztés
 
Céline Dion
 
Brendan Fraser
 
Patsy Kensit
 
Malek Andrea
 
Traci Lords
 
Heath
 
Brandi Chastain
 
Will Smith

Halálozások

szerkesztés
  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai Luis Walter Alvarez
Kémiai Lars Onsager
Orvosi-fiziológiai Robert W. Holley, Har Gobind Khorana, Marshall Warren Nirenberg
Irodalmi Kavabata Jaszunari (Yasunari Kawabata)
Béke René Cassin
  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 154. o.
  2. a b Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 45. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
  3. Ellis, Sylvia: Menni vagy maradni. A britek és a vietnámi háború. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. V. évfolyam, 5. szám, 86. oldal – 2015. május
  4. Németh András: Mennybe ment. In.: HVG. 2016/39. szám, 43. oldal, ISSN 1217-9647
  5. Fifty years of music and culture in Amsterdam. paradiso.nl. [2019. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
  6. Kiss Dávid: A Munkásőrség felállítása és tevékenysége 1958 elejéig. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/4. sz., 984-985. oldal, ISSN 0017-6540
  7. a b c d e f Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
  8. Tóth Eszter Zsófia: „Már képeslapokat látok tőle. Ez kábítószer!” – A Coca-Cola Magyarországon a szocialista időszakban. Napi Történelmi Forrás, 2017. augusztus 15. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
  9. Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 143. oldal
  10. Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 67. o, Kiadó: História folyóirat.  
  11. Elter Tamás: Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu (magyar nyelven). origo.hu, 2018. január 26. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
  12. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 154-155. o.
  13. a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
A Wikimédia Commons tartalmaz 1968 témájú médiaállományokat.