Nepomuki Szent János
Nepomuki Szent János (csehül: Svatý Jan Nepomucký), (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) Csehország védőszentje.
| Nepomuki Szent János | |
 | |
| vértanú | |
| Születése | |
| 1349 körül (?) Nepomuk | |
| Halála | |
| 1393. március 20. (44 évesen) Prága | |
| Tisztelete | |
| Egyháza | Római katolikus egyház |
| Tisztelik | Római katolikus egyház |
| Boldoggá avatása | 1721. március 31. |
| Szentté avatása | 1729. március 19. Szentté avatta: XIII. Benedek pápa |
| Sírhely | Szent Vitus-székesegyház |
| Ünnepnapja |
május 16. Római katolikus egyház |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nepomuki Szent János témájú médiaállományokat. | |
A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon.[1] Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szentelnek neki, szobrokat emelnek, sőt, Aknasugatagon még bányát is neveznek el róla.[2]
Tartalomjegyzék
ÉleteSzerkesztés
Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma: Nepomuk) városkában, Plzeň (németül: Pilsen) közelében, német-cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. Gyermekkoráról nincsenek adatok.
1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték pappá. Ezután jogot tanult Prágában, majd a páduai egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.
1389-ben Johann von Jenstein prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években nagyon feszült volt a viszony a prágai érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király között. 1392-ben az érsek panaszlevelet adott át a királynak, amiben sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását, és sürgette a helyzet jogi tisztázását. A király a levélre nem válaszolt, hanem elhatározta, hogy egy új püspökség létrehozásával csökkenti a prágai érsek gazdasági és egyházi hatalmát. E királyi terv meghiúsításában szerepe volt az érseki helynöknek, aki nem azt a személyt nevezte ki a kladraui (csehül Kladruby) bencés kolostor apátjának, akit a király a létrehozandó új püspökség élére szeretett volna állítani.
Csak fél évszázaddal későbbi források említik először, hogy a király haragját nem csak ez az intézkedés váltotta volna ki, hanem az is, hogy Nepomuki János, a királyné gyóntatója, nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Vagyis a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el, hogy mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított királyné. Hogy ez utóbbi esemény valóban megtörtént-e, nem bizonyítható. Azt viszont tényként fogadják el a történészek, hogy a király 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban állítólag személyesen is részt vett), és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta.
János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyeztette örök nyugalomra. Vértanúságának a híre hamar elterjedt, de szentté avatására csak évszázadokkal később került sor.
EmlékezeteSzerkesztés
Szentté avatásaSzerkesztés
XIII. Benedek pápa 1729-ben a szentek sorába iktatta. Emléknapja: május 16. Szentté avatása után egyes nyelvterületeken a legnépszerűbb újkori szent lett.
Szentté avatása és a huszitizmusSzerkesztés
Az a vallásos mozgalom, amely Husz János föllépése óta terjedt cseh földön, szintén hozzájárulhatott tiszteletének kialakulásához. Mivel Vencel és második felesége, Zsófia, támogatta az újító Huszt. Ezért állítják többen, hogy Nepomuki tiszteletét és szentté avatása úgy is tekinthető, mint tudatos támadást a huszitizmus ellen.[3]
Szobrok, templomok a tiszteletéreSzerkesztés
Főként a barokk korában, főként Közép-Európában számos szobrot és templomot emeltek a tiszteletére.
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Magyar néprajzi lexikon
- ↑ Réthy Károly: Az aknasugatagi sóbányászat
- ↑ Joseph Wiesbender: Szentek élete. Ford.: Lőricz Imre, Verő G. Mária, Diós István. Szent István Társulat, Bp., 2001. 5. bőv. kiadás ISBN 963 360 734 5
ForrásokSzerkesztés
- Bokor József (szerk.). Nepomuki szt. János, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- A német Wikipédia vonatkozó szócikke
További információkSzerkesztés
- Nepomuki Szent János szobrai a Köztérkép.hu oldalon
- Bohuslav Balbín - Johann Andreas Pfeffel: Vita S. Joannis Nepomuceni... Augsburg 1730
- Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 1.A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. December 1. - június 30. Május 16.
- Nepomuki Szent János szobrok a Műemlékem.hu-n
- Nepomuki Szent János szobrok a Dunai Szigeteken
