Albertirsa

Albertirsa város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Albertirsa
Az alberti református templom
Albertirsa címere Albertirsa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Ceglédi
Jogállás	város
Polgármester	Jutasiné Klein Kitti (KDNP)
Jegyző	Kovács Zoltánné dr.
Irányítószám	2730
Körzethívószám	53
Népesség
Teljes népesség	13 724 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	167,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	72,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 19° 36′ 24″47.24, 19.606666666667
Albertirsa Pozíció Pest vármegye térképén
Albertirsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Albertirsa témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik Ceglédtől 21 kilométerre északnyugatra. Határa bővelkedik védett természeti értékekben, itt található például Közép-Európa egyik legnagyobb egybefüggő gyurgyalagtelepe. Északi határszélén folyik a Gerje patak.

Megközelítése

Közúton a legkönnyebben a 4-es főúton érhető el. Budapest, illetve a keletebbre fekvő nagyobb városok (Szolnok, Debrecen) felől is, hiszen az végighalad a teljes belterületén. A lakott területtől északra húzódik az M4-es autóút és a 405-ös főút, melyeknek a település tehermentesítésében van szerepük. A környező települések közül Tápióbicskével a 3115-ös, Dánszentmiklóssal és Örkénnyel a 4607-es, Mikebudával pedig a 46 114-es utak kötik össze.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Albertirsa vasútállomás.

Az irsai római katolikus barokk templom 1910-ben, az 1447 előtt épült templom maradványait felhasználva az 1700-as évek közepén az eredetileg románkori templomot Zlinszky József újjáépíttette

Története

Albertirsa 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével, melyeket a Vasút utca választ el egymástól. 2003 óta város.

Alberti története

A legrégibb oklevél, amelyben neve (Alberth) előfordul, 1277-ből maradt fenn, de ugyanerről a területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést.

A török időkben elnéptelenedett.

1710-ben akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből 24 szekérrel érkező felvidéki, evangélikus vallású jobbágyot telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.

Irsa története

Neve a szláv „jelsa” (magyarul égerfa) szóból vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből maradt fenn egy az innen Bercelbe vezető utat említő oklevélben. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török megszállás idején a település elnéptelenedett.

Közélete

Polgármesterei

Polgármesterek 1990 óta

Időszak	Név	Jelölő szervezet
1990–1994	Dr. Kiss Tibor	nem ismert
1994–1998		Választási Szövetség Albertirsa
1998–2002	Fazekas László	független
2002–2006		független
2006–2010		független
2010–2014		független
2014–2019		TEAM-Választási Szövetség
2019–2024		független
2024–	Jutasiné Klein Kitti	KDNP

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	12 181	12 209	12 532	13 286	13 497	13 533	13 724
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 6,9%, evangélikus 25,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (23,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak és ukránnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 17,4% evangélikus, 6,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,3% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom és a paplak is a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi-réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokában Gegus Zakariás lelkészsége alatt, 1774 áprilisában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton – Alberti földesura – a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 július 4-én fejezték be. Az ezt követő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.
• Irsai evangélikus templom (18. századi, klasszicista stílusú, oltárképét, amely Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal, Feszty Masa – Feszty Árpád lánya – készítette)
• Református templom (Irsa területén)
• Baptista imaház
• Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764)
• Zsinagóga (az egykori Irsa területén, klasszicista stílusú)
• Ybl Miklós által tervezett Szapáry-sírkápolna Alberti területén (neoromán stílusú, 1859)
• Szeleczky-Szapáry-kastély
• Faluház
• A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező nagyfeszültségű (750 kV-os) Albertirsa–Vinnicja-távvezeték fogadóállomása.
• Albertirsai Gyógyfürdő
• Ecsedi László Sportcentrum
• Városi Sportcsarnok

Oktatási intézmények

Óvodák

• Gyöngyszem Óvoda
• Mazsola Óvoda
• Napsugár Óvoda
• Nyitnikék Óvoda
• Mustármag Óvoda
• Alberti Evangélikus Egyházközség Óvodája

Általános iskolák

• Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola
• Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola
• Tessedik Sámuel Általános Iskola
• Albertirsai Művészeti Iskola

Közművelődési intézmények

• Móra Ferenc Művelődési Ház
• Márai Sándor Városi Könyvtár

Egészségügyi intézmények

Egészségügyi központ

• Politzer Ádám Egészségügyi Központ

Gyógyszertárak

• Remény Gyógyszertár
• Centrum Gyógyszertár
• Irmák Gyógyszertár
• Irsa Gyógyszertár

Helyi autóbuszközlekedés

Járatok

• 564-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Cegléd, Autóbusz-állomás)
• 565-ös busz (Albertirsa, Vasútállomás-Ceglédbercel-Cegléd, Autóbusz-állomás)
• 569-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Mikebuda, Községháza)
• 570-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Dánszentmiklós, Csetneki szőlők)

Helyközi járatok Albertirsán belül

• 567-es busz
• 568-as busz

Ismert személyek

Itt születtek

• Alvinczy Imre (1897–1971) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő
• Brankovits Éva (1928–) festőművész
• Csillag Róza, született Goldstein (1832–1892) opera-énekesnő
• Gellért Lajos, született Grünfeld (1885–1963) magyar színész, író, érdemes művész.
• Nagy István (1920–2017) szobrász
• Politzer Ádám (1835–1920) orvosprofesszor
• Porosz Mór, született Popper (1867–1935) bőrgyógyász, urológus, venerológus, szexológus, szakíró.
• Szigeti Géza (1929–) Jászai Mari-díjas színművész
• Tessedik Sámuel (1742–1820) lelkész, pedagógus, botanikus
• Zsudi József (1923–2013) Jászai Mari-díjas (1968) rendező, színész.

Itt éltek/élnek

• Békesi László (1942-) közgazdász,politikus gyerekkorát itt töltötte.
• Cserhalmi Imre (1934-) író itt nőtt fel.
• Cegléden született ugyan, de születésétől egész gyerekkorát itt töltötte Sirkó László (1950–) színművész
• Cegléden született ugyan, de itt él, tanít és alkot Gérné Mezősi Aranka (1955–) magyar szobrász, festőművész, éremművész, művésztanár és kultúraszervező
• Csányi Sándor (1975-) színművész itt töltötte gyerekkorát.
• Erős Károly (1971–) kétszeres magyar válogatott labdarúgó, többek között az Újpest és az MTK futballistája.
• G. Dénes György (1915-2001) Kossuth-díjas költő élete egy idejét itt töltötte.
• Koczka László íjász.
• Kelemen Henrietta (1994-) modell, a 2014-es Miss Universe Hungary győztese itt nőtt fel.
• Makkos Noémi (1992-) trombitaművész gyerekkorát itt töltötte.
• Miklosovits László (1944-) grafikusművész itt él.
• Olteán Csongor (1984-) gerelyhajító olimpikon gyerekkora óta itt él.
• Palvin Barbara (1993-) világhírű divatmodell itt nőtt fel.
• Petró Károly (1979-) többszörös amatőr bajnok országúti kerékpáros itt nőtt fel, itt élt.
• Sarka Kata (1986-) modell, üzletasszony itt töltötte gyermekéveit.
• Szentirmai Zsolt (1974-) szinész itt nőtt fel.
• Tóka Szabolcs (1959-) orgonaművész gyerekkorának egy részét itt töltötte.
• Várhelyi György (1942-) szobrászművész itt él.

Díszpolgárok

Az alábbi személyek Albertirsa díszpolgárai (zárójelben a cím adományozásának évével):

• Roszík Mihály (2000)
• Szántó József (2000)
• Giuseppe Gatti (2001)
• Tabányi Mihály (2001)
• Turi Péter (2001)
• Dr. Mányi Erzsébet (2003)
• Sirkó László szinművész (2020)
• Dr. Békesi László (2023)
• Fazekas László (2024)

Testvérvárosai

• Gaggiano, Olaszország (1992)
• Pabradė, Litvánia (1998)
• Malacka, Szlovákia (2000)
• Szilágysomlyó, Románia (2004)
• Battyánfalva, Szlovénia (2005)

További információk

• Albertirsa Önkormányzatának honlapja
• albertirsai információs és közösségi portál Archiválva 2009. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szántó József: Albertirsa képes krónikája
• Albertirsa lap.hu
• Miért jó Albertirsán lakni?