Ceglédbercel

magyarországi község Pest megyében

Ceglédbercel egy község Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Ceglédbercel
Ceglédbercel2.jpg
Ceglédbercel címere
Ceglédbercel címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásCeglédi
Jogállás község
Polgármester Török József (független)[1]
Jegyző Nagy Károlyné
Irányítószám 2737
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség4284 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség150,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ceglédbercel (Magyarország)
Ceglédbercel
Ceglédbercel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 21″, k. h. 19° 39′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 21″, k. h. 19° 39′ 59″
Ceglédbercel (Pest megye)
Ceglédbercel
Ceglédbercel
Pozíció Pest megye térképén
Ceglédbercel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ceglédbercel témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A község Budapesttől mintegy 60 kilométerre délkeletre fekszik Albertirsa és Cegléd között. Déli határában folyik a Gerje-patak.

MegközelítéseSzerkesztés

A községet átszeli a 40-es főút (korábbi útszámozás szerint 4-es főút), az M4-es autóút pedig északról harántolja a belterületet, ezeken az útvonalakon a legegyszerűbb megközelíteni a települést Budapest és Szolnok felől is. Az M4-es itteni csomópontját a 46 124-es út köti össze a településsel, Cegléd Kenderföld városrészébe pedig a 46 125-ös út vezet.

Ceglédbercelt a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja is van itt: a belterület nyugati szélén Ceglédbercel megállóhely, a község keleti végében pedig és Ceglédbercel-Cserő vasútállomás. Előbbit a 4-es főútból kiágazó 46 311-es út, utóbbit a 46 124-esből kiágazó 46 316-os út szolgálja ki.

TörténeteSzerkesztés

 
Ceglédbercel légifotója

A középkorban Ceglédbercel területe Alberti pusztája volt. Az első okleveles említése egy 1281-es határjárásról fennmaradt oklevélben található. 1457, 1468 és 1482-es oklevelek Bercelpusztáról beszélnek. A 18. században a klarissza apácák birtoka volt, a rendet 1785-ben feloszlatták, ekkor a a feloszlatott kolostorok vagyonát kezelő Vallásalap tulajdonába került. II. József császár hannoveri németeket telepített ide, akik a községet kezdték szabályosan kiépíteni. Az új lakosság között kolerajárvány ütötte fel a fejét. A telepesek evangélikus vallásúak voltak, ezért a ceglédi hittestvérek gondoskodtak ápolásukról. A járványban sokan életüket vesztették, a halottaikat a ma is létező ceglédi evangélikus temetőbe temették, a felgyógyultak visszatértek hazájukba.[3]

Az elhagyott községbe Soroksárról, Adonyból, Taksonyból, Harasztiból németek, Ceglédről, Üllőről magyarok költöztek. 1804-ben önálló községgé alakult Bercel. Abból az időből való a község pecsétje is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 124 berceli jobbágynak 3000 hold földet juttatott.

A lakók főként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Majd 1846-47-ben megépült a Pest-Szolnok közti vasútvonal, s ettől kezdve a vasút vált a fő megélhetési forrássá, míg a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelentősége csökkent. A 19-20. század fordulóján a gróf Cseszneky család járult hozzá a környékbeli mezőgazdaság és malomipar fejlődéséhez.

1945 januárjában súlyos csapás érte a falut, mintegy 640 főt vittek kényszermunkára. Az 1946-os év ismét megrázkódtatást hozott a falu életébe, 441 főt kitelepítettek, mivel korábban német nemzetiségűnek vallották magukat, vagy SS, illetve a Volksbund tagjai voltak. A kitelepítettek helyére Tiszántúlról 24 család érkezett. Ezek zöme rövidesen el is költözött, mert nem tudta megszokni a környezetet, nem tudtak beilleszkedni a falu közösségébe. 1948 tavaszán a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidékről érkezett 38 család. A felvidékiek beilleszkedtek, lassan a falu is elfogadta őket. A munkaszolgálatra elhurcoltak 3 csoportban tértek haza, az első csoport 1946-ban, a második 1947 szeptemberében, míg az utolsó csoport 1949 november 4-én.

A kivittek közül 159-en azonban sohasem tértek haza. Az elhunytak emlékére 1991-ben a falu emlékművet avatott, s azóta minden évben november 4-én lángot gyújt, mely napot a képviselőtestület a falu ünnepévé nyilvánította.

A településen egy általános iskola működik, Eötvös József nevét viseli. Az általános iskolában német nemzetiségi oktatás és zeneoktatás folyik kb. 400 diák részére. Az óvodában 150 gyermeket látnak el, s szintén folyik a német nemzetiségi oktatás. Az önkormányzat működteti a víz és csatornahálózati rendszert.

2005-ben a település Önkormányzata az 1848-49 forradalom és szabadságharc emlékére a Kossuth Lajos utcában haranglábat állított.

A falu határában több száz hektáros szőlő ültetvény található és egy modern szőlőfeldolgozó, pincészet található. Ceglédbercelen terem az Unghváry László Borrend zászlós bora, a cserszegi fűszeres. Napjainkban az egészségügyi ellátásról két háziorvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos gondoskodik. A faluban gyógyszertár is működik. A településen élő aktív korú népesség zöme Budapesten és Cegléden vállal munkát.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Lűr László (független)[4]
  • 1994-1998: Balatoni Pál (független)[5]
  • 1998-2002: Balatoni Pál (független)[6]
  • 2002-2006: Török József (független)[7]
  • 2006-2010: Török József (független)[8]
  • 2010-2014: Török József (független)[9]
  • 2014-2019: Török József (független)[10]
  • 2019-től: Török József (független)[1]

Ceglédbercel első rendszerváltás utáni polgármestere, Lűr László korábban, 1984-től tanácselnökként is vezette a települést.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 13,7% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 7,7%, evangélikus 3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,1% (28,3% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességekSzerkesztés

  • Énekkar
  • Rozmaring tánccsoport
  • Nemzetiségi Kórus
  • Kézműves Klub
  • Horgásztó
  • Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kultúregyesület
  • Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület
  • Római katolikus templom
  • Református templom

OktatásSzerkesztés

  • Napsugár Óvoda
  • Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

KözművelődésSzerkesztés

  • Dózsa György Művelődési Ház és Könyvtár
  • Falumúzeum

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ceglédbercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községei
  4. C települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Ceglédbercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. Ceglédbercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Ceglédbercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Ceglédbercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  9. Ceglédbercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  10. Ceglédbercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. Ceglédbercel Helységnévtár

További információkSzerkesztés