Bereck

falu Romániában, Kovászna megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 16.

Bereck (románul Brețcu, németül Bretz, latinul Angustia) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Községközpont, Kézdimartonos és Ojtoztelep tartozik hozzá.

Bereck (Brețcu)
Bereck címere
Bereck címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségBereck
Rangközségközpont
Irányítószám527060
Körzethívószám+40 x67[1]
SIRUTA-kód64103
Népesség
Népesség2176 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1839 (2011)[2]
Népsűrűség18,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság600 m
Terület116,03 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 02′ 34″, k. h. 26° 18′ 17″46.042859°N 26.304683°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 34″, k. h. 26° 18′ 17″46.042859°N 26.304683°E
Bereck weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bereck témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre, az Ojtozi-szoros erdélyi kijáratának kapujában, a Berecki-patak mellett fekszik.

Nevének eredete

szerkesztés

A magyar név a Brictius latin személynévre vezethető vissza; román neve a magyarból származik.[3]

Története

szerkesztés

Területe már a legrégibb idők, a szórványleletek szerint legalább az újkőkorszak óta lakott. Kőcsákányok, újkőkori gömbfejű kalapács került itt elő, a későbbi korokból pedig egy híressé vált bronzlelet lándzsákkal és baltával. A Farkasvárnak nevezett helyen őskori település nyomait tárták fel.

Az Ojtozi-szoros bejárata előtt láthatók Veneturné várának maradványai. A székelyek hagyománya szerint várat IV. Béla uralkodása alatt a székely Benetur építette, innen a neve. A romokhoz legendák kötődnek. Valójában a Római Birodalom limesét őrző katonai tábornak épült Augustia néven 117 és 138 között, Hadrianus császár idejében. 1241-ben a tatárok pusztították el.

A Tekeres és a Leánypatak közti hegyormon állt Leányvár, mely a római erőd egyik őrtornya lehetett.

A falut 1332-ben Beze néven említik. A település fejlődésére kedvezően hatott földrajzi fekvése. 1426-ban Zsigmond király mezővárossá emelte, később kiváltságos mezővárosként kivált Kézdiszékből, 1870 és 1876 között pedig törvényhatósági jogú város volt. 1910-ben 3275 lakosa volt, ebből 2087 magyar, 1186 román, 2 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 2840 lakosából 2091 magyar, 747 román volt.

Látnivalók

szerkesztés
 
Községháza
 
Római katolikus templom
 
Gábor Áron szobra
  • Eredeti formájukban felújított 19. századi parasztházak.
  • Veneturné várának maradványai az Ojtozi-szoros bejáratánál.
  • Régi gótikus temploma 1569-ben épülhetett fából, tornya 1764-ben épült.
  • A mai római katolikus templomot 1803 és 1810 között építették, tornyát 1818-ban fejezték be. 1977-ben és 1990-ben földrengés rongálta meg, 1993-ban megújították. 1569-ben épült elődjét 1802-ben egy nagy földrengés rongálta használhatatlan állapotúvá. Megmaradt 1775-ben készült, ma már műkincsnek számító harangja, a következő latin nyelvű felirattal: „A halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm, a szeleket szétoszlatom, ünnepkor a lelkeket házamba hívom. Öntetett Szent Miklós püspök a berecki eklézsia védőszentjének tiszteletére 1775.” E harangot nem öntötték ágyúvá 18481849-ben, egy másik berecki harangot azonban igen. A templom szentélye mögött állították fel 1992-ben Gábor Áron szobrát.
  • Ortodox temploma 1783 és 1787 között épült.
  • A polgármesteri hivatal közelében található a ház, ahol 1849. július 25-én Bem József találkozott Petőfi Sándorral.
  • A falutól 2 km-re, a cserépgyár közelében, a Körültáj-hegyen (a hegy elnevezése valószínűleg az ázsiai nyelvekben meglévő kurultáj (am. „törzsi gyűlés”) szóval magyarázható) 1899-ben 3 m magas emlékoszlopot állítottak Erzsébet királyné tiszteletére.

Híres emberek

szerkesztés

Testvérvárosok

szerkesztés
  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1978 ISBN 963 05 1490 7 103. oldal Bereck-szócikk
  4. A ház fényképe az emléktáblával

További információk

szerkesztés