Főmenü megnyitása

Wekerle Sándor (miniszterelnök)

magyar politikus, miniszterelnök

Idősebb Wekerle Sándor (Mór, Osztrák Császárság, 1848. november 14. – Budapest, Magyar Királyság, 1921. augusztus 26.), magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke elsőként a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyúttal ő volt az első polgár származású magyar miniszterelnök. Nevét őrzi a pénzügyminisztersége alatt kezdeményezett kispesti lakónegyed, a Wekerletelep is. Halálának 90. évfordulóján - 2011-ben - Móron állították fel egész alakos köztéri emlékművét[1].

Id. Wekerle Sándor
Wekerle Sándor Benczúr.jpg
Magyar Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
1917. augusztus 20. 1918. október 30.
Uralkodó IV. Károly
Előd Esterházy Móric
Utód Hadik János
Hivatali idő
1906. április 8. 1910. január 17.
Uralkodó I. Ferenc József
Előd Fejérváry Géza
Utód Khuen-Héderváry Károly
Hivatali idő
1892. november 17. 1895. január 14.
Előd Szapáry Gyula
Utód Bánffy Dezső
Magyar Királyság pénzügyminisztere
Hivatali idő
1889. április 9. 1892. november 17.
Kormányfő Szapáry Gyula
Előd Tisza Kálmán
Utód Lukács László

Született Mór
1848. november 14.
Elhunyt1921. augusztus 26. {életkor-73 év)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Párt Szabadelvű Párt (–1906)
Alkotmánypárt (1906–18)
48-as Alkotmánypárt (1918)

Házastársa Molnár Gizella
Gyermekei Ifj. Wekerle Sándor és Wekerle Géza
Foglalkozás jogász, miniszter
Iskolái Ciszterci Szent István Gimnázium, Pesti Királyi Tudományegyetem
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Id. Wekerle Sándor témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Wekerle családjával 1893 körül

Württembergi eredetű sváb móri családból származott, akiknek II. József adott nemességet. Édesapja Wekerle Sándor (1811–1890), édesanyja Szép Antónia. Édesapja a Lamberg-család jószágigazgatója volt. 1877. szeptember 17-én a budapest-belvárosi főplébániatemplomban kötött házasságot parnói Molnár Gizellával (1856–1936).[2] Házasságukból két fiúk született, Sándor és Géza. Elsőszülött fia, ifj. Wekerle Sándor még apja életében országgyűlési képviselő, majd az 1920-as évek végén a Bethlen-kormányban pénzügyminiszer lett. Wekerle Sándor állami tisztségei betöltése mellett maga is gazdálkodott, birtokait a kor legjobb színvonalán gépesítette, ezeken malmot, szeszgyárat és villanytelepet is létesített.

Székesfehérvárott, a Ciszterci Szent István Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd Pesten szerzett jogi diplomát. 1870-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd Tisza Kálmán kormányában, 1886-tól pénzügyi államtitkár, 1889. április 9-étől 1892. január 15-éig pénzügyminiszter, 1892. május 10-étől július 16-áig kereskedelemügyi miniszter.

1892. november 17-étől 1895. január 14-éig miniszterelnök, 1896. november 30-ától 1906. április 8-áig közigazgatási bírósági elnök. Utóbbiból kifolyólag a felsőháznak is a tagja lett, így több választáson (ideértve az esedékes 1896-os választásokat is) nem indult egészen az 1906-os választásokig.

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság hatására személye megint az előtérbe került, a király többször is kért tőle tanácsot, a válságot lezáró megállapodás eredményeként pedig 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig másodszor miniszterelnök, immár a szövetkezett ellenzék színeiben (kinevezése napján belépett az Országos Alkotmánypártba), s egyúttal saját kormányában pénzügyminiszter (végig), honvédelmi miniszter április 14-éig és április 23-áig egyúttal horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter is. Később, 1909. szeptember 23-ától az 1910-es választásokig igazságügy-miniszter is.

1917. augusztus 20-tól 1918. október 30-ig harmadszor volt miniszterelnök, ez idő alatt stabil kormánypártot akart létrehozni, ezért megalakította a 48-as Alkotmánypártot. 1917. szeptember 16-ától 1918. február 11-ig pénzügyminiszter, 1918. január 25-től február 11-ig földművelésügyi miniszter, 1918. május 8-ától október 31-ig belügyminiszter, 1920-tól a Közművelődési Tanács, 1921. április 16-ától haláláig az Országos Pénzügyi Tanács elnöke volt.

A második miniszterelnöksége (1906–1910) alatti ciklusban fia, ifj. Wekerle Sándor is országgyűlési képviselő volt az Országos Alkotmánypárt színeiben.

Wekerle Sándor volt az első magyar miniszterelnök, aki vagyon és összeköttetések nélkül - saját tudásának és felkészültségének köszönhetően - jutott el a legmagasabb kormányzati tisztségbe. Az Osztrák-Magyar Monarchia reálpolitikusa volt, széles körű, európai műveltséggel és látásmóddal. A demokratikus haladásért, a gazdasági fejlődéséért, a nemzeti célokért és a népjólétért küzdött, ezért nagy népszerűségnek örvendett a középosztály és a munkásság körében is. A fővároson kívül több vidéki nagyváros is díszpolgárává választotta. Pénzügyi-közgazdasági tehetségét, szakmai és politikusi teljesítményét kortársai Európa-szerte elismerték.

MunkásságaSzerkesztés

 
Wekerle 1918 augusztusában a Keleti Vásár megnyitóünnepségén

Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben.[1] Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az úgynevezett egyházpolitikai törvényeket. Wekerle a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be lemondását. 1906. április 8-án alakított koalíciós kormányt a Fejérváry-kormány bukása után. Kormányának bukása után (1910. január 17.) – részben cukorbaja miatt is – egy időre visszavonult a politikai élettől.

Harmadik kormánya 1917. augusztus 20-án alakult, már az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének időszakában működött. Az utolsó magyar király, IV. Károly választójogi könnyítéssel, a nemzetiségeknek szánt engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. Ezek a kísérletek azonban 1918. október 30-án az őszirózsás forradalom alatt végleg kudarcba fulladtak. Nevéhez fűződik Kispest városrészének, a Wekerletelepnek a létrehozása.

1887–1896, 1906–1910, 1917–1918 és 1920–1921 között országgyűlési, illetve nagygyűlési képviselő, valamint 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, 1918-tól tiszteleti tagja.

Az első magyar kormányfő, aki háromszor is kormányt alakíthatott. Magyarországon rajta kívül mindmáig csak Nagy Imre és Orbán Viktor alakított háromszor kabinetet.

Történelmi emlékezete és kultuszaSzerkesztés

A halála után bekövetkezett politikai változások miatt Magyarországon Wekerle Sándor érdemei sem a két világháború között, sem az 1945 utáni korszakban nem kaptak méltó elismerést.  

Az 1990. évi rendszerváltást követően a történészek és a pénzügyi-közgazdasági szakemberek, majd a politikusok is szélesebb körben is újraértékelték, méltatták államférfiként és pénzügyi szakemberként felmutatott teljesítményét. 2006-ban vette fel nevét a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola. A kispesti Wekerletelepen civil kezdeményezésre 2008-ban állították fel első köztéri szobrát. 2011-2012-ig Wekerle Sándor Alapkezelő néven működött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pályázati forráskezelő intézménye.   A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012-ben Wekerle-terv néven hirdette meg a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját.   

Móron emlékezete megőrzését kezdetben lokálpatrióta értelmiségiek karolták fel. Szülőházán a városi könyvtár akkori vezetője kezdeményezésre 1988-ban emléktáblát helyeztek el, majd 1992ben megalapították a Wekerle Sándor Egyesületet. 1990-ben az első szabadon választott önkormányzattól a város egyik főutcája is visszakapta a Wekerle Sándor nevet. 1993-ban az önkormányzat posztumusz díszpolgári címet adományozott részre. A 2002-ben megépült modern móri szabadidőközpont is Wekerle Sándor nevét viseli.  

2011-ben civil kezdeményezésre – Mór város politikai vezetése, a civil szervezetek, a gazdasági szereplők és a lakosság példaértékű összefogásával – a Wekerle Emlékév keretében állították fel egész alakos köztéri emlékművét. Az impozáns bronz szobor Nagy Benedek móri művész alkotása, amely Wekerle egykori szülőháza közelében a megújult Erzsébet téren található. 2014-ben avatták fel a Lamberg-kastély földszintjén a Wekerle-kiállítást[3], amelyben a nagy politikus után megmaradt levéltári anyagok, életrajzi és kortörténeti tablók láthatók.  A Wekerle Emlékévet és a szoborállítást koordináló emlékbizottság tagjainak egy része magánszemélyként 2012-ben megalapította a Wekerle Sándor Életművét Gondozó Kulturális és Tudományos Alapítványt.[4] Az alapítvány a város vezetésével és a civil szervezetekkel, hagyományőrzőkkel együttműködve ünnepségek és rendezvények szervezésével, díjak alapításával, népszerűsítő kiadványok és könyv megjelenítésével terjeszti és őrzi a nagy államférfi történelmi emlékezetét és példáját.

Wekerle Sándorról megjelent magyar nyelvű könyvekSzerkesztés

Görög Staub Károly – Patay Géza: Wekerle Sándor ( Helikon Kiadó 2011)

Svéhlik Csaba: Wekerle – Arckép világtörténelmi háttérrel (Wekerle Sándor Alapítvány 2014)   

Wekerle Sándorról elnevezett díjakSzerkesztés

• Wekerle Sándor Díj (alapítva: 2004, Fejér Megyei Önkormányzat) 

• Wekerle Sándor Kárpát-Medencei Gazdasági Díj (alapítva 2011, FMKIK) 

• Wekerle Sándor Közgazdasági Életműdíj (alapítva 2013, Wekerle Sándor Alapítvány) 

• Wekerle Sándor Tudományos Életműdíj (alapítva 2013, Wekerle Sándor Alapítvány)

• Fiatal szakemberek Wekerle Sándor innovációs díja (alapítva 2013, Wekerle Sándor Alapítvány)

A WekerletelepSzerkesztés

Wekerle Sándorról kapta nevét a kispesti Wekerletelep nevű lakónegyed, ahol az ő pénzügyminiszteri kezdeményezésére indult meg a munkáslakások építése állami pénzből.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tamás, Pál: Wekerle Sándor (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  2. Magyar főnemesség genealógiája - PIM
  3. Wekerle kiállítás. wekerlekiallitas.hu. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  4. Megosztom, Jobbnál jobb tervek 2017 11 29 08:00: Mór Wekerle Sándor városa is lesz (magyar nyelven). FEOL. (Hozzáférés: 2019. május 12.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés