Albertirsa
Albertirsa város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Albertirsa | |||
![]() | |||
Az alberti evangélikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Ceglédi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Fazekas László (független)[1] | ||
Jegyző | Kovács Zoltánné dr. | ||
Irányítószám | 2730 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 13 286 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 167,05 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 72,96 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 19° 36′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 19° 36′ 24″ | |||
Albertirsa weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Albertirsa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik Ceglédtől 21 kilométerre északnyugatra. Határa bővelkedik védett természeti értékekben, itt található például Közép-Európa egyik legnagyobb egybefüggő gyurgyalagtelepe. Északi határszélén folyik a Gerje patak.
MegközelítéseSzerkesztés
Közúton a legkönnyebben a 4-es főúton érhető el. Budapest, illetve a keletebbre fekvő nagyobb városok (Szolnok, Debrecen) felől is, hiszen az végighalad a teljes belterületén. A lakott területtől északra húzódik az M4-es autóút és a 405-ös főút, melyeknek a település tehermentesítésében van szerepük. A környező települések közül Tápióbicskével a 3115-ös, Dánszentmiklóssal és Örkénnyel a 4607-es, Mikebudával pedig a 46 114-es utak kötik össze.
A települést a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Albertirsa vasútállomás.
TörténeteSzerkesztés
Albertirsa 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével, melyeket a Vasút utca választ el egymástól. 2003 óta város.
Alberti történeteSzerkesztés
A legrégibb oklevél, amelyben neve (Alberth) előfordul, 1277-ből maradt fenn, de ugyanerről a területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést.
A török időkben elnéptelenedett.
1710-ben akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből 24 szekérrel érkező felvidéki, evangélikus vallású jobbágyot telepített be,[5] többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.
Irsa történeteSzerkesztés
Neve a szláv „jelsa” (magyarul égerfa) szóból vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből maradt fenn egy az innen Bercelbe vezető utat említő oklevélben. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török megszállás idején a település elnéptelenedett.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
Időszak | Polgármester | Jelölő szervezet |
---|---|---|
1990-1994 | Dr. Kiss Tibor | nem ismert [6] |
1994-1998 | Választási Szövetség Albertirsa[7] | |
1998-2002 | Fazekas László | független [8] |
2002-2006 | független[9] | |
2006-2010 | független[10] | |
2010-2014 | független[11] | |
2014-2019 | TEAM-Választási Szövetség[12] | |
2019- | független[1] |
NépességSzerkesztés
A település népességének alakulása:
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 6,9%, evangélikus 25,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (23,4% nem nyilatkozott).[13]
NevezetességeiSzerkesztés
- Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom és a paplak is a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi-réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokában Gegus Zakariás lelkészsége alatt, 1774 áprilisában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton - Alberti földesura - a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 július 4-én fejezték be. Az ezt követő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.
- Irsai evangélikus templom (18. századi, klasszicista stílusú, oltárképét, amely Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal, Feszty Masa – Feszty Árpád lánya – készítette)
- Református templom (Irsa területén)
- Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764)
- Zsinagóga (az egykori Irsa területén, klasszicista stílusú)
- Ybl Miklós által tervezett Szapáry-sírkápolna Alberti területén (neoromán stílusú, 1859)
- Szeleczky-Szapáry-kastély
- Faluház
- A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező nagyfeszültségű (750 kV-os) Albertirsa–Vinnicja-távvezeték fogadóállomása.
- Albertirsai Gyógyfürdő[14]
- Ecsedi László Sportcentrum[15][16][17]
Oktatási intézményekSzerkesztés
ÓvodákSzerkesztés
- Gyöngyszem Óvoda
- Mazsola Óvoda
- Napsugár Óvoda
- Nyitnikék Óvoda
- Mustármag Óvoda
- Alberti Evangélikus Egyházközség Óvodája
Általános iskolákSzerkesztés
- Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola
- Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola
- Tessedik Sámuel Általános Iskola
- Albertirsai Művészeti Iskola
Közművelődési intézményekSzerkesztés
- Móra Ferenc Művelődési Ház
- Márai Sándor Városi Könyvtár
Egészségügyi intézményekSzerkesztés
Egészségügyi központSzerkesztés
- Politzer Ádám Egészségügyi Központ
GyógyszertárakSzerkesztés
- Remény Gyógyszertár
- Centrum Gyógyszertár
- Irmák Gyógyszertár
- Irsa Gyógyszertár
Helyi autóbuszközlekedésSzerkesztés
JáratokSzerkesztés
- 2, 2A (Vasútállomás–Vasútállomás)
Helyközi járatok Albertirsán belülSzerkesztés
Itt születettSzerkesztés
- Brankovits Éva (1928–) festőművész
- Csillag Róza (1832–1892) opera-énekesnő
- Zsudi József (1923– 2013) Jászai Mari-díjas (1968) rendező, színész.
- Nagy István (1920–2017) szobrász
- Politzer Ádám (1835–1920) orvosprofesszor
- Szigeti Géza (1929–) Jászai Mari-díjas színművész
- Tessedik Sámuel (1742–1820) lelkész, pedagógus, botanikus
- Erős Károly (1971–) 2*magyar válogatott,többek között az Újpest es az MTK labdarúgója volt
- Cegléden született ugyan, de születésétől egész gyerekkorát itt töltötte Sirkó László (1950–) színművész[18]
Albertirsa díszpolgáraiSzerkesztés
Az alábbi személyek Albertirsa díszpolgárai lettek:[19]
- Roszík Mihály (2000)
- Szántó József (2000)
- Giuseppe Gatti (2001)[20]
- Tabányi Mihály (2001)[21]
- Turi Péter (2001)
- Dr. Mányi Erzsébet (2003)
SportSzerkesztés
TestvérvárosaiSzerkesztés
- Gaggiano, Olaszország (1992)
- Pabradė, Litvánia (1998)
- Malacka, Szlovákia (2000)
- Szilágysomlyó, Románia (2004)
- Battyánfalva, Szlovénia (2005)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Település adatlap (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Római katolikus templom (Urunk színeváltozása), Albertirsa
- ↑ Szántó József: Albertirsa vallási arculata
- ↑ Az alberti evangélikus gyülekezet. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2010. október 13. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa Helységnévtár
- ↑ Az albertirsai gyógyfürdő a termalfurdo.net oldalon
- ↑ Ecsedi László Sportcentrum Albertirsa
- ↑ Albertirsa, Ecsedi László Sportcentrum
- ↑ 80. születésnapján elhunyt Ecsedi László edző. atletika.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ Sirkó László 65 éves (+ VIDEÓ). Keol.hu, 2015. október 24. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
- ↑ Albertirsa Díszpolgárai. albertirsa.hu. [2017. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 8.)
- ↑ Giuseppe Gatti (Trezzano Sul Naviglio, 1942. december 18. –) a politikai tudományok doktora. Doktorátusát a milánói l'Universita' Cattolica del Sacro Cuore nevű egyetemen szerezte. 1970-től hét cikluson keresztül a Milánó melletti Gaggiano polgármestere. A Gaggiano és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolat előkészítésében, kialakításában meghatározó szerepet játszott.
- ↑ Tabányi Mihály zenél - Albertirsa