Taksony (település)

Taksony (németül: Taks) Dunamenti nagyközség Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban. Népszerű horgász-, csónakázó- és nyári üdülőhely.

Taksony
Szent Anna-templom
Taksony címere Taksony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Szigetszentmiklósi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Zsolnai Pál (független)
Irányítószám	2335
Körzethívószám	24
Testvértelepülései	Lista Vízkelet Taksonyfalva Henfenfeld Rain am Lech
Népesség
Teljes népesség	6882 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	294,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 55″, k. h. 19° 03′ 47″47.33189, 19.063109
Taksony Pozíció Pest vármegye térképén
Taksony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Taksony témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Csepeli-sík és a Pesti-hordalékkúpsíkság határán, a Ráckevei-Duna bal partján, a budapesti agglomeráció dél-pesti részén, a főváros közigazgatási határától mintegy 10 kilométerre délre helyezkedik el.

A szomszédos települések: északkelet felől Dunaharaszti, kelet felől Alsónémedi, délkelet felől Bugyi, dél felől Dunavarsány, nyugat felől pedig Szigetszentmiklós; Dunaharasztitól természetes határként a Duna–Tisza-csatorna, Szigetszentmiklóstól pedig a Ráckevei-Duna választja el.

Megközelítése

A település központján végighúzódik, nagyjából észak-déli irányban az 510-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Délkeleti határában elhalad az 51-es főút is, de az a lakott területeit szinte teljesen elkerüli. Délkeleti szomszédjával, Bugyival és azon keresztül Dabassal az 5202-es út kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Kelebia-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Taksony vasútállomás a település délkeleti szélén, az 5202-es út vasúti keresztezésétől északra helyezkedik el, közúti elérését az 52 301-es számú mellékút biztosítja.

Története

Árpád unokájának, Taksony fejedelemnek (931–973) a birtoka volt, akit állítólag itt temettek el, s később I. András bátyját, Leventét is. A 19. század elején bontották le az Árpád korban épített templomát.

Terra Toxun alakban 1281-ben említik. 1283-ban a Nyulak-szigeti (Margit-sziget) apácák kapták meg.

A török időkben elpusztult község 1711 után Württembergből (ma Baden-Württemberg, Németország) jött németekkel települt be.

1754-től a budai klarissza apácáké, feloszlásuk után (1782) a vallásalapé lett.

Krausz János egykori bíró emlék-határköve

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Nyeste István (független)
• 1994–1998: Nyeste István (független)
• 1998–2002: Nyeste István (független)
• 2002–2006: Varju László (MSZP)
• 2006–2010: Kreisz László (független)
• 2010–2014: Kreisz László (független)
• 2014–2019: Kreisz László (Fidesz-KDNP)
• 2019–2024: Kreisz László (Fidesz-KDNP)
• 2024– : Zsolnai Pál (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	6105	6100	6189	6480	6894	6842	6882
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% horvátnak, 22,9% németnek, 0,6% románnak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 8,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 12,7% (27,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 12,1% németnek, 0,8% ukránnak, 0,5% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1-0,1% szlovénnek, örménynek, lengyelnek, horvátnak, görögnek és szlováknak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt római katolikus, 7,3% református, 0,9% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 15,5% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Szent Anna-templom. 1804–1811 között épült, a második világháború s az 1956-os földrengés tönkretette, új templomot építettek.
• Taksony fejedelem fejszobra. Domonkos Béla műve, a főúton áll.
• Wass Albert mellszobra a Szent Anna téren, Gábor Emese alkotása [1]

Neves taksonyiak

• Krisz Rudi popsztár
• Kugler Attila kajakozó, a 2016-os riói olimpia olimpikonja
• Itt született Arnold György (1781–1848) zeneszerző, karmester, egyházi karnagy.
• Itt született Fehér Mihály (1945–2018) magyar ökölvívó, edző.
• Itt hunyt el 1734-ben Fabricius János evangélikus lelkész.
• Itt hunyt el 1953-ban Várady Béla római katolikus plébános, a két világháború közötti Csehszlovákia közéleti szereplője.
• Itt szolgált Chobot Ferenc (1860–1931) prépost-plébános.

Testvérvárosai

• Vízkelet, Szlovákia
• Taksonyfalva, Szlovákia
• Henfenfeld, Németország
• Rain am Lech, Németország

Légifotó-galéria

• 
  Taksony látképe madártávlatból
• 
  Taksony, Békesség háza a magasból
• 
  A taksonyi focipálya a levegőből
• 
  A taksonyi Szent Anna-templom légi felvételen
• 
  Taksony község légi fotón

További információk

• Taksony az utazom.com honlapján
• Térkép Kalauz – Taksony