Dunaharaszti

magyarországi város Pest vármegyében

Dunaharaszti (németül: Harast) város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban. A járás második, a vármegye 10. legnagyobb települése.

Dunaharaszti
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Dunaharaszti címere
Dunaharaszti címere
Dunaharaszti zászlaja
Dunaharaszti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
Jogállásváros
PolgármesterDr. Szalay László (független)[1]
Irányítószám2330
Körzethívószám24
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség23 637 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség810,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 19° 05′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 19° 05′ 04″
Dunaharaszti (Pest vármegye)
Dunaharaszti
Dunaharaszti
Pozíció Pest vármegye térképén
Dunaharaszti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaharaszti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Ráckevei-Duna bal partján, a Pesti-síkságon fekszik, a budapesti agglomeráció dél-pesti részén. Közvetlenül határos Budapest XXIII. kerületével, a főváros belső kerületeitől mintegy 17 kilométerre helyezkedik el. Déli határszélén indul a Duna–Tisza-csatorna.

Mindössze négy települési szomszédja van: észak felől Budapest, délkelet felől Alsónémedi, dél felől Taksony, nyugat felől pedig Szigetszentmiklós; ez utóbbitól természetes határként a Ráckevei-Duna választja el.

Közlekedése szerkesztés

A város területén, a lakott terület északi részén áthalad az M0-s autóút, központját kelet felől elkerülve a Budapest-Baja közti 51-es főút, központján pedig végighúzódik az 510-es főút is, ezek révén az ország minden részéről könnyen megközelíthető. Szomszédai közül Alsónémedivel az 5201-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a H6-os HÉV és a MÁV 150-es számú Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonala is érinti, mindkettőnek két-két megállási pontja van a városban: a HÉV-nek Dunaharaszti felső megállóhely és Dunaharaszti külső HÉV-állomás, a vasútnak pedig Dunaharaszti vasútállomás és Dunaharaszti alsó megállóhely. Dunaharasztin számos helyközi és távolsági autóbusz megáll, de Dunaharasztinak saját városi autóbusz-közlekedése van.

Nevének eredete szerkesztés

Haraszti nevét valószínűleg a térségben nagyon elszaporodott vízinövényről, a Carex Nodosa-ról kapta. A középkorban a környék lakói Harasztoserdőként említették. V. István Silva Harost-ként említette a települést.[4]

Története szerkesztés

A terület már a bronzkor óta lakott. A római korban egy kereskedelmi út vezetett át a térségen. A IV. században a határok védelmével megbízott légióknak egy táborhelye volt itt, melyet Transaquincumnak is neveztek. E táborhely Diocletianus császárnak 293-ban kiadott rendeletére épült és a IV. század végéig állt fenn.

110-ben jelennek meg először a Csepel-szigeten a római katonák. A Duna akkoriban egy fontos határvonal volt, a Duna csepel-szigeti oldalán a rómaiak, a dunaharaszti oldalán pedig a nomádok éltek. Az akkor még alig lakott környéken kikövezett kereskedelmi utat hoztak létre, a mai M0-s autóút közelében. 293-ban Diocletianus császár elrendelte, hogy a mai Dunaharaszti határába egy erődöt építenek, amit a korabeli római térképeket Transaquincumnak neveztek. Az erőd ezután nem sokáig létezett, a IV. században a gepidák ostromolták és elpusztították. Nem sokkal később a gepidák és egyéb germán törzsek meghódították a Duna mai Dunaharaszti felőli oldalát. 476-ban a keleti gótok kiszorítják a térségből a rómaiakat, az utolsó nyugat-római császár, Flavius Romulus Augustus kivonul a helyszínről. Ezután a gepidák és keleti gótok felosztják egymás között a területeket, a mai Dunaharaszti területe a gepidáké, a Duna túlsó partja pedig a keleti gótoké lesz. 526-ban Nagy Teuderik keleti gót király idejében a bevonuló longobárdok kiszorítják a Duna-Tisza közéből a gepidákat és a gótokat. Később a hunok, akik egészen Aquileiáig hódítottak. A viszonylag rövid ideig tartó hun uralom fejlődést hozott a Haraszti területén lévő katonai telepre.[5] A magyarokkal rokon hunok után az avarok lettek a Duna-Tisza közének urai. Az avar uralom végén Magyarország területét szinte mindenhol szláv-ajkú népek tartották megszállva, így a vármegye a Szvatopluk vezetése alatt álló Morva-fejedelem tartománya volt.

A honfoglalás időszaka után bevonultak a magyarok a területre. Árpád fejedelemnek a hely nagyon megtetszik a termékenysége és a Duna miatti védhetőség miatt. Ebben az a fejedelem lovasai 904-ben egy évre megtelepültek a területen. Ekkoriban Dunaharaszti és Taksony egy mocsaras vidék volt, a Soroksártól eredő patak egy ideig szigetté formálta a helyet. Árpád fejedelmi udvara és a főnemesek körében a mai Dunaharaszti és a Csepel-sziget népszerű katonai bázisnak számított. Ez a katonai központ a Mohácsi csatáig működött. A terület később a "királynék birtoka" lett, többek között 1281-ben IV. László feleségéé, Anjou Izabelláé, majd 1293-ban Fenenna királynéé, 1435-ben Cilley Borbáláé, 1439-ben Luxemburgi Erzsébeté, majd Mátyás király anyjáé és első feleségéé, 1481-től Mátyás második feleségéé, Aragóniai Beatrixé lesz.[6] A hely Mátyás király idejében a térség legnagyobb, iskolával is rendelkező települése volt.

1695-ben rövid ideig Heiszler tábornoké lesz a terület, majd halála után Zentai Győzőé, Savoyai Jenő hercegé, majd Mária Terézia lányáé, Mária Krisztináé, aki Albert Kázmér szász-tescheni herceg felesége lett.

A község mai formájának kialakulása szerkesztés

 
Karl György bírósága alatt a haraszti határ

Haraszti a XIV. század folyamán az Imreghy-család birtokába kerül, de 1453-ban az Imreghy család férfiágú örökös hiányában kihal. Utána a Gecsey-család lesz a birtokos, 1482-ben Gecsey Esthre Kálmán a község felét Nagylucsei Orbán győri püspöknek adja el. Akkoriban terjeszkedni kezd a községben egy gazdag főúr, Haraszthy Ferenc, szörényi bán, aki eredetileg Soroksáron volt birtokos. Haraszthy Ferenc II. Ulászló királytól nyerte el a Haraszti község nevét a családi nevének használatára. Haraszthy Ferenc 1526-ban a Mohácsi csatában meghal. Ezután Magyarország három részre szakad, a törökök feldúlják a települést, ekkor Haraszti nagy része elpusztul, szinte teljesen elnéptelenedik. Fellendülést hozott a település életében, hogy a törökök kivonulása után 1694-ben Ráday Gáspár lett a község nagybirtokosa, a település egy kisebb részét Forster Kristóf és Semléki Ádám birtokolták. 1701-től Koroncsay János és Battik péter voltak Haraszti birtokosai. Ekkor a török és a kuruc háborúk után a Buda környéki településekbe elindult a betelepítés, Harasztiba ekkor történt a sváb földművesek betelepítése. 1720-ban Harasztiba és Taksonyba, majd 1724-ben Grassalkovich Antal telepíti be Soroksárra a svábokat. Grassalkovich ezután a szatmári békekötés után szervezett Újszerzeményi Bizottságnak lesz az elnöke. Az Újszerzeményi Bizottság feladata az volt, hogy a török hódoltság során elpusztult birtokokat visszaadja régi jogos tulajdonosának, ha bizonyítani tudták jogigényüket. A kuruc érzelmű családok sohasem kapták vissza a birtokot.

1716-ban családjával Harasztira költözik báró Laffert Ferdinánd Antal, ekkor egy barokk stílusú kastélyt építtet magának és a családja számára, a Laffert-kúriát. 1737-ben a belga-flamand származású báró Laffert Nándor Altal, Haraszti egyik földbirtokosa, aki apjával az osztrák hadseregben szolgált, így kapta a birtokot.

XIX. század szerkesztés

1830-ban megépül a Laffert-család második kastély, majd 1864 után a Földváry-család kastélya lesz. Báró Laffert Nándor Altal unokájának, báró Laffert Ignácnak és feleségének közös lányát, Izabellát 1845-ben Földváry Móric kamarás veszi el feleségül. Laffert Ignác halála után, 1853-ban kerül Haraszti a Földváry-család birtokába. 1882. december 5-én átadták a vasútvonalat, ami Budapestet Szabadkával kötötte össze, ez ma a 150-es vasútvonal, ezzel megindult Dunaharaszti közlekedési fejlődése. Ezután a település a fellendülését a HÉV-vonal kiépítésének köszönheti, amely 1887. november 24-ére eléri Harasztit. Ekkortól üdülőhely, gyorsan polgárosodott, gyárak és kúriák épültek. A településről már az alsóbb néposztály is tudott Budapestre, vagy Szigetszentmiklós irányába utazni. 1900-ban a település felveszi a Dunaharaszti nevet.

 
HÉV szerelvény Dunaharasztiban, 1943-ban.

XX. század szerkesztés

Dunaharaszti a 20. században indult óriási fejlődésnek. A lakossága növekedni kezdett, sorra épültek a kúriák és a lakóházak, egyre több szolgáltatás kezdte meg működését. 1903-ban a papság és a hívők örömére átadják a Szent István római katholikus templomot, amely a település egyik jelképévé válik

1908-ban a képviselőtestület a közlekedésügyi és kereskedelemügyi miniszterhez fordult, kezdeményezték Dunaharasztin vasútállomás építését. 1913-ban döntést hoztak az állomás helyéről, valamint a gyalogos és közúti forgalom megoldásáról. Az elkészült tervek tartalmazták a Laffert-kúria mai aluljárós megoldását is. Jórészt a mai formában épült meg az állomás földszint + kétemeletes épülete, a rakodó és raktárterület valamint az aluljáró, amely 1916-ban került átadásra.

1926 őszén a Dunaharaszti Hősi Halottak Szoborbizottsága megbízta Dedinszky Elemér szobrászművészt, hogy pályanyertes gyönyörű művét, a halálosan sérült honvéd megrázó alakját a Hősi Emlék részére kőbe öntse. Így született meg községünk hősi emlékműve Dedinszky és Schmidt helyi szobrászok munkája nyomán. A szobrot 1927. október 30-án leplezte le József főherceg az Erzsébet utcával szemben a Fő út Duna felőli oldalán a szigetre vezető lejárónál.

A község közepén egy ingoványos terület volt, amit feltöltöttek, kialakítottak egy Hősök terét és parkosítás keretében „az 1914-18-as I. világháború haraszti hősi halottai mindegyikének emlékére egy-egy fát ültettek a tér útjai mentén és a fa elé ovális alakú domborúan zománcozott táblát helyeztek el. A táblán a hősi halott neve, születési és halálozási évszáma szerepelt.

A liget elkészülte után a hősi emlékművet korábbi helyéről áthelyezték a Hősök terére. A Hősök tere és az országzászló 1937. szeptember 26-án lett felszentelve. A szobrot 2018-ban felújították, az utólag ráhelyezett II. világháborús és az 1956-os forradalomra emlékező márványtáblákat leszerelték.[7]

1950-ben a megyerendezéskor a központi járás településeit Budapesthez csatolták, kivéve Dunaharasztit. Dunaharasztit ekkor a Ráckevei járáshoz osztották be.

 
Dunaharaszti egy lakótelepe, a Baktay-lakótelep.

Nyilvános könyvtár 1954 óta van a településen. A könyvtár mai épülete 1998-ban épült a Baktay Ervin téren. A városi könyvtár előtti téren található buszmegállót a Nyári A. Ildikó által tervezett szobor teszi szebbé. A könyvtár gyűjteménye meghaladja a 70 ezer könyvet, valamint hírlapok, folyóiratok, CD-DVD lemezek is megjelennek.

1956. január 12-én földrengés következett be Dunaharasztiban, helyi idő szerint 06:46-kor. Az 5,6-es erősségű rengés következtében két ember vesztette életét, 38-an megsérültek, ugyanakkor Dunaharasztiban 3144 lakóház megrongálódott a település 3500 épülete közül. A rengések erejét Dunaharaszti, Soroksár és Taksony településeken is érezni lehetett. Dunaharasztiban és Taksonyban mintegy 50-60 sírkő kidőlt, az ásott kutakat homok töltötte fel, Taksonyban iszapkráter és egy 3 cm széles repedés keletkezett.

1958. április 4-én elindul a helyi tömegközlekedés, amely további fejlődést eredményezett. Dunaharaszti a nagysága és fekvése miatt az agglomeráció alközpontjává fejlődött. Az 1971-es agglomerációs kormányhatározat a budapesti agglomeráció VIII. számú alközpontjává nyilvánította. Így öt kisebb település - Taksony, Alsónémedi, Majosháza, Délegyháza, Dunavarsány - vezető településévé vált.

 
Baktay Ervin tér 2023-ban, Karácsonyi kivilágítással.

Dunaharaszti a nagy fejlődésének és a lakosság nagymértékű növekedésének hatására a Pest megyei tanács 13/1970, számú határozata alapján a település 1970. április 1-jei hatállyal nagyközségi rangot kapott.

2000. július 1-jétől Dunaharaszti városi címet kapott.

XXI. század szerkesztés

2000-ben, a várossá avatás után rohamosan kezdett növekedni az életszínvonal és az új lakások száma, ami ismételten népességnövekedést eredményezett. Ekkor alakul ki a Baktay Ervin tér, sok új városrész indul fejlődésnek és új lakott területek jönnek létre. Ilyen például a Bezerédi-lakópark. 2011-ben átadják a felújított Laffert-kúriát, amely a város közösségi és kulturális életének színtere lesz.

Dunaharaszti belvárosa szerkesztés

A hagyományos városi szokások: szerkesztés

  • A május 16-i német szentmise, amely a város sváb népességéhez szól.
  • A dunai gyertyaúsztatás, amely a svábság tutajokon és hajókon való érkezését szimbolizálja.
  • A városnapok, Dunaharaszti várossá avatásának ünnepe, minden év szeptemberében rendezik meg.

Földrajza szerkesztés

A város területe 29,17 km². A település a Budapesti agglomeráció része. Dunaharaszti 7 városrészből áll, Déli Iparterület, Északi iparterület, Kertváros, Ligetváros, Tavas, Óváros és Újhegy. Ezeken belül kisebb egységek találhatók: Alsóváros, Bezerédi-lakópark, Felsőváros, Harasztiszőlők, Hókony, Millenniumtelep, Paradicsomsziget, Petőfitelep, Rákócziliget, Sportsziget.

Éghajlata: szerkesztés

éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,05,011,018,023,026,029,029,024,018,011,05,017,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,0−2,02,06,010,013,015,016,011,07,02,0−1,06,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)383733364745353630324343455

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Luttenberger Gusztáv (független)[8]
  • 1994–1998: Luttenberger Gusztáv (független)[9]
  • 1998–2002: Luttenberger Gusztáv (független)[10]
  • 2002–2006: Dr. Szalay László (MSZP-SZDSZ-DVE-DTÉE)[11]
  • 2006–2010: Dr. Szalay László (MSZP-SZDSZ-DVE-FHE-DH IPOSZ-D…)[12][13]
  • 2010–2014: Dr. Szalay László (LDKE-DKE-DNE-DH IPOSZ-DVE-DSE)[14]
  • 2014–2019: Dr. Szalay László (független)[15]
  • 2019–2024: Dr. Szalay László (független)[1]
  • 2024– :

Népesség szerkesztés

Történelmi adatok: szerkesztés

A település népessége 1900 után kezdett el rohamosan növekedni. Az 1970-es évektől új lakótelepek és kertesházak épültek, ezáltal a lakosság növekedett. 1980 után a népvándorlás és az idősek halála miatt a nagyközség lakossága - más településekhez hasonlóan - csökkenni kezdett. 2000-ben Dunaharasztit várossá avatták, ekkortól kezdett kezdett növekedni az életszínvonal és az új lakások száma, ami ismételten népességnövekedést eredményezett.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 5,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 9,6%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 18,4% (35,4% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% németnek, 0,8% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlováknak, horvátnak és szerbnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,1% volt római katolikus, 8,8% református, 1,2% evangélikus, 1,1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).[18]

Dunaharaszti 2022-ben Magyarország 50. legnépesebb települése lett.[19]

Nevezetességei szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Testvérvárosai szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 14.)
  2. Testvérvárosi kapcsolat. Dunaharaszti. (Hozzáférés: 2022. június 7.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. https://dhbiblio.hu/doc/kaltenecker_ferenc_-_adatok_dunaharaszti_tortenetehez.pdf 
  5. https://www.dhbiblio.hu/doc/Dunaharaszti_es_kornyekenek_tortenete.pdf 
  6. https://www.dhbiblio.hu/doc/Dunaharaszti_es_kornyekenek_tortenete.pdf 
  7. Tamás, Pál: Hősi emlékmű (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2023. november 28.)
  8. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  10. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  11. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  12. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  13. A hivatkozott forrásból több jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, sőt legalább egy esetében a nevének rövidítése sem.
  14. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  15. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  16. Dunaharaszti népessége, lakossága, területe. nepesseg.com. (Hozzáférés: 2023. november 28.)
  17. Dunaharaszti Helységnévtár
  18. Dunaharaszti Helységnévtár
  19. András, Ambrus: Pestmegye.hu (hu-HU nyelven). Pestmegye.hu. (Hozzáférés: 2023. november 28.)
  20. Kép (dunaharaszti.hu)
  21. Kép (laffert.dunaharaszti.hu)
  22. Faludi Imre: Egyházi épület – Dunaharaszti – Szent István templom (MTI-FOTO-528707). MTVA Archívum, 2015. január 1. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  23. Kép (dunaharaszti.hu) Archiválva 2017. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  24. Kép (dunaharaszti.hu) Archiválva 2017. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  25. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  26. Testvérvárosi kapcsolat. dunaharaszti.hu. (Hozzáférés: 2021. május 25.)

További információk szerkesztés