Főmenü megnyitása

Nyáregyháza

magyar település

Nyáregyháza község Pest megyében, a Monori járásban.

Nyáregyháza
Református templom (Nyáry Pál u.)
Református templom (Nyáry Pál u.)
Nyáregyháza címere
Nyáregyháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásMonori
Jogállás község
Polgármester Mészáros Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2723
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség3727 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség114,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyáregyháza (Magyarország)
Nyáregyháza
Nyáregyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″
Nyáregyháza (Pest megye)
Nyáregyháza
Nyáregyháza
Pozíció Pest megye térképén
Nyáregyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyáregyháza témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Monori kistérség déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el. Budapesttől 40, Monortól délkeletre 14 km-re, a Pusztavacson elhelyezett ország szimmetrikus középpontjától északra 16 km-re található község közúton a 4-es számú főközlekedési útról a monorierdői vagy a pilisi leágazáson keresztül, illetve az M5 számú autópályáról Újhartyánnál letérve, Újlengyelen keresztül, a 405-ös főúton, illetve a 4606 számú úton közelíthető meg.
A legközelebbi vasútállomás Alsónyáregyházától Pilisen (kb. 4 km-re) a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon; vagy Felsőnyáregyházától (kb. 5 km-re), Monorierdőn a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon, autóbusz-állomás pedig Monoron található.

TörténeteSzerkesztés

Nyáregyháza nevét 1411-ben említették először az oklevelek, mint a Csévi, a Nyáry és a Nyáregyházi családok birtokát.

1438-ban Nyáry Lajos az őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyert. Nyáry Lajos unokája Péter, 1526-ban Mohácsnál esett el, ő a helységnek azt a részét bírta, melyet ma is Bederházának vagy Bödörházának neveznek.

Nyáregyháza a mohácsi vész után elpusztult. A Nyáry családból csak Mihály menekült meg, aki Hont vármegyébe menekült és ott is halt meg 1583-ban.

A Nyáry család innen elköltözött ugyan, de a helységre vonatkozó földesúri jogát mindenkor fenntartotta.

1696-ban Nyáry Zsigmond Nyáregyházát zálogba adta a Kecskemétieknek, az 1720-ban végzett összeírásban Isaszeghez tartozó pusztaként szerepelt. A Nyáry család itteni birtokait Zsigmond után Mihály, Nagykőrös város főbírája és ennek fia Lajos örökölte.

Az 1754 évi összeírás szerint a Nyáry családon kívül birtokos volt még itt Fülöp János is.

A Nyáry családból csak Pál (szül. 1759, † 1818 előtt) költözött vissza Nyáregyházára, ahol fiai Nyáry Pál és Zsigmond, továbbá Balla Endre, Hangyás Gedeon és Lisznyay Gedeon voltak a helység birtokosai.

Itt van eltemetve Nyáry Pál († 1871 április 21), aki 1848-ban Pest vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja volt.

A 20. század elején Nyáry József örököseinek, Mannó Istvánnak, Wekerle Sándor-nak, Nagykőrös városának, Piufsich Frigyes dr.-nak, Krajcsovics Lajosnak, Kralovánszky Lászlónak, Lipthay Alexandrának, Konkoly Imrének és Kégl Jánosnak volt itt nagyobb birtoka.

Az 1900-as évek adatai szerint ekkor Nyáregyházához tartozott még Pusztacsév, Pusztatótharaszt is:

PusztacsévSzerkesztés

Pusztacsév előbb Csév néven volt ismert. A 19. század elején birtokosai a Szilassy, Fáy, Hangyás és a báró Podmaniczky családok, továbbá gróf Nádasdy Lászlóné voltak.

PusztapótharasztSzerkesztés

Pusztapótharaszt, neve azelőtt Pótharaszt, illetőleg 1848 előtt Pótharasztja volt, és a 19. század elején Nagykőrös városának birtoka volt, és nagyrészt az övék volt még a 20. század elején is.

A 20. század elején Pusztapótharazton még látható volt egy rom is, amely valamikor pusztatemplom volt és a monda szerint a tatárjáráskor pusztult el.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 16,7%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,9% (29% nem nyilatkozott).[3]

KözéleteSzerkesztés

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Lehoczki Pál SZDSZ-MDF
1994-1998
1998-2010 Kravecz Lászlóné MSZP 2010-2014 Mészáros Sándor Fidesz-KDNP

PolgármesterSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református-evangélikus közös templom (épült 1893-ban)
  • Római katolikus templom
  • Nyáry-kúria
  • Mannó-kastély

Ismert emberekSzerkesztés

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.

1910-ben 3372 lakosából 3371 magyar volt. Ebből 2197 római katolikus, 572 református, és 575 evangélikus volt.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Nyáregyháza Helységnévtár
  4. A közös tanácsról lásd: A település története. Pilis Város Önkormányzata, 2007 (Hozzáférés: 2016. december 6.); a tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.) .

További információkSzerkesztés