Wikipédia

Nepomuki Szent János

(1340s–1393) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, Csehország védőszentje

Nepomuki János (csehül: Jan Nepomucký); egyházi nevén Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, a katolicizmusban Csehország védőszentje.

Nepomuki Szent János
vértanú
Születése
1349 körül (?)
Nepomuk
Halála
1393. március 20. (44 évesen)
Prága
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Boldoggá avatása1721. március 31.
Szentté avatása1729. március 19.
Szentté avatta: XIII. Benedek pápa
Sírhely Szent Vitus-székesegyház
Ünnepnapja május 16.
Római katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Nepomuki Szent János témájú médiaállományokat.

A katolikus egyház mártírnak és szentnek tekinti. A nacionalisták az uralkodói beavatkozás cseh mártírjának tartják. A legtöbb történész a világi uralkodók és a katolikus egyház közötti invesztitúraharc késői áldozataként jellemzi.

Élete szerkesztés

Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában, Plzeň (németül Pilsen) közelében, német–cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. Gyermekkoráról nincsenek adatok.

1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték a prágai dóm papjává. Ezután jogot tanult Prágában, majd a Padovai Egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.

1389-ben Jenštejni János(wd) prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években nagyon feszült volt a viszony az érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király között. 1392-ben az érsek panaszlevelet adott át a királynak, amiben sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását, és sürgette a helyzet jogi tisztázását. A király a levélre nem válaszolt, hanem elhatározta, hogy egy új püspökség létrehozásával csökkenti a prágai érsek gazdasági és egyházi hatalmát. E királyi terv meghiúsításában szerepe volt az érseki helynöknek, aki nem azt a személyt nevezte ki a kladraui (ma Kladruby) bencés kolostor apátjának, akit a király a létrehozandó új püspökség élére akart állítani.

Csak fél évszázaddal későbbi források említik először, hogy a király haragját nemcsak ez az intézkedés váltotta volna ki, hanem az is, hogy Nepomuki János, Johanna királyné gyóntatója, nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Vagyis a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el, hogy mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított királyné. Hogy ez utóbbi esemény valóban megtörtént-e, nem bizonyítható. Azt viszont tényként fogadják el a történészek, hogy a király 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban állítólag személyesen is részt vett), és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta.

János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyeztette örök nyugalomra. Vértanúságának a híre hamar elterjedt, de szentté avatására csak évszázadokkal később került sor.

Emlékezete szerkesztés

A katolicizmusban Csehország, továbbá a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon.[1] Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomot, kápolnát szenteltek neki, szobrokat emeltek, sőt Aknasugatagon bányát is neveztek el róla.[2]

Szentté avatása szerkesztés

XIII. Benedek pápa 1729-ben a szentek sorába iktatta. Emléknapja: május 16. Szentté avatása után egyes nyelvterületeken a legnépszerűbb újkori szent lett.

A Husz János föllépése óta, a 15. századtól cseh földön elterjedt huszita vallásos mozgalom szintén hozzájárulhatott tiszteletének kialakulásához. Mivel Vencel és második felesége, Zsófia, támogatta az újító Huszt, többek szerint Nepomuki János tisztelete és szentté avatása a huszitizmus elleni tudatos támadásnak is tekinthető.[3]

Róla elnevezett templomok, kápolnák szerkesztés

Magyarországon
Romániában

Szobrok a tiszteletére szerkesztés

 Bővebben: Nepomuki Szent János a művészetben

Közép-Európában, főként a barokk korban, számos szobrot emeltek a tiszteletére.

  •  

    Halálának helyét jelző rézkereszt a Moldva fölött átívelő prágai Károly híd korlátján

  •  

    Nepomuki Szent János síremléke a Szent Vitus-székesegyházban

  •  

    Szymon Czechowicz: Nepomuki Szent János mártíromsága (1750)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Magyar néprajzi lexikon
  2. ↑ Réthy Károly: Az aknasugatagi sóbányászat
  3. ↑ Joseph Wiesbender: Szentek élete. Ford.: Lőricz Imre, Verő G. Mária, Diós István. Szent István Társulat, Bp., 2001. 5. bőv. kiadás ISBN 963 360 734 5
  4. ↑ a b |Győr-Moson-Sopron megye épített öröksége. [2008. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 12.)
  5. ↑ Nagyváradi római katolikus egyházmegye. [2010. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 15.)
  6. ↑ Parajdi sóbánya. [2012. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 12.)
  7. ↑ [1] nagybanya.ro: Hitter Ferenc: Mi lesz veled Rónaszék (2)
  8. ↑ Szatmári római katolikus egyházmegye. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 12.)
  9. ↑ Temesvári Római Katolikus Püspökség plébániái[halott link]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nepomuki_Szent_János&oldid=26576121”