Kovászna megye

közigazgatási egység Romániában

Kovászna megye (románul: Județul Covasna) Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje. Szomszédos megyék: keleten Bákó megye (Bacău), Vrancea megye, Buzău megye (Bodza), északon Hargita megye, nyugaton és délen Brassó megye. Székhelye Sepsiszentgyörgy.

Kovászna megye (Covasna)
Kovászna megye címere
Kovászna megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióErdély
MegyeszékhelySepsiszentgyörgy
JelzésCV
Terület3710 km²
Körzethívószám(+40) 267
(+40) 367
Népesség
Népesség200 042 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovászna megye témájú médiaállományokat.

Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25°32' és 26°18' keleti hosszúságok, valamint a 45°32' és a 46°18' északi szélességek között.

 
Kovászna megye domborzati térképe

A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja.

Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység (1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).

Kovászna megye 10 legmagasabb hegycsúcsa
Hely Név Magasság Hegység
1. Lakóca 1777 m Háromszéki-havasok
2. Nagy-Mányicska 1675 m Háromszéki-havasok
3. Nagy Sándor-csúcs 1640 m Nemere-hegység
4. Kis-Nemere 1627 m Nemere-hegység
5. Clabucilor 1615 m Háromszéki-havasok
6. Zernye-havas 1602 m Háromszéki-havasok
7. Kakukk-hegy 1558 m Hargita
8. Fekete-bérc 1543 m Háromszéki-havasok
9. Szélkapu 1524 m Háromszéki-havasok
10. Kis-Bonyó 1522 m Háromszéki-havasok


A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója). A két legnagyobb állóvíz a 2 km hosszúságú Besenyői-tó és a 23 hektár területű Rétyi-tó.

A megye mérsékelt kontinentális éghajlatú (forró nyarak, hideg telek), évi átlaghőmérséklete 2-7 °C között változik. A megyeszékhelyen mért legalacsonyabb hőmérséklet -32 °C (1929. február 11.), a legmagasabb 37.8 °C (1951. augusztus 11.) 2005. február 6. és február 8. között kétszer is megdőlt a megyei hidegrekord. Február 8-án reggel Bodzafordulón -37 °C-ot mértek. A városban 1939-ben hozták létre a meteorológiai intézetet, a szakemberek szerint azóta nem mértek ilyen alacsony hőmérsékleti értéket a vidéken. Az évi csapadékmennyiség a megyében 500 és 1100 mm között változik.

A székelyföldi megyék etnikai térképe (1992 és 2002)

Kovászna megye lakossága 2007-ben 223 364 fő (1992-ben még 233 256 fő volt), melynek 50,1%-a városlakó. 122 település található a megye területén. A 2002-es népszámláláskor 222 449 volt a lakosság száma, ebből 73,79% magyar, 23,28% román és 2,68% cigány. Magyarok ennél nagyobb arányban csak Hargita megyében vannak. A népesség változása az utóbbi 150 évben (a megye mai területére számítva):[2][3]

 
A magyar nemzetiségűek aránya Kovászna megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Közigazgatás

szerkesztés

A megyei tanács

szerkesztés

A megyei tanács 31 tagból áll, a tanács elnökével együtt. A legutóbbi, 2020-as választásokkor Tamás Sándor az RMDSZ színeiben nyerte a tanácselnöki tisztségért folyó küzdelmet. A táblázat a 2020-as helyhatósági választások eredményeit mutatják:

    Párt Mandátumok Jelenlegi megyei tanács összetétel
  RMDSZ 22                                            
  Erdélyi Magyar Szövetség 3                                      
  PNL 3                                      
  PSD 2                                      

Települések

szerkesztés

A legnagyobb települések a megyében (2011):[3]

Név Rang Lakosság (fő)[4]
1. Sepsiszentgyörgy megyei jogú város 56 006
 
Sepsiszentgyörgy
 
Kézdivásárhely
 
Kovászna
2. Kézdivásárhely megyei jogú város 18 491
3. Kovászna város 10 114
4. Barót város 8 672
5. Bodzaforduló város 7 528
6. Zágon község 5 282
7. Gelence község 4 815
8. Bardoc község 4 728
9. Zabola község 4 597
10. Szitabodza község 4 584
11. Kézdiszentlélek község 4 582
12. Előpatak község 4 475
13. Uzon község 4 430
14. Nagybacon község 4 403
15. Torja község 4 027
16. Csernáton község 3 978
17. Zágonbárkány község 3 688
18. Bereck község 3 550
19. Ozsdola község 3 519
20. Szentkatolna község 3 378
21. Bölön község 3 097
 
Kovászna megyei táj

Természeti kincsek:

  • Kisgyörgy Zoltán: Erdővidék (Sepsiszentgyörgy, 1973);
  • Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön 3.: Kovászna megye (Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2000);
  1. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  4. beosztott falvakkal együtt

További információk

szerkesztés