Dunaharaszti
Dunaharaszti (németül: Harast) város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban. A járás második, a vármegye 10. legnagyobb települése. A térség történelmi emlékekben leggazdagabb helységei közé tartozik.
Dunaharaszti | |||
Dunaharaszti város nevezetességei | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Szalay László (független)[1] | ||
Irányítószám | 2330 | ||
Körzethívószám | 24 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 23 604 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 809,19 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 29,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 19° 05′ 04″47.355278°N 19.084444°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 19° 05′ 04″47.355278°N 19.084444°E | |||
Dunaharaszti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaharaszti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Csepeli-sík és a Pesti-hordalékkúpsíkság határán, a Ráckevei-Duna bal partján, a budapesti agglomeráció dél-pesti részén helyezkedik el. Közvetlenül határos Budapest XXIII. kerületével, a főváros belső kerületeitől mintegy 17 kilométerre helyezkedik el. Déli határszélén kezdődik a Duna–Tisza-csatorna.
Mindössze négy települési szomszédja van: észak felől Budapest, délkelet felől Alsónémedi, dél felől Taksony, nyugat felől pedig Szigetszentmiklós; ez utóbbitól természetes határként a Ráckevei-Duna választja el.
Közlekedése
szerkesztésA város területén, a lakott terület északi részén áthalad az M0-s autóút, központját kelet felől elkerülve a Budapest-Baja közti 51-es főút, központján pedig végighúzódik az 510-es főút is, ezek révén az ország minden részéről könnyen megközelíthető. Szomszédai közül Alsónémedivel az 5201-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a H6-os HÉV és a MÁV 150-es számú Budapest–Kelebia-vasútvonala is érinti, mindkettőnek két-két megállási pontja van a városban: a HÉV-nek Dunaharaszti felső megállóhely és Dunaharaszti külső HÉV-állomás, a vasútnak pedig Dunaharaszti vasútállomás és Dunaharaszti alsó megállóhely. Dunaharasztin számos helyközi és távolsági autóbusz megáll, de Dunaharasztinak saját városi autóbusz-közlekedése van.
Nevének eredete
szerkesztésHaraszti nevét valószínűleg a térségben nagyon elszaporodott vízinövényről, a Carex Nodosa-ról kapta. A középkorban a környék lakói Harasztoserdőként említették. V. István Silva Harost-ként említette a települést.[4]
Története
szerkesztésA terület már a bronzkor óta lakott. A római korban egy kereskedelmi út vezetett át a térségen. A IV. században a határok védelmével megbízott légióknak egy táborhelye volt itt, melyet Transaquincumnak is neveztek. E táborhely Diocletianus császárnak 293-ban kiadott rendeletére épült és a IV. század végéig állt fenn.
110-ben jelennek meg először a Csepel-szigeten a római katonák. A Duna akkoriban egy fontos határvonal volt, a Duna csepel-szigeti oldalán a rómaiak, a dunaharaszti oldalán pedig a nomádok éltek. Az akkor még alig lakott környéken kikövezett kereskedelmi utat hoztak létre, a mai M0-s autóút közelében. 293-ban Diocletianus császár elrendelte, hogy a mai Dunaharaszti határába egy erődöt építenek, amit a korabeli római térképeket Transaquincumnak neveztek. Az erőd ezután nem sokáig létezett, a IV. században a gepidák ostromolták és elpusztították. Nem sokkal később a gepidák és egyéb germán törzsek meghódították a Duna mai Dunaharaszti felőli oldalát. 476-ban a keleti gótok kiszorítják a térségből a rómaiakat, az utolsó nyugat-római császár, Flavius Romulus Augustus kivonul a helyszínről. Ezután a gepidák és keleti gótok felosztják egymás között a területeket, a mai Dunaharaszti területe a gepidáké, a Duna túlsó partja pedig a keleti gótoké lesz. 526-ban Nagy Teuderik keleti gót király idejében a bevonuló longobárdok kiszorítják a Duna-Tisza közéből a gepidákat és a gótokat. Később a hunok, akik egészen Aquileiáig hódítottak. A viszonylag rövid ideig tartó hun uralom fejlődést hozott a Haraszti területén lévő katonai telepre.[5] A magyarokkal rokon hunok után az avarok lettek a Duna-Tisza közének urai. Az avar uralom végén Magyarország területét szinte mindenhol szláv-ajkú népek tartották megszállva, így a vármegye a Szvatopluk vezetése alatt álló Morva-fejedelem tartománya volt.
A honfoglalás időszaka után bevonultak a magyarok a területre. Árpád fejedelemnek a hely nagyon megtetszik a termékenysége és a Duna miatti védhetőség miatt. Ebben az a fejedelem lovasai 904-ben egy évre megtelepültek a területen. Ekkoriban Dunaharaszti és Taksony egy mocsaras vidék volt, a Soroksártól eredő patak egy ideig szigetté formálta a helyet. Árpád fejedelmi udvara és a főnemesek körében a mai Dunaharaszti és a Csepel-sziget népszerű katonai bázisnak számított. Ez a katonai központ a Mohácsi csatáig működött. A terület később a "királynék birtoka" lett, többek között 1281-ben IV. László feleségéé, Anjou Izabelláé, majd 1293-ban Fenenna királynéé, 1435-ben Cilley Borbáláé, 1439-ben Luxemburgi Erzsébeté, majd Mátyás király anyjáé és első feleségéé, 1481-től Mátyás második feleségéé, Aragóniai Beatrixé lesz.[6] A hely Mátyás király idejében a térség legnagyobb, iskolával is rendelkező települése volt.
A középkori Haraszti Fejér vármegye Solti székjébe tartozott, a Turjánvidéki egység határa volt.
1695-ben rövid ideig Heiszler tábornoké lesz a terület, majd halála után Zentai Győzőé, Savoyai Jenő hercegé, majd Mária Terézia lányáé, Mária Krisztináé, aki Albert Kázmér szász-tescheni herceg felesége lett.
A város mai formájának kialakulása
szerkesztésHaraszti a XIV. század folyamán az Imreghy-család birtokába kerül, de 1453-ban az Imreghy család férfiágú örökös hiányában kihal. Utána a Gecsey-család lesz a birtokos, 1482-ben Gecsey Esthre Kálmán a község felét Nagylucsei Orbán győri püspöknek adja el. Akkoriban terjeszkedni kezd a községben egy gazdag főúr, Haraszthy Ferenc, szörényi bán, aki eredetileg Soroksáron volt birtokos. Haraszthy Ferenc II. Ulászló királytól nyerte el a Haraszti község nevét a családi nevének használatára. Haraszthy Ferenc 1526-ban a Mohácsi csatában meghal. Ezután Magyarország három részre szakad, a törökök feldúlják a települést, ekkor Haraszti nagy része elpusztul, szinte teljesen elnéptelenedik. Fellendülést hozott a település életében, hogy a törökök kivonulása után 1694-ben Ráday Gáspár lett a község nagybirtokosa, a település egy kisebb részét Forster Kristóf és Semléki Ádám birtokolták. 1701-től Koroncsay János és Battik péter voltak Haraszti birtokosai. Ekkor a török és a kuruc háborúk után a Buda környéki településekbe elindult a betelepítés, Harasztiba ekkor történt a sváb földművesek betelepítése. 1720-ban Harasztiba és Taksonyba, majd 1724-ben Grassalkovich Antal telepíti be Soroksárra a svábokat. Grassalkovich ezután a szatmári békekötés után szervezett Újszerzeményi Bizottságnak lesz az elnöke. Az Újszerzeményi Bizottság feladata az volt, hogy a török hódoltság során elpusztult birtokokat visszaadja régi jogos tulajdonosának, ha bizonyítani tudták jogigényüket. A kuruc érzelmű családok sohasem kapták vissza a birtokot.
1716-ban családjával Harasztira költözik báró Laffert Ferdinánd Antal, ekkor egy barokk stílusú kastélyt építtet magának és a családja számára, a Laffert-kúriát. 1737-ben a belga-flamand származású báró Laffert Nándor Altal, Haraszti egyik földbirtokosa, aki apjával az osztrák hadseregben szolgált, így kapta a birtokot.
XIX. század
szerkesztés1830-ban megépül a Laffert-család második kastély, majd 1864 után a Földváry-család kastélya lesz. Báró Laffert Nándor Altal unokájának, báró Laffert Ignácnak és feleségének közös lányát, Izabellát 1845-ben Földváry Móric kamarás veszi el feleségül. Laffert Ignác halála után, 1853-ban kerül Haraszti a Földváry-család birtokába. 1882. december 5-én átadták a vasútvonalat, ami Budapestet Szabadkával kötötte össze, ez ma a 150-es vasútvonal, ezzel megindult Dunaharaszti közlekedési fejlődése. Ezután a település a fellendülését a HÉV-vonal kiépítésének köszönheti, amely 1887. november 24-ére eléri Harasztit. Ekkortól üdülőhely, gyorsan polgárosodott, gyárak és kúriák épültek. A településről már az alsóbb néposztály is tudott Budapestre, vagy Szigetszentmiklós irányába utazni. 1900-ban a település felveszi a Dunaharaszti nevet.
XX. század
szerkesztésDunaharaszti a 20. században indult óriási fejlődésnek. A lakossága növekedni kezdett, sorra épültek a kúriák és a lakóházak, egyre több szolgáltatás kezdte meg működését. 1903-ban a papság és a hívők örömére átadják a Szent István római katholikus templomot, amely a település egyik jelképévé válik
1908-ban a képviselőtestület a közlekedésügyi és kereskedelemügyi miniszterhez fordult, kezdeményezték Dunaharasztin vasútállomás építését. 1913-ban döntést hoztak az állomás helyéről, valamint a gyalogos és közúti forgalom megoldásáról. Az elkészült tervek tartalmazták a Laffert-kúria mai aluljárós megoldását is. Jórészt a mai formában épült meg az állomás földszint + kétemeletes épülete, a rakodó és raktárterület valamint az aluljáró, amely 1916-ban került átadásra.
1926 őszén a Dunaharaszti Hősi Halottak Szoborbizottsága megbízta Dedinszky Elemér szobrászművészt, hogy pályanyertes gyönyörű művét, a halálosan sérült honvéd megrázó alakját a Hősi Emlék részére kőbe öntse. Így született meg községünk hősi emlékműve Dedinszky és Schmidt helyi szobrászok munkája nyomán. A szobrot 1927. október 30-án leplezte le József főherceg az Erzsébet utcával szemben a Fő út Duna felőli oldalán a szigetre vezető lejárónál.
A község közepén egy ingoványos terület volt, amit feltöltöttek, kialakítottak egy Hősök terét és parkosítás keretében „az 1914-18-as I. világháború haraszti hősi halottai mindegyikének emlékére egy-egy fát ültettek a tér útjai mentén és a fa elé ovális alakú domborúan zománcozott táblát helyeztek el. A táblán a hősi halott neve, születési és halálozási évszáma szerepelt.
A liget elkészülte után a hősi emlékművet korábbi helyéről áthelyezték a Hősök terére. A Hősök tere és az országzászló 1937. szeptember 26-án lett felszentelve. A szobrot 2018-ban felújították, az utólag ráhelyezett II. világháborús és az 1956-os forradalomra emlékező márványtáblákat leszerelték.[7]
1950-ben a megyerendezéskor a központi járás településeit Budapesthez csatolták, kivéve Dunaharasztit. Dunaharasztit ekkor a Ráckevei járáshoz osztották be.
Nyilvános könyvtár 1954 óta van a településen. A könyvtár mai épülete 1998-ban épült a Baktay Ervin téren. A városi könyvtár előtti téren található buszmegállót a Nyári A. Ildikó által tervezett szobor teszi szebbé. A könyvtár gyűjteménye meghaladja a 70 ezer könyvet, valamint hírlapok, folyóiratok, CD-DVD lemezek is megjelennek.
1956. január 12-én földrengés következett be Dunaharasztiban, helyi idő szerint 06:46-kor. Az 5,6-es erősségű rengés következtében két ember vesztette életét, 38-an megsérültek, ugyanakkor Dunaharasztiban 3144 lakóház megrongálódott a település 3500 épülete közül. A rengések erejét Dunaharaszti, Soroksár és Taksony településeken is érezni lehetett. Dunaharasztiban és Taksonyban mintegy 50-60 sírkő kidőlt, az ásott kutakat homok töltötte fel, Taksonyban iszapkráter és egy 3 cm széles repedés keletkezett.
1958. április 4-én elindul a helyi tömegközlekedés, amely további fejlődést eredményezett. Dunaharaszti a nagysága és fekvése miatt az agglomeráció alközpontjává fejlődött. Az 1971-es agglomerációs kormányhatározat a budapesti agglomeráció VIII. számú alközpontjává nyilvánította. Így öt kisebb település - Taksony, Alsónémedi, Majosháza, Délegyháza, Dunavarsány - vezető településévé vált.
Dunaharaszti a nagy fejlődésének és a lakosság nagymértékű növekedésének hatására a Pest megyei tanács 13/1970, számú határozata alapján a település 1970. április 1-jei hatállyal nagyközségi rangot kapott.
2000. július 1-jétől Dunaharaszti városi címet kapott.
XXI. század
szerkesztés2000-ben, a várossá avatás után rohamosan kezdett növekedni az életszínvonal és az új lakások száma, ami ismételten népességnövekedést eredményezett. Ekkor alakul ki a Baktay Ervin tér, sok új városrész indul fejlődésnek és új lakott területek jönnek létre. Ilyen például a Bezerédi-lakópark. 2011-ben átadják a felújított Laffert-kúriát, amely a város közösségi és kulturális életének színtere lesz.
Dunaharaszti belvárosa
szerkesztés-
Dunaharaszti, Petőfi Sándor tér.
-
Dunaharaszti, 2021-ben átadott Szent Imre templom. Az 1928-ban épült, 1944-ben felrobbantott templom helyén áll.
-
Dunaharaszti, autóbusz állomás.
-
Kerkai Jenő olvasópark, Dunaparti lejárat.
A hagyományos városi szokások
szerkesztés- A május 16-i német szentmise, amely a város sváb népességéhez szól.
- A dunai gyertyaúsztatás, amely a svábság tutajokon és hajókon való érkezését szimbolizálja.
- A városnapok, Dunaharaszti várossá avatásának ünnepe, minden év szeptemberében rendezik meg.
Földrajza
szerkesztésA város területe 29,17 km². A település a Budapesti agglomeráció része. Dunaharaszti 7 városrészből áll, Déli Iparterület, Északi iparterület, Kertváros, Ligetváros, Tavas, Óváros és Újhegy. Ezeken belül kisebb egységek találhatók: Alsóváros, Bezerédi-lakópark, Felsőváros, Harasztiszőlők, Hókony, Millenniumtelep, Paradicsomsziget, Petőfitelep, Rákócziliget, Sportsziget.
Éghajlata
szerkesztésHónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,0 | 5,0 | 11,0 | 18,0 | 23,0 | 26,0 | 29,0 | 29,0 | 24,0 | 18,0 | 11,0 | 5,0 | 17,0 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,0 | −2,0 | 2,0 | 6,0 | 10,0 | 13,0 | 15,0 | 16,0 | 11,0 | 7,0 | 2,0 | −1,0 | 6,5 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 38 | 37 | 33 | 36 | 47 | 45 | 35 | 36 | 30 | 32 | 43 | 43 | 455 |
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Luttenberger Gusztáv (független)[8]
- 1994–1998: Luttenberger Gusztáv (független)[9]
- 1998–2002: Luttenberger Gusztáv (független)[10]
- 2002–2006: Dr. Szalay László (MSZP-SZDSZ-DVE-DTÉE)[11]
- 2006–2010: Dr. Szalay László (MSZP-SZDSZ-DVE-FHE-DH IPOSZ-D…)[12][13]
- 2010–2014: Dr. Szalay László (LDKE-DKE-DNE-DH IPOSZ-DVE-DSE)[14]
- 2014–2019: Dr. Szalay László (független)[15]
- 2019–2024: Dr. Szalay László (független)[16]
- 2024– : Dr. Szalay László (független)[1]
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
szerkesztés- A polgármester-választás eredménye[17]
Jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Dr. Szalay László | Független | 8025 | 77,33% | |
Tóth Péter | Független | 2353 | 22,67% | |
Összesen | 10 378 | 100% |
- A képviselőtestület-választás eredménye[18]
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
LDE | 7 | ||||||||||
Fidesz – KDNP | 2 | ||||||||||
Független | 2 | P | |||||||||
DK | 1 |
Népesség
szerkesztésTörténelmi adatok
szerkesztésA település népessége 1900 után kezdett el rohamosan növekedni. Az 1970-es évektől új lakótelepek és kertesházak épültek, ezáltal a lakosság növekedett. 1980 után a népvándorlás és az idősek halála miatt a nagyközség lakossága - más településekhez hasonlóan - csökkenni kezdett. 2000-ben Dunaharasztit várossá avatták, ekkortól kezdett kezdett növekedni az életszínvonal és az új lakások száma, ami ismételten népességnövekedést eredményezett.[19]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 5,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 9,6%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 18,4% (35,4% nem nyilatkozott).[20]
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% németnek, 0,8% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlováknak, horvátnak és szerbnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,1% volt római katolikus, 8,8% református, 1,2% evangélikus, 1,1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).[21]
Dunaharaszti 2022-ben Magyarország 50. legnépesebb települése lett.[22]
Nevezetességei
szerkesztés- A Városháza (1830-ban épült, klasszicista stílusú) [23] - Földalatti alagúttal összekötve a Laffert-Kúriával
- A Laffert-kúria „Granárium” épülete (1716-ban épült, barokk stílusban) műemlék, felújítva 2010–11-ben [24]
- Katolikus templom (1903-ban épült Jendrassik Alfréd tervei szerint, neogótikus stílusban, Szent István tiszteletére)[25]
- A templomkertben áll az 1716-ban készült Nepomuki Szent János-szobor [26]
- A Kálvária-kápolna (1762-ben a taksonyi és a haraszti lakosok közös erővel emelt kápolnája, 2012-ben felújítva) [27]
- Turul-szobor [28]
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1857. november 26-án Festetics Andor színész, színházigazgató, író, műfordító
- Itt született 1890. június 24-én erdőbaktai Baktay Ervin festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, fordító
- Itt halt meg 1909. szeptember 6-án Bartal Antal klasszika-filológus, az MTA tagja
- Itt született 1911. július 16-án Révay Kálmán vezérőrnagy, festőművész, a Sólyom-per egyik áldozata
- Itt született 1922. március 6-án Zelenák Crescencia grafikus, tanár, bélyegtervező
- Itt született 1927. október 9-én Tornai József költő
- Itt született 1930. augusztus 4-én Pintér Tamás író, újságíró, '56-os forradalmár
Testvérvárosa
szerkesztés- Altdorf bei Nürnberg, Németország[29] (1993 óta)
Képgaléria
szerkesztés-
A római katolikus templom déli irányból
-
A templom főhomlokzata
-
A templom bejárata
-
A templom főoltárja
-
A templomi karzat az orgonával
-
Kereszt a templom előkertjében
-
Szent István-szobor a templom északi oldalánál
-
Nepomuki Szent János szobra a dunaharaszti templom előtt
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
- ↑ Testvérvárosi kapcsolat. Dunaharaszti. (Hozzáférés: 2022. június 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ https://dhbiblio.hu/doc/kaltenecker_ferenc_-_adatok_dunaharaszti_tortenetehez.pdf
- ↑ https://www.dhbiblio.hu/doc/Dunaharaszti_es_kornyekenek_tortenete.pdf
- ↑ https://www.dhbiblio.hu/doc/Dunaharaszti_es_kornyekenek_tortenete.pdf
- ↑ Tamás, Pál: Hősi emlékmű (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2023. november 28.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ A hivatkozott forrásból több jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, sőt legalább egy esetében a nevének rövidítése sem.
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
- ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/033?tab=results&filter=mayor
- ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/033?tab=results&filter=representative
- ↑ Dunaharaszti népessége, lakossága, területe. nepesseg.com. (Hozzáférés: 2023. november 28.)
- ↑ Dunaharaszti Helységnévtár
- ↑ Dunaharaszti Helységnévtár
- ↑ András, Ambrus: Pestmegye.hu (hu-HU nyelven). Pestmegye.hu. (Hozzáférés: 2023. november 28.)
- ↑ Kép (dunaharaszti.hu)
- ↑ Kép (laffert.dunaharaszti.hu)
- ↑ Faludi Imre: Egyházi épület – Dunaharaszti – Szent István templom (MTI-FOTO-528707). MTVA Archívum, 2015. január 1. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Kép (dunaharaszti.hu) Archiválva 2017. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Kép (dunaharaszti.hu) Archiválva 2017. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ Testvérvárosi kapcsolat. dunaharaszti.hu. (Hozzáférés: 2024. június 9.)