Tápióbicske
Tápióbicske község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
| Tápióbicske | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Nagykátai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Herczegh Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2764 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3596 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 69,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 48,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 19° 41′ 14″47.362500°N 19.687222°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 19° 41′ 14″47.362500°N 19.687222°E | |||
 Tápióbicske
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Tápióbicske weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tápióbicske témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésAz Alsó-Tápió jobb partján terül el. A legközelebbi település Tápiószentmárton.
Megközelítése
szerkesztésA 4-es főútról Monor–Gomba–Bénye–Káva–Pánd, a Pilis–Káva–Pánd és a Cegléd–Tápiószentmárton útvonalakon, a 31-es főútról Nagykáta vagy Tápiószecső felől közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Nagykátán található.
Története
szerkesztésA község területe, a régészeti leletek tanúsága szerint, a bronzkortól lakott. A honfoglalás óta az Árpád-kori Bicske (Bikchely) nemzetség ősi fészke. A hagyomány szerint az itteni mocsárvilágban eltévedt IV. Béla magyar királyt bicskei Bitskey András és fegyverhordozói igazították útba Buda felé. Erre utal a bicskei Bitskey család címerében a Budát mutató csillag szimbóluma; ez az egyetlen földesúri família a Tápió-vidéken, amely az Árpád-kortól az 1848-as jobbágyfelszabadításig fennmaradt és birtokait megőrizte. Az első írásos adat 1250-ből ismert. A török idők alatt elnéptelenedett falut a 18. században a Bichkey, Beleznay és Bárdy családok birtokolták. A török kiűzés után több helyi nemesi birtokos család áttért a kálvinizmusról a katolicizmusra; 1733. június 17.-én idősebb bicskei Bitskey István (1703–1773), tápióbicskei birtokos tért át. Első felesége, földeáki Návay Anna,[3] földeáki Návay Pál és Borsos Erzsébet lánya, 1735-ben hozta világra egyetlenegy fiát, Bicskey Mihályt. Bitskey István második feleségétől, nemes Csebi Katalin (1720–1797) úrnőtől több gyermeke született: köztük, bicskei Bitskey Sebestyén (1764-1826), királyi kapitány, bicskei Bitskey Gábor (1756-†?), és bicskei Bitskey Abigail (1758-†?), a valkházi születésű nemes Takáts Ádám (1758-1812), birtokosnak a házastársa volt. Takáts Ádám leszármazottja volt Takács alias Deák György úrnak, aki 1694. szeptember 10.-én szerzett nemesi armális címereslevelet I. Lipót magyar királytól.[4][5]
Egy másik ágához tartozó Bitskey Erzsébet és más örökösök 1730-ban a földbirtokának egy részét eladták Beleznay Jánosnak, összesen 2947 rajnai forintért. 1773-ban és 1785-ben újabb részek jutottak Beleznay család kezére. Onnantól fogva a Beleznay család igen meghatározó tényezőnek kezdett számítani a helyi birtokosok között.[6]
A tápióbicskei ütközet
szerkesztés
1848 nyarán Tápióbicskén az újoncozás alkalmával lázongás tört ki, amit vármegyei erővel kellett lecsillapítani. A szabadságharc egyik győztes ütközetét vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4-én. A magyar veszteség nyolcszáz halott volt, akiket a homokbuckák alól 1882-ben temettek közös sírba. Itt zajlott le a Hermann Riedesel őrnagy és Színi Sebő Alajos alezredes közötti párviadal, amelyet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében örökített meg.
A dicsőséges ütközet emlékét híven őrzik a lakók. Vaskereszt mutatja az elesett honvédek, császári katonák, valamint a párviadalban elesett Riedesel báró hamvainak helyét. A többi áldozat végső nyughelye felett pedig kőkereszt áll.
A tápióbicskei csata emlékére az akkori bíró – Fehér István és felesége Csikós Terézia – vagyonuk egy részének felajánlásával alapítványt hozott létre. Miszerint a dicsőséges tavaszi hadjárat győztes csatájának évfordulóján – április 4-én – minden évben zsömlét osztanak a falu kisdiákjainak, akik részt vettek az évforduló ünnepén. A Fehér István és Csikós Terézia tiszteletére emelt emlékmű a nagykátai úton van, nem messze a párviadal színhelyétől, hamvaik helyét a tápióbicskei temetőben kopjafa jelzi. A tápióbicskei Kultúrházat Fehér Istvánról nevezték el.
Fáklyás menettel ünnepli a település minden évben az ütközet évfordulóját. Azt a falurészt pedig, ahol Jellasics altábornagy, horvát bán seregei táboroztak, Horvátországnak hívják.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Láng Ferenc (független)[7]
- 1994–1998: Láng Ferenc (független)[8]
- 1998–2002: Láng Ferenc (független)[9]
- 2002–2006: Láng Ferenc (független)[10]
- 2006–2010: Blahúz László (független)[11]
- 2010–2014: Kanyó Sándor (független)[12]
- 2014–2019: Kanyó Sándor (független)[13]
- 2019–2024: Herczegh Róbert (független)[14]
- 2024– : Herczegh Róbert (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 3331 | 3378 | 3409 | 3472 | 3567 | 3571 | 3596 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,1%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 16,8% (19,2% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 83,9%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,1% románnak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlovénnek és ukránnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,8% volt római katolikus, 4,1% református, 1,1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (46% nem válaszolt).[16]
Látnivalók
szerkesztés
Római katolikus templom
szerkesztésA szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt templom építését 1737-ben kezdték a falu közepén, de tornya csak 1786-ban készült el. Az egyhajós, barokk stílusú épület homlokzatát falsávok és tükrös kialakítások tagolják.
A templom oldalhomlokzatait hegedűablakok, tornyát törtívű zsalus ablakok díszítik. A boltozott belső szentélyében 18. századi díszítőfestés van, a lapos kupolán – álperspektivikus keretben – Szentháromság-ábrázolás látható. A főoltár mögött pedig festett oltárépítmény látható. Az oltárok 18. századi, megújított alkotások, a padjai állítólag a régi budai egyeteméi voltak.
A templomkertben első világháborús emlékmű áll, melyen az első világháborúban elesett tápióbicskei katonák neve olvasható.
Honvédemlékmű
szerkesztés1849. április 4-én Tápióbicske határában zajlott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik győztes csatája. A csata színhelyén álló, 1910-ben emelt szobor, Jankovich Gyula alkotása.
Gyurgyalag-telep
szerkesztésA temető melletti ún. Agyigácsó-gödör meredek löszfalában nagyon gazdag gyurgyalag-telep található.
Bicskey-kúria
szerkesztésA Bicskey család kúriája az egyik legrégibb nemesi kúria a vármegyében, 1690 körül már állt. A 19. század első felében klasszicista stílusban átépítették, eredeti stílusjegyei elvesztek.
Az épületben később téeszirodákat rendeztek be, jelenleg magántulajdonban van. Érdekessége, hogy máig megtalálható mellette a hajdani cselédház.
Testvérvárosa
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)Návayak a 18. század elején
- ↑ Köszeghi Sándor. Nemes családok Pest vármegyében. 1899. 77. o.
- ↑ C 57 - Helytartótanácsi Levéltár - Departamentum nobilitare - megye - 1836 - F. 80
- ↑ [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Tapiobicske/pages/005_regi_es_uj_foldesurak.htm Írta: SZABÓ ATTILA Szerkesztette: EGEY TIBOR. Tápióbicske. Száz magyar falu könyvesháza. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007]
- ↑ Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
- ↑ Tápióbicske Helységnévtár
- ↑ Tápióbicske Helységnévtár
További információk
szerkesztés
- www.tapionicske.honlapom.com
- Tápióbicske az utazom.com honlapján
- Maksa Ferenc: A tápióbicskei csata, 1849. április 4.; Nagykáta Barátainak Köre, Nagykáta, 1986 (Nagykátai füzetek)
- Szabó Attila: Tápióbicske; szerk. Egey Tibor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Hermann Róbert–Kucza Péter: 1848–1849. Szabadságharc a Tápióvidéken. A tápióbicskei ütközet; Káta '95 BT, Nagykáta, 2002
- Nagy Imre: Tápiómentén vadásztam, 2007–2017; Aposztróf, Bp., 2020
