Ceglédi járás

A Ceglédi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Cegléd. Területe 886,30 km², népessége 89 261 fő, népsűrűsége pedig 101 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én három város (Cegléd, Abony és Albertirsa) és kilenc község tartozott hozzá.

Ceglédi járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Pest vármegye
Járási székhely	Cegléd
Települések száma	12
városok	3
Népesség
Teljes népesség	89 586 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	101 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	886,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Ceglédi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Ceglédi járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven az 1950-es járásrendezés után, amikor az Abonyi járás székhelyét Abonyból Ceglédre helyezték és nevét ennek megfelelően megváltoztatták.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Közös hivatal	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)
Cegléd	járásszékhely város	Cegléd	Ceglédi	36 384	244,87
Abony	város		Ceglédi	14 769	127,97
Albertirsa	város	Albertirsa	Ceglédi	12 181	72,96
Ceglédbercel	község		Ceglédi	4 364	28,15
Csemő	község		Ceglédi	4 166	79,44
Dánszentmiklós	község		Ceglédi	3 103	38,01
Jászkarajenő	község		Ceglédi	2 724	65,15
Kőröstetétlen	község	Cegléd	Ceglédi	904	32,65
Mikebuda	község	Albertirsa	Ceglédi	681	42,17
Tápiószőlős	község		Ceglédi	2 928	31,79
Törtel	község		Ceglédi	4 383	84,16
Újszilvás	község		Ceglédi	2 674	38,98

Története

A Ceglédi járás elődje az Abonyi járás volt, melynek neve 1898-ig Kecskeméti alsó járás volt és a 19. század közepén az addigi Kecskeméti járás feldarabolásával jött létre.

Az 1950-es járásrendezés során 1950. június 1-jén az Abonyi járás székhelyét Abonyból a rég városi ranggal rendelkező, jobb közlekedési helyzetben lévő, a térség tényleges központjának szerepét betöltő Ceglédre helyezték át, és elnevezését is ehhez igazították. Egyidejűleg a Monori járástól ide csatolták azt a négy községet, melyek közelebb fekszenek Ceglédhez mint Monorhoz.

Ezt követően a járás községeinek listája 1983 végi megszűnéséig csak új községek alakítása miatt változott: Cegléd és Nagykőrös nagy kiterjedésű határának egyes részeiből alakult 1952-ben Csemő és 1954-ben Nyársapát. Részben Jászkarajenő területéből jött létre 1954-ben Tiszajenő község, melyet Szolnok megye Szolnoki járásához osztottak be, és ezzel a járás – és vele Pest megye – elveszítette utolsó tiszai partszakaszát.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Ceglédi járás községei közül kettőt a Nagykőrösi, a többit a Ceglédi városkörnyékhez osztották be.

Községei 1950 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Ceglédi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

A tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Cegléd és Nagykőrös jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartoztak.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Abony	1950	Abonyi járásból	1983	Ceglédi városkörnyékhez
Albertirsa	1950	Monori járásból	1983	Ceglédi városkörnyékhez
Ceglédbercel	1950	Monori járásból	1983	Ceglédi városkörnyékhez
Csemő	1952	Cegléd és Nagykőrös határából	1983	Ceglédi városkörnyékhez
Dánszentmiklós	1950	Monori járásból	1983	Ceglédi városkörnyékhez
Jászkarajenő	1950	Abonyi járásból	1983	Ceglédi városkörnyékhez
Kocsér	1950	Abonyi járásból	1983	Nagykőrösi városkörnyékhez
Kőröstetétlen	1950	Abonyi járásból	1983	Ceglédi városkörnyékhez
Mikebuda	1952	Albertirsa határából	1983	Ceglédi városkörnyékhez
Nyársapát	1954	Cegléd és Nagykőrös határából	1983	Nagykőrösi városkörnyékhez
Törtel	1950	Abonyi járásból	1983	Ceglédi városkörnyékhez

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH