Dunaharaszti
Dunaharaszti (németül: Harast) város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.
Dunaharaszti | |||
![]() | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Szalay László (független)[1] | ||
Irányítószám | 2330 | ||
Körzethívószám | 24 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 23 637 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 720,53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 29,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 19° 05′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 19° 05′ 04″ | |||
Dunaharaszti weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaharaszti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése szerkesztés
A Ráckevei-Duna bal partján, a Pesti-síkságon fekszik, a budapesti agglomeráció dél-pesti részén. Közvetlenül határos Budapest XXIII. kerületével, a főváros belső kerületeitől mintegy 17 kilométerre helyezkedik el. Déli határszélén indul a Duna–Tisza-csatorna.
Mindössze négy települési szomszédja van: észak felől Budapest, délkelet felől Alsónémedi, dél felől Taksony, nyugat felől pedig Szigetszentmiklós; ez utóbbitól természetes határként a Ráckevei-Duna választja el.
Megközelítése szerkesztés
A város területén, a lakott terület északi részén áthalad az M0-s autóút, központját kelet felől elkerülve a Budapest-Baja közti 51-es főút, központján pedig végighúzódik az 510-es főút is, ezek révén az ország minden részéről könnyen megközelíthető. Szomszédai közül Alsónémedivel az 5201-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a H6-os HÉV és a MÁV 150-es számú Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonala is érinti, mindkettőnek két-két megállási pontja van a városban: a HÉV-nek Dunaharaszti felső megállóhely és Dunaharaszti külső HÉV-állomás, a vasútnak pedig Dunaharaszti vasútállomás és Dunaharaszti alsó megállóhely. Dunaharasztin számos helyközi és távolsági autóbusz megáll, de Dunaharasztinak saját városi autóbusz-közlekedése van.
Története szerkesztés
A terület már a bronzkor óta lakott. A római korban egy kereskedelmi út vezetett át a térségen. A IV. században a határok védelmével megbízott légióknak egy táborhelye volt itt, melyet Contraaquincumnak is neveztek. E táborhely Diocletianus császárnak 293-ban kiadott rendeletére épült és a IV. század végéig állt fenn.
Dunaharaszti, Haraszti nevét 1229-ben említik először az oklevelek Haraszti néven.
1270-ben V. István Taksony faluval és Ráda pusztával együtt, melyek azelőtt Lóránd nevű birtokosé voltak, a margitszigeti apácáknak adományozta.
A 14. században az Imregi család birtokába, e család kihaltával 1453-ban a helység felét a Gecseiek nyerték adományul. 1482-ben Gecsei Esthre Kálmány felét Nagylucsei Dóczy Orbán győri püspöknek adta el.
A török hódoltság alatt elpusztult, 1690-ben az elhagyott és lakatlan helyek között említették. Csak 1694-ben kezdett ismét benépesülni, ekkor Ráday Gáspár volt a birtokosa, aki hatodrészét Forster Kristófnak, hatodát pedig Semléki Ádámnak adta zálogba. 1701-ben pedig Koroncsay János és Battik Péter birtoka volt.
Közvetlenül a szatmári békekötés után németek telepedtek le a helységbe, 1737-ben már német lakosai voltak, és ekkor a báró Laffert család birtoka volt. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint báró Laffert Nándor Antal örökösei voltak a helység földesurai. A Laffert család 1864-ig volt itt birtokos, ekkor a birtokot Földváry Móricz vásárolta meg.[3]
Petőfi Sándor két alkalommal, 1841 áprilisának első felében, illetve 1845. július 15-én rövid ideig a községben tartózkodott.
Fellendülését a HÉV-vonal kiépítésének köszönheti (19. század vége). Ekkortól üdülőhely, gyorsan polgárosodott, gyárak épültek. 1900-tól hívják Dunaharasztinak, korábbi neve Haraszti volt.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kispesti járásához tartozott.
1910-ben 3861 lakosából 3845 magyar volt. Ebből 3428 római katolikus, 249 református, 118 izraelita volt.
1956-ban földrengés volt a településen.
Dinamikus fejlődésének érdemeként 2000-ben városi rangot kapott.
2003 óta Dunaharaszti városának saját televízió-csatornája van, a KisDuna Televízió.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Luttenberger Gusztáv (nem ismert)[4]
- 1994–1998: Luttenberger Gusztáv (független)[5]
- 1998–2002: Luttenberger Gusztáv (független)[6]
- 2002–2006: Dr. Szalay László (MSZP-SZDSZ-DVE-DTÉE)[7]
- 2006–2010: Dr. Szalay László (MSZP-SZDSZ-DVE-FHE-DH IPOSZ-D…)[8][9]
- 2010–2014: Dr. Szalay László (LDKE-DKE-DNE-DH IPOSZ-DVE-DSE)[10]
- 2014–2019: Dr. Szalay László (független)[11]
- 2019-től: Dr. Szalay László (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
Lakosok száma | 20 396 | 20 619 | 21 901 | 23 536 | 23 579 | 23 637 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 5,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 9,6%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 18,4% (35,4% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei szerkesztés
- Polgármesteri Hivatal épülete (19. század elején, klasszicista stílusú) [13]
- A „Granárium” épülete (1716-ban épült, barokk stílusban) műemlék, felújítva 2010–11-ben [14]
- Katolikus templom (1903-ban épült Jendrassik Alfréd tervei szerint, neogótikus stílusban, Szent István tiszteletére)[15]
- A templomkertben áll az 1716-ban készült Nepomuki Szent János-szobor [16]
- A Kálvária-kápolna (1762-ben a taksonyi és a haraszti lakosok közös erővel emelt kápolnája, 2012-ben felújítva) [17]
- Turul-szobor[18]
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1857. november 26-án Festetics Andor színész, színházigazgató, író, műfordító
- Itt született 1890. június 24-én erdőbaktai Baktay Ervin festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, fordító
- Itt halt meg 1909. szeptember 6-án Bartal Antal klasszika-filológus, az MTA tagja
- Itt született 1911. július 16-án Révay Kálmán vezérőrnagy, festőművész, a Sólyom-per egyik áldozata
- Itt született 1922. március 6-án Zelenák Crescencia grafikus, tanár, bélyegtervező
- Itt született 1927. október 9-én Tornai József költő
- Itt született 1930. augusztus 4-én Pintér Tamás író, újságíró, '56-os forradalmár
Testvérvárosai szerkesztés
Galéria szerkesztés
-
A római katolikus templom déli irányból
-
A templom főhomlokzata
-
A templom főhomlokzati rózsaablaka és díszablakai
-
A templom bejárata
-
A templom szentélye
-
A templom főoltárja
-
A templomi karzat az orgonával
-
Dunaharaszti, a templom egyik díszablaka az északi homlokzaton, belülről nézve
-
Kereszt a templom előkertjében
-
Szent István-szobor a templom északi oldalánál
-
Nepomuki Szent János szobra a dunaharaszti templom előtt
-
A Nepomuki-szobor talapzatának szöveges része
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ A hivatkozott forrásból több jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, sőt legalább egy esetében a nevének rövidítése sem.
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Dunaharaszti Helységnévtár
- ↑ Kép (dunaharaszti.hu)
- ↑ Kép (laffert.dunaharaszti.hu)
- ↑ Faludi Imre: Egyházi épület – Dunaharaszti – Szent István templom (MTI-FOTO-528707). MTVA Archívum, 2015. január 1. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Kép (dunaharaszti.hu) Archiválva 2017. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Kép (dunaharaszti.hu) Archiválva 2017. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ Testvérvárosi kapcsolat. dunaharaszti.hu. (Hozzáférés: 2021. május 25.)