Főmenü megnyitása

Újhartyán (németül: Hartian) város Pest megyében, a Dabasi járásban.

Újhartyán
Katolikus templom
Katolikus templom
Újhartyán címere
Újhartyán címere
Újhartyán zászlaja
Újhartyán zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásDabasi
Jogállás város
Polgármester Schulcz József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2367
Körzethívószám 29
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség2734 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség120,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újhartyán (Magyarország)
Újhartyán
Újhartyán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 04″, k. h. 19° 23′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 04″, k. h. 19° 23′ 16″
Újhartyán (Pest megye)
Újhartyán
Újhartyán
Pozíció Pest megye térképén
Újhartyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újhartyán témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Dabastól északkeletre, az M5 autópálya közelében található. Legközelebbi települések: Kakucs, Újlengyel. Budapest központjának távolsága 43 kilométer közúton. Újhartyán a Kiskunság homokhátságának északi szélén fekszik. Területén a Duna–Tisza közi homokhátságra és a Pesti-síkságra jellemző adottságok váltakoznak.

TörténeteSzerkesztés

 
Óvoda
 
Iskola

Az emberi élet megtelepedése számára már évezredekkel ezelőtt kedvező feltételeket teremtettek a vidék mainál nedvesebb tájának vízközeli homokbuckái. A település határában talált szórványos kerámiatöredék leletek szerint a középső bronzkori Vatya-kultúra népe volt az első, melynek itteni megtelepedése bizonyítható. Az Újhartyánhoz tartozó Újlengyel Vatyapusztán az 1900-as évek elején tárták fel az egykor itt élt nép urnatemetőit, egymásra rétegződő lakótelepeik teljét pedig a falutól néhány kilométerrel északra fekvő, kakucsi Balla-dombon.

A település ókori régészeti hagyatékát a lakott falutól nyugatra, kb. 1,1 km-re, a dabasi út környékén előkerült kelta edények képezik. A határ e részén, majd a Kántorföldek homokbányája környékén az 1970-es évek körül szarmata sírok és telepek maradványait tárták fel. A faluból származik annak a feltehetően 333 körül a lovával és gazdag fegyvermellékletekkel eltemetett germán harcosnak a sírja is, melyet általában a vandálok régészeti hagyatékához sorolnak.


1995-ben, az autópálya fizető kapujának építésekor itt végzett földmunkáknál előkerült, és a nagykőrösi múzeum szakemberei által feltárt leletek, a gondosan körülárkolt lakóházmaradványok egy része szarmata, más része 10-13. századi magyar falu emlékei közé tartozik, amely a mai lakott terület délkeleti részén lehetett. E falu valószínűleg a tatárjárás idején semmisülhetett meg, több adat azonban nem maradt fenn róla.

Az Újhartyán helyén levő egykori "Hartyán" a Besenyőhöz tartozó puszták helyén alakult ki. Ezt a Péceli Ajtóntartó Andrástól elkobzott birtokot a bugyi Sándor családba nősülő, Hartyáni András királyi apródként szolgáló fiai, Zsigmond és Albert 1409-ben nyerték el Zsigmond királytól. Az ezt követően itt megjelenő Hartyán nevű helynek hozzájuk köthetők.

A 15. században Hartyán a kisebb, templom nélküli falvak közé tartozott. A környező falvak nemeseivel szerteágazó rokoni kapcsolatokba kerülő Hartyániak gyakori szereplői voltak a környék határvitáinak. Kései megtelepedésükkel összefüggésben birtokaik nem aprózódtak el a másokéhoz hasonlóan, ami lehetővé tette gyermekeik taníttatását. Birtokaik a török berendezkedést követően sem hagyták el. A török időkben, az itteni családok megtalálhatók a töröknek adózók között a hartyáni defterekben is. 1541-1590 között a töröknek adózó családok száma 5-ről 20-ra emelkedett, tehát a falu megérezte, de gyorsan ki is heverte a háború hatásait.

Hartyán az Alsónémedi-Kecskemét közötti falvakkal együtt a Tizenöt éves háború hadműveletei alatt pusztult el. Erről Hartyáni János alispán a szepesi kamarának 1597-ben küldött jelentéséből maradtak fenn adatok. A település életben maradt birtokosai a felvidéki végvárakban kerestek menedéket, elpusztult birtokaikat pedig a mezővárosoknak árendálták el legelőnek. Hartyáni János 1644-ben minden környékbeli birtokát eladta, a század végére az egész birtok a Rádayaké lett. Gróf Ráday Pál birtokában 1731-ig volt a 4109 holdnyi Pusztahartyán földje, ekkor 1900 forintért eladta Grassalkovich Antalnak, aki a déli pusztákon 1764-ig külterjes állattartást folytatott, majd ekkor telepes falu létesítésére adott ki hirdetményt, majd néhány év alatt úrbéres faluvá fejlesztette a birtokot. 1772-től az újratelepült falura utal nevében az Új előtag. A jobbágytoborzás főleg Németországban járt sikerrel.

Scheiling Péter Az újhartyáni német telepítés a belső migráció tükrében című kutatása, hogy a községet benépesítő németek többségében a mai Bajorország svábok általál lakott körzetéből (Regierungsbezirk Schwaben), főként Donau-Ries, illetve Dillingen régióból: a Duna mentén elhelyezkedő Gremheim, Blindheim, Tapfheim (stb.) községekből először Dunaharasztiba, Taksonyba, Soroksárra érkeztek, majd egy generációval később települtek át - I.Grassalkovich Antal 1764. február 20-i betelepítési hirdetményének hatására - Újhartyánba, tehát Újhartyán – szakirodalmi elnevezéssel élve – másodlagos település.

Újhartyán területe 1946-ban jelentősen csökkent, mivel területéből két új község alakult: Hernád és Újlengyel. (Ideiglenes elnevezésük kezdetben Alsóhernád, illetve Lengyelfalva volt.)

Az 1990-es években a község az autópálya közelségének köszönhetően jelentős gazdasági növekedést ért el. Megfigyelhető a német népi kultúra és a katolikus vallás újjászületése is.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]

Kulturális életSzerkesztés

 
Újhartyáni néptánccsoport

A falu mindig is a sváb hagyományoknak megfelelően élt. Német nemzetiségi kultúráját, szokásait a mai napig őrzi. Ez megnyilvánul az egyházi, vallási szokásokban, egyéb más ünnepekben, lakodalmakon is. Anyanyelvünket – a németet – mára csak a legidősebb korosztály beszéli, vagy csak érti, de megmaradt és azóta is használjuk zenei anyanyelvünket. Fúvós zenekaraink, tánccsoportjaink működnek, melyek egyrészt őrzik a múltat és természetesen eleget tesznek a jelenkor közösségteremtő kulturális életének is. A község hagyományőrző kulturális csoportjai rendszeresen vesznek részt német nemzetiségi rendezvényeken, a község maga is rendez hasonló találkozókat.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 40,1% németnek, 0,4% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,4%, református 4,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,6% (14,6% nem nyilatkozott).[4]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
Korábban
  • Manger Henrik (független) 1991-2006

NevezetességeiSzerkesztés

 
Szent Borbála római katolikus templom
  • A Fő utcán található Újhartyán egyetlen műemlék épülete, az 1776-ban felszentelt Szent Borbála Római Katolikus Templom.
  • A Községháza, amely 1913-ban épült Szaller János bírósága idején.
 
Az újjáépült Szent Orbán Kápolna
  • Mária kápolna, melyet az újhartyáni gazdák építettek a múlt század második felében, a falu határának azon a részén, ahol a búzaföldek kezdődnek. A Mária tiszteletére szentelt kápolna áldozatul esett az 1944 őszén átvonuló frontnak, melynek során egy becsapódó bomba földig rombolta. A háború után 1947-ben romjaibol épitette ujja a falu lakossaga Krejcsi Laszlo épitőmester szakmai iranyitasaval. Az épitkezéshez szükséges pénzösszeget Radóczy József gyűjtötte össze.
 
Újhartyáni Fő tér
  • A falu főterén áll a Hősök szobra, a Faluközponttal szemben.

Már 1924-ben, egy akkor képviselő testületi ülésen szó esett arról, hogy Farkas Béla szobrász tervét fogadják el az I. világháború hősi halottainak emlékművön történő megörökítéséhez. Mégis több mint tíz év múlva, 1935-ben készül el a szobor. Az avatásra Habsburg József főherceget kérik fel, aki a felkérést el is fogadta.1935 június 9-én, pünkösd vasárnapján avatták fel hatalmas tömeg részvételével. A nagy érdeklődést a 162 hősi halott iránt érzett őszinte tiszteleten túl maga az esemény váltotta ki. Hiszen szoborleleplezést még nem látott a dabasi járás, de élő herceget sem, pláne Habsburg-Lotaringiai házból való királyi herceget. A magas vendéget lovas bandérium fogadta a dabasi keresztnél, ahonnan kocsija lépésben - csendőrsorfal között - gördült be a faluba, közvetlenül a templom elé, a tiszteletére emelt díszkapu alatt. A főherceg kíséretével együtt a templomba ment, részt vett a szentmisén, majd a plébánián tett látogatást. 11 óra körül a hartyáni rezesbanda pattogó zenéjére frontharcos egyenruhában, acélsisakkal a fején, nyakában a Szent-István-renddel, kezében marsallbottal vonult fel a dísztribünre a főherceg, és tört magyarsággal - olykor németül - elmondta avatóbeszédét és leleplezte a szobrot. A főhercegi aktus után Hümpfner János szavalt és a dalárda hazafias dalokat énekelt Romhányi Sándor tanító vezényletével.

  • A település határában húzódó Pótharaszti erdő, az ott található - még fel nem tárt - Pusztatemplom
  • A Vajkó környékén lévő pusztagyepek, erdős puszták, Akasztóhegy-dűlő környéke, ősborókás, Hernádi-pataki víztározó meder és környéke.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Újhartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  4. Újhartyán Helységnévtár

További információkSzerkesztés