Tapsony

magyarországi község Somogy megyében

Tapsony község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Tapsony
Tapsony, templom.jpg
Tapsony címere
Tapsony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
Jogállás község
Polgármester Fábos István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8718
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség736 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség22,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tapsony (Magyarország)
Tapsony
Tapsony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 27″, k. h. 17° 19′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 27″, k. h. 17° 19′ 56″
Tapsony (Somogy megye)
Tapsony
Tapsony
Pozíció Somogy megye térképén
Tapsony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tapsony témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Tapsonyt legkönnyebben a 68-as főútról lehet megközelíteni a 6803-as úton, a leágazástól három kilométerre. A 7-es fóútról Holládon letérve ugyanezen az úton érhető el, Nagyszakácsin keresztül. Vasútállomás csak Böhönyén van a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon (körülbelül 9 kilométerre). Az autóbuszok főként az iskolához és a munkahelyekhez igazodnak.

Tapsony jellegzetesen sugaras szerkezetben épült. A falu központja a Széchenyi tér, innen ágazik szét 6 utcája. A leghosszabb több mint két kilométer. A főtéren található a polgármesteri hivatal, a vegyesbolt, a művelődési ház, a világháborús emlékművek, valamint kissé arrébb a templom is. A 20. század elején a falu déli részén új utcák nyitásával alakult ki e szabályos szerkezet. Minden utcában láthatók régi és új házak egyaránt.

A falutól körülbelül 1 kilométerre fekszik a halastó és emelkedik a szőlőhegy. Itt a falubelieknek vannak kis présházaik és hétvégi telkeik. A megtermelt bor általában a pinceszereken és a baráti társaságokban fogy el. A Tapsony határában húzódó szántókon főként a helyi vállalkozások termesztenek búzát, kukoricát és repcét.

TörténeteSzerkesztés

A község történetét 1331-től jegyzik, amikor Szécsényi Tamásé lett Károly király adományaként. 1355-től 1480-ig az Anthimi család birtoka, ezután Szenterzsébeti Terjék András és az Enyingi Török család osztoztak rajta, valamint a Vasperi és a Kálozfalvi Taba család is szerepelt a birtokosok sorában. 1626-ig sűrűn váltották egymást a földesurak: 1500-ban Szobi Jánostól Bakócz Tamás, 1536-ban az esztergomi káptalan és Pekry Lajos, 1550-ben Alya Máté és Wárday Zsigmond, 1598-ban az esztergomi káptalan és Lengyel István adta el illetve vásárolta meg a községet és határának földjeit.

Ezután, a 20. század elejéig az esztergomi káptalan kizárólagos birtokaként tartották nyilván. 1715-35 között Tapsonyban volt Somogy vármegye székhelye. A főispán, Nádasdy Tamás gróf ugyanis bérbe vette az esztergomi főkáptalan birtokában lévő Tapsonyt, és korabeli szokás szerint a megye gyűléseit a főispán birtokán tartották. A történelmi időszak során a községet a 18. században Nádasdy főispán ítélkező megyegyűlése tette nevezetessé. A boszorkányperek és azok ítéleteinek végrehajtása sok riadalmat keltett a környéken. A megyeháza épületének rommaradványai is eltűntek már. A boszorkányperek vádlottjai mellett idekerültek a szenyéri jobbágyzendülés résztvevői, valamint az ellenreformációt ellenző prédikátorok is. A börtönnek követnie kellett volna a vándorló megyei közigazgatást, a tapsonyi létesítmény azonban kiszolgálta a később megyeszékhely Marcalit, sőt sokáig Kaposvárt is. Az 1930-as években Tapsonynak még közel 1900 lakosa volt, hozzá tartozott Terebezd, Merke, Móricfa és Tölös. A Nagyszakácsi Körjegyzőséghez tartozott, de iskola, posta, telefon helyben volt, valamint jól működő közösségek adtak egységet a falunak. (Tűzoltó-egyesület és leventeegyesület, polgári lövészegylet, katolikus polgári olvasókör, hitelszövetkezet, Hangya-szövetkezet.) Az esztergomi főkáptalannak voltak itt a legnagyobb földbirtokai, 3913 kh. földterület tulajdonosaként.

A második világháború után néhány évig még Nagyszakácsi volt a közigazgatás központja, azonban 1950-től már Tapsonyba került át az irányítás. 1970-ig a Tapsonyi Községi Tanács, 1990-ig pedig Tapsonyi Községi Közös Tanács (ide tartozott Nagyszakácsi, Szenyér és Nemeskisfalud is) intézte a falu illetve a lakosság ügyes-bajos dolgait. 1991-től önálló polgármesteri hivatal működik. Az 1960-as évektől jellemző a településre a nagyfokú elvándorlás. 30 év alatt az 1500-as lélekszám 1000 fő alá csökkent. Az erőszakolt téeszszervezéssel a falu elvesztette hagyományos gazdasági struktúráját, az új pedig kevésnek bizonyult arra, hogy ellensúlyozza a várost előtérbe helyező településpolitika hatásait. Még így is a mezőgazdaság maradt a legfőbb megélhetési forrás. A termelőszövetkezet a szervezéstől 1970-ig először önállóan gazdálkodott, majd csatlakozott Nagyszakácsi, Szenyér és Nemeskisfalud szövetkezeteihez. A rendszerváltás után a téesz helyett magánvállalkozások alakultak. Jelentős szerepet töltött be a régebben mezőgazdaságra épülő gépállomás, majd a Mezőgép helyi üzeme, aztán a már profilt váltó Medicor, később Palicz Művek, jelenleg Hans Pausch röntgengépgyártó üzem.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Fülöp László (független)[3]
  • 1994–1998: Fülöp László (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Vízi Jenő (független)[5]
  • 2002–2006: Fábos István (független)[6]
  • 2006–2010: Fábos István (független)[7]
  • 2010–2014: Fábos István (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Fábos István (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Fábos István (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,1%-a magyarnak, 15% cigánynak, 2,6% németnek mondta magát (20,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,2%, református 1,9%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 8% (25,5% nem nyilatkozott).[10]

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született 1857. augusztus 25-én Számord Ignác római katolikus plébános.

NevezetességeiSzerkesztés

Tapsonyban három műemlék található: az 1750 és 1753 között barokk stílusban felépült római katolikus templom,[11] a szintén barokk, 232 éves pestisoszlop a temetőben, valamint ennek közelében egy 125 éves fa harangláb, amelyet eredetileg Kismerkepusztán állítottak fel.[12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tapsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
  3. Tapsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tapsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tapsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tapsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tapsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tapsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Tapsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  10. Tapsony Helységnévtár
  11. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
  12. A pestisoszlop és a harangláb a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. május 7.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés