Évszázadok: 18. század19. század20. század

1848 más naptárakban
Gergely-naptár 1848
Ab urbe condita 2601
Bahái naptár 4 – 5
Berber naptár 2798
Bizánci naptár 7356 – 7357
Buddhista naptár 2392
Burmai naptár 1210
Dzsucse-naptár N/A
Etióp naptár 1840 – 1841
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1903 – 1904
Shaka Samvat 1770 – 1771
Holocén naptár 11848
Iráni naptár 1226 – 1227
Japán naptár 2508 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4544–4545
Kopt naptár 1564 – 1565
Koreai naptár 4181
Muszlim naptár 1264 – 1265
Örmény naptár 1297
ԹՎ ՌՄՂԷ
Thai szoláris naptár 2391
Zsidó naptár 5608 – 5609

Évtizedek: 1790-es évek1800-as évek1810-es évek1820-as évek1830-as évek1840-es évek1850-es évek1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek

Évek: 18431844184518461847184818491850185118521853

Események szerkesztés

Január szerkesztés

Február szerkesztés

Március szerkesztés

Április szerkesztés

Május szerkesztés

Június szerkesztés

Július szerkesztés

Augusztus szerkesztés

Szeptember szerkesztés

  • szeptember 11. – Lemond a Batthyány-kormány az udvarral való megegyezés kudarca miatt. Az országgyűlés Kossuthra és Szemerére bízza a kormányzást.[2]
  • szeptember 12.
    • Jelačić csapatai átlépik a Drávát és a magyar főváros, Pest-Buda ellen indulnak.[2]
    • Batthyány ügyvezető miniszterelnökségének kezdete.[2]
  • szeptember 14. – Kossuth hivatalosan átadja az általa vezetett Pénzügyminisztériumot államtitkárának, Duschek Ferencnek.[4][5]
  • szeptember 15.István nádor elvállalja a dunántúli tábor fővezérletét.[2]
  • szeptember 22. – Megjelenik a Pesti Hírlapban A magyar katonákhoz című felhívás, amely a külföldön állomásozó sorkatonákat szólítja fel: „Haza! Haza és fegyverbe, akinek magyar lelke van!”.[5]
  • szeptember 23.
    • Röplapon jelenik meg Kossuth drámai hangvételű felhívása. („Atyámfiai! Véreim! Polgártársak! Az örökkévaló istennek nevében, ki az igazságot védi, és megbünteti az árulást, fegyverre szólítom fel a nemzetet, szegény magyar hazámnak megvédésére!” Másnap a teljes szöveget leközli a Pesti Hírlap.)[5]
    • István nádor lemond és Bécsbe távozik.
  • szeptember 25. – Az uralkodó a magyarországi fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki Lamberg Ferenc altábornagyot.
  • szeptember 27.
    • Batthyány ismerteti a Honvédelmi Bizottmány tagjaival, miszerint István nádor lemondott, s az uralkodó Vay Miklóst bízta meg kormányalakítással, Lamberg altábornagyot pedig kinevezte az országban állomásozó minden fegyveres erő főparancsnokának. (Ezen kinevezésről hiányzott a miniszteri ellenjegyzés, így az törvénytelen volt, de Batthyány azt várta Lambergtől, hogy megállítja Jellasics előrenyomulását, így hajlandóságot mutatott a kinevezés legalizálására.)[5]
    • Az országgyűlés elfogadja Kossuth határozati javaslatát, amely Lamberg kinevezését érvénytelennek tekintette, és mind a polgári, mind a katonai hivatalokat eltiltja a királyi biztossal való együttműködéstől. (A szöveget másnap reggel már falragaszok hozták a főváros tudomására.)[5]
  • szeptember 28. – Lamberg altábornagy megérkezik Budapestre, aki Budáról átmegy Pestre, hogy Batthyányval találkozhasson. A visszafelé vezető úton felismerik és a felháborodott tömeg kegyetlenül végez vele.[5]
  • szeptember 29. – A pákozdi csata.

Október szerkesztés

 
Az agyagfalvi Székely Nagygyűlés emlékműve

November szerkesztés

December szerkesztés

Határozatlan dátumú események szerkesztés

Az év témái szerkesztés

1848 a tudományban szerkesztés

1848 a vasúti közlekedésben szerkesztés

1848 az irodalomban szerkesztés

1848 a jogalkotásban szerkesztés

Magyarország szerkesztés

  • 1848. évi I. törvénycikk dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik
  • 1848. évi II. törvénycikk fenséges cs. kir. austriai főherczeg István Magyarország nádorává választatik
  • 1848. évi III. törvénycikk független magyar felelős ministerium alakításáról
  • 1848. évi III. törvénycikk független magyar felelős ministerium alakításáról
  • 1848. évi IV. törvénycikk az országgyülés évenkénti üléseiről
  • 1848. évi V. törvénycikk az országgyülési követeknek népképviselet alapján választásáról
  • 1848. évi VI. törvénycikk az 1836:21. tc. foganatositásáról
  • 1848. évi VII. törvénycikk Magyarország és Erdély egyesítéséről
  • 1848. évi VIII. törvénycikk a közös teherviselésről
  • 1848. évi IX. törvénycikk az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről
  • 1848. évi X. törvénycikk az összesítésről, legelő elkülönözésről és faizásról
  • 1848. évi XI. törvénycikk azon ügyekről, mellyek eddig a földesúri hatóságok által intéztettek
  • 1848. évi XII. törvénycikkaz urbéri megszüntetett magánúri javadalmak statusadóssággá leendő átváltoztatásáról
  • 1848. évi XIII. törvénycikk a papi tized megszüntetéséről
  • 1848. évi XIV. törvénycikk a hitelintézetről
  • 1848. évi XV. törvénycikk az ősiség eltörléséről
  • 1848. évi XVI. törvénycikk a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról
  • 1848. évi XVII. törvénycikk a megyei tisztválasztásokról
  • 1848. évi XVIII. törvénycikk sajtótörvény
  • 1848. évi XIX. törvénycikk a magyar egyetemről
  • 1848. évi XX. törvénycikk a vallás dolgában
  • 1848. évi XXI. törvénycikk a nemzeti szinről és ország czimeréről
  • 1848. évi XXII. törvénycikk a nemzeti őrseregről
  • 1848. évi XXIII. törvénycikk a szabad királyi városokról
  • 1848. évi XXIV. törvénycikk a községi választásokra nézve
  • 1848. évi XXV. törvénycikk a Jász-Kun kerületekről
  • 1848. évi XXVI. törvénycikk a Hajdu kerületről
  • 1848. évi XXVII. törvénycikk Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületekről
  • 1848. évi XXVIII. törvénycikk a nádori méltósághoz kötött hivatalokról
  • 1848. évi XXIX. törvénycikk az ország közhivatalnokairól
  • 1848. évi XXX. törvénycikk a felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről
  • 1848. évi XXXI. törvénycikk a szinházakról

Forrás: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torvenyei?keyword=1848.%20%C3%A9vi

Születések szerkesztés

Halálozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Pete László: Magyarország és a Velencei Köztársaság kapcsolatai 1848–1849-ben. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/2. sz., 425-426. oldal, ISSN 0017-6540
  2. a b c d e f g h i j Hermann Róbert: Átállni, félreállni vagy ellenállni? A fővezéri kérdés a Dunántúlon 1848 nyarán és őszén, Franz Ottingertől Teleki Ádámig. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/2. sz., 297-329. p.
  3. Az első Magyar ministerium összes személyzetének névés lakkönyve. Few MS. notes. 1848. Hozzáférés: 2021. május 22.  
  4. Bölöny–Hubai 219. o.
  5. a b c d e f Urbán Aladár: Kossuth alföldi toborzóútja. In.: Rubicon. XXXI. évf., 343-344. (2020/2-3.) sz., 88-91. oldal, ISSN 0865-6347
  6. Fazekas Csaba: Nagy év, nagy járvány. A kolera Magyarországon 1848–1849-ben. In.: Rubicon. XXXI. évf., 348. (2020/5.) sz., 58. oldal, ISSN 0865-6347
  7. Tarján M. Tamás: V. Ferdinánd lemond trónjairól Ferenc József javára (magyar nyelven). rubicon.hu. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
  8. Süli Attila: Erdély nemzetőrségének újjászervezése és működése 1849-ben. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/2. sz., 402. oldal, ISSN 0017-6540
  9. Hatvan éve kezdődött az algériai függetlenségi háború (magyar nyelven). honvedelem, 2014. november 1. (Hozzáférés: 2014. november 2.)
  10. Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 22. oldal, ISBN 978-963-09-8450-8
  11. Balázs Zsuzsanna: Reneszánsz politológus. In.: HVG. 2013/51-52. szám, 107-108. oldal, ISSN 1217-9647

Források szerkesztés

  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 
A Wikimédia Commons tartalmaz 1848 témájú médiaállományokat.