Nyáregyháza

magyarországi község Pest vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 16.

Nyáregyháza község Pest vármegyében, a Monori járásban.

Nyáregyháza
Református templom (Nyáry Pál u.)
Református templom (Nyáry Pál u.)
Nyáregyháza címere
Nyáregyháza címere
Nyáregyháza zászlaja
Nyáregyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásMonori
Jogállásközség
PolgármesterMészáros Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2723
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség3847 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség114,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″47.261560°N 19.508950°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″47.261560°N 19.508950°E
Nyáregyháza (Pest vármegye)
Nyáregyháza
Nyáregyháza
Pozíció Pest vármegye térképén
Nyáregyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyáregyháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Monori járás déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 40, Monortól délkeletre 14 kilométerre. Közúton a 4-es főútról letérve érhető el, vagy Monorierdő felől a 46.103-as, vagy Pilis felől a 4606-os úton. Elérhető az M5-ös autópályáról is, Újhartyánnál letérve, Újlengyel érintésével, a 405-ös főúton, majd ugyancsak a 4606-os úton. Szomszédai közül Csévharaszttal és Dánszentmiklóssal a 4605-ös út köti össze.

Vasútvonal nem érinti a települést, bár a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal csak pár kilométerre húzódik tőle. A vasút legközelebbi megállási pontjai Alsónyáregyháza felől Pilis vasútállomás (körülbelül 4 kilométerre), Felsőnyáregyháza felől pedig Monorierdő megállóhely (mintegy 5 kilométerre). A legközelebbi autóbusz-állomás Monoron található.

Története

szerkesztés

Nyáregyháza nevét 1411-ben említették először az oklevelek, mint a Csévi, a Nyáry és a Nyáregyházi családok birtokát.

1438-ban Nyáry Lajos az őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyert. Nyáry Lajos unokája Péter, 1526-ban Mohácsnál esett el, ő a helységnek azt a részét bírta, melyet ma is Bederházának vagy Bödörházának neveznek.

Nyáregyháza a mohácsi vész után elpusztult. A Nyáry családból csak Mihály menekült meg, aki Hont vármegyébe menekült és ott is halt meg 1583-ban.

A Nyáry család innen elköltözött ugyan, de a helységre vonatkozó földesúri jogát mindenkor fenntartotta.

1696-ban Nyáry Zsigmond Nyáregyházát zálogba adta a Kecskemétieknek, az 1720-ban végzett összeírásban Isaszeghez tartozó pusztaként szerepelt. A Nyáry család itteni birtokait Zsigmond után Mihály, Nagykőrös város főbírája és ennek fia Lajos örökölte.

Az 1754 évi összeírás szerint a Nyáry családon kívül birtokos volt még itt Fülöp János is.

A Nyáry családból csak Pál (szül. 1759, † 1818 előtt) költözött vissza Nyáregyházára, ahol fiai Nyáry Pál és Zsigmond, továbbá Balla Endre, Hangyás Gedeon és Lisznyay Gedeon voltak a helység birtokosai.

Itt van eltemetve Nyáry Pál († 1871 április 21), aki 1848-ban Pest vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja volt.

A 20. század elején Nyáry József örököseinek, Mannó Istvánnak, Wekerle Sándor-nak, Nagykőrös városának, Piufsich Frigyes dr.-nak, Krajcsovics Lajosnak, Kralovánszky Lászlónak, Lipthay Alexandrának, Konkoly Imrének és Kégl Jánosnak volt itt nagyobb birtoka.

Az 1900-as évek adatai szerint ekkor Nyáregyházához tartozott még Pusztacsév, Pusztatótharaszt is:

Pusztacsév

szerkesztés

Pusztacsév előbb Csév néven volt ismert. A 19. század elején birtokosai a Szilassy, Fáy, Hangyás és a báró Podmaniczky családok, továbbá gróf Nádasdy Lászlóné voltak.

Pusztapótharaszt

szerkesztés

Pusztapótharaszt, neve azelőtt Pótharaszt, illetőleg 1848 előtt Pótharasztja volt, és a 19. század elején Nagykőrös városának birtoka volt, és nagyrészt az övék volt még a 20. század elején is.

A 20. század elején Pusztapótharaszton még látható volt egy rom is, amely valamikor pusztatemplom volt és a monda szerint a tatárjáráskor pusztult el.

Közélete

szerkesztés

A rendszerváltás előtti közel két évtizedben, 1972 és 1990 között Nyáregyháza a szomszédos nagyközséggel, Pilissel együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Pilisen volt. 1985-től a tanácselnök Balázsné Mihalcz Ilona, a nyáregyházi elöljáróság vezetője és egyben az egyik tanácselnök-helyettes Végvári József volt.[3] 1990 óta újra önállóan igazgathatja magát a település.

1990 és 2019 között nyolc önkormányzati választást tartottak, ezeken három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. A képviselő-testületének létszáma 2010-ig 11 fő volt, azóta a testület 6 főből áll.

Polgármesterei

szerkesztés
1990–'94 1994–'98 1998–'02 2002–'06 2006–'10 2010–'14 2014–'19 2019–'24 2024–
Lehoczki Pál Kravecz Lászlóné Mészáros Sándor
SZDSZ-
MDF
MSZP MSZP-
SZDSZ
FideszKDNP
A polgármester-választások főbb adatai[4]
Év Jelöltek
száma
Részvétel Megválasztott polgármester Szavazat
név szervezet db érv.%
1990 (nincs adat) Lehoczki Pál SZDSZ-MDF (nincs adat)
1994 1 43% Lehoczki Pál 1 020 100%
1998 2 51% Kravecz Lászlóné MSZP 760 57%
2002 2 35% Kravecz Lászlóné MSZP 754 79%
2006 2 42% Kravecz Lászlóné MSZP-SZDSZ 867 71%
2010 4 40% Mészáros Sándor Fidesz-KDNP 770 64%
2014 1 28% Mészáros Sándor Fidesz-KDNP 751 100%
2019 1 28% Mészáros Sándor Fidesz-KDNP 782 100%

Népesség

szerkesztés

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 16,7%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,9% (29% nem nyilatkozott).[6]

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,8% volt római katolikus, 15,1% református, 4,6% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[7]

Településrészek

szerkesztés
A településrészek népessége (2020)
Településrész Lakó Arány
Központi rész
Nyáregyháza
2 549 68,5%
További településrészek
Felsőnyáregyháza 602 16,2%
Szentimretelep 326 8,8%
Károlyitelep 113 3,0%
Kossuthtelep 101 2,7%
továbbiak (5 db) 28 0,8%
1 170 31,5%
Összesen 3 719 100%

Nevezetességei

szerkesztés
  • Református-evangélikus közös templom (épült 1893-ban)
  • Római katolikus templom
  • Nyáry-kúria
  • Mannó-kastély

Ismert emberek

szerkesztés

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.

1910-ben 3372 lakosából 3371 magyar volt. Ebből 2197 római katolikus, 572 református, és 575 evangélikus volt.

  1. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. A közös tanácsról lásd: A település története. Pilis Város Önkormányzata, 2007 [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 6.); a tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) .
  4. Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. március 13.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019, 2024.
  5. Az 1990 előtti adatok: 1980. évi népszámlálás. Pest megye adatai pp. 620-621. Központ Statisztikai Hivatal, 1981 (Hozzáférés: 2020. október 30.), 1990 óta: Helységnévtár. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  6. Nyáregyháza Helységnévtár
  7. Nyáregyháza Helységnévtár

További információk

szerkesztés
  Csévharaszt 9 km   Monorierdő 8 km   Pilis 6 km
  Kakucs 15 km

 
     Nyáregyháza   
 

  Albertirsa 11 km
  Újlengyel 6 km   Pusztavacs 17 km   Dánszentmiklós 9 km