Főmenü megnyitása

Tápióbicske község Pest megyében, a Nagykátai járásban.

Tápióbicske
Tápióbicske római katolikus templom.JPG
Tápióbicske címere
Tápióbicske címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásNagykátai
Jogállás község
Polgármester Herczeg Róbert (független)[1]
Irányítószám 2764
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség3409 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség69,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tápióbicske (Magyarország)
Tápióbicske
Tápióbicske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 19° 41′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 19° 41′ 14″
Tápióbicske (Pest megye)
Tápióbicske
Tápióbicske
Pozíció Pest megye térképén
Tápióbicske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápióbicske témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Alsó-Tápió jobb partján terül el. A legközelebbi település Tápiószentmárton.

MegközelítéseSzerkesztés

A 4-es főútról MonorGombaPánd, a PilisPánd és a CeglédTápiószentmárton útvonalakon, a 31-es főútról Nagykáta vagy Tápiószecső felől közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Nagykátán található.

TörténeteSzerkesztés

A község területe, a régészeti leletek tanúsága szerint, a bronzkortól lakott. A honfoglalás óta az Árpád-kori Bicske (Bikchely) nemzetség ősi fészke. A hagyomány szerint az itteni mocsárvilágban eltévedt IV. Béla magyar királyt, bicskei Bitskey András és fegyverhordozói igazították útba Buda felé. Erre utal a bicskei Bitskey család címerében a Budát mutató csillag szimbóluma; ez az egyetlen földesúri família a Tápió-vidéken, amely az Árpád-kortól az 1848-as jobbágyfelszabadításig fennmaradt és birtokait megőrizte. Az első írásos adat 1250-ből ismert. A török idők alatt elnéptelenedett falut a 18. században a Bichkey, Beleznay és Bárdy családok birtokolták. A török kiűzés után több helyi nemesi birtokos család áttért a kálvinizmusról a katolicizmusra; 1733. június 17.-én idősebb bicskei Bitskey István (17031773), tápióbicskei birtokos tért át. Első felesége, földeáki Návay Anna,[3] földeáki Návay Pál és Borsos Erzsébet lánya, 1735-ben hozta világra egyetlenegy fiát, Bicskey Mihályt. Bitskey István második feleségétől, nemes Csebi Katalin (17201797) úrnőtől több gyermeke született: köztük, bicskei Bitskey Sebestyén (1764-1826), királyi kapitány, bicskei Bitskey Gábor (1756-†?), és bicskei Bitskey Abigail (1758-†?), a valkházi születésű nemes Takáts Ádám (1758-1812), birtokosnak a házastársa volt. Takáts Ádám leszármazottja volt Takács alias Deák György úrnak, aki 1694. szeptember 10.-én szerzett nemesi armális címereslevelet I. Lipót magyar királytól.[4][5]

Egy másik ágához tartozó Bitskey Erzsébet és más örökösök 1730-ban a földbirtokának egy részét eladták Beleznay Jánosnak, összesen 2947 rajnai forintért. 1773-ban és 1785-ben újabb részek jutottak Beleznay család kezére. Onnantól fogva a Beleznay család igen meghatározó tényezőnek kezdett számítani a helyi birtokosok között.[6]

A tápióbicskei ütközetSzerkesztés

 
Than Mór: A tápióbicskei ütközet, amely 1849. április 4-én zajlott

1848 nyarán Tápióbicskén az újoncozás alkalmával lázongás tört ki, amit megyei erővel kellett lecsillapítani. A szabadságharc egyik győztes ütközetét vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4-én. A magyar veszteség nyolcszáz halott volt, akiket a homokbuckák alól 1882-ben temettek közös sírba. Itt zajlott le a Hermann Riedesel őrnagy és Színi Sebő Alajos alezredes közötti párviadal, amelyet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében örökített meg.

A dicsőséges ütközet emlékét híven őrzik a lakók. Vaskereszt mutatja az elesett honvédek, császári katonák, valamint a párviadalban elesett Riedesel báró hamvainak helyét. A többi áldozat végső nyughelye felett pedig kőkereszt áll.

A tápióbicskei csata emlékére az akkori bíró – Fehér István és felesége Csikós Terézia – vagyonuk egy részének felajánlásával alapítványt hozott létre. Miszerint a dicsőséges tavaszi hadjárat győztes csatájának évfordulóján – április 4-én – minden évben zsömlét osztanak a falu kisdiákjainak, akik részt vettek az évforduló ünnepén. A Fehér István és Csikós Terézia tiszteletére emelt emlékmű a nagykátai úton van, nem messze a párviadal színhelyétől, hamvaik helyét a tápióbicskei temetőben kopjafa jelzi. A tápióbicskei Kultúrházat Fehér Istvánról nevezték el.

Fáklyás menettel ünnepli a település minden évben az ütközet évfordulóját. Azt a falurészt pedig, ahol Jellasics altábornagy, horvát bán seregei táboroztak, Horvátországnak hívják.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
  • Herczegh Róbert (független) 2019-
Korábban
  • Kanyó Sándor (Fidesz) 2010-2019
  • Blahúz László (független) 2006-2010
  • Láng Ferenc

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,1%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 16,8% (19,2% nem nyilatkozott).[7]

LátnivalókSzerkesztés

 
Honvédemlékmű

Római katolikus templomSzerkesztés

A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt templom építését 1737-ben kezdték a falu közepén, de tornya csak 1786-ban készült el. Az egyhajós, barokk stílusú épület homlokzatát falsávok és tükrös kialakítások tagolják.

A templom oldalhomlokzatait hegedűablakok, tornyát törtívű zsalus ablakok díszítik. A boltozott belső szentélyében 18. századi díszítőfestés van, a lapos kupolán - álperspektivikus keretben - Szentháromság-ábrázolás látható. A főoltár mögött pedig festett oltárépítmény látható. Az oltárok 18. századi, megújított alkotások, a padjai állítólag a régi budai egyeteméi voltak.

A templomkertben első világháborús emlékmű áll, melyen az első világháborúban elesett tápióbicskei katonák neve olvasható.

HonvédemlékműSzerkesztés

1849. április 4-én Tápióbicske határában zajlott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik győztes csatája. A csata színhelyén álló, 1910-ben emelt szobor, Jankovich Gyula alkotása.

Gyurgyalag-telepSzerkesztés

A temető melletti ún. Agyigácsó-gödör meredek löszfalában nagyon gazdag gyurgyalag-telep található.

Bicskey-kúriaSzerkesztés

A Bicskey család kúriája az egyik legrégibb nemesi kúria a megyében, 1690 körül már állt. A 19. század első felében klasszicista stílusban átépítették, eredeti stílusjegyei elvesztek.

Az épületben később téeszirodákat rendeztek be, jelenleg magántulajdonban van. Érdekessége, hogy máig megtalálható mellette a hajdani cselédház.

TestvérvárosaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Cite web hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. október 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)Návayak a 18. század elején
  4. Köszeghi Sándor. Nemes családok Pest vármegyében. 1899. 77. o.
  5. C 57 - Helytartótanácsi Levéltár - Departamentum nobilitare - megye - 1836 - F. 80
  6. [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Tapiobicske/pages/005_regi_es_uj_foldesurak.htm Írta: SZABÓ ATTILA Szerkesztette: EGEY TIBOR. Tápióbicske. Száz magyar falu könyvesháza. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007]
  7. Tápióbicske Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés