Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége. Északról Szlovákia és Nógrád vármegye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok, délről Bács-Kiskun, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egységet képez, így nem tartozik hozzá.
Pest vármegye | |||
A Dunakanyar | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegyeszékhely | Budapest | ||
Járások száma | 18 | ||
Települések száma | 187 | ||
megyei jogú városok | 1 | ||
egyéb városok | 47 | ||
ISO 3166-2 | HU-PE | ||
Főispán | Tarnai Richárd | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 237 561 fő (2011. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 190 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6393,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
![]() | |||
Pest vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
Pest vármegye weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pest vármegye témájú médiaállományokat. |
FöldrajzSzerkesztés
A vármegyében található Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen.
DomborzatSzerkesztés
Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m).
ÉghajlatSzerkesztés
Változatos domborzata következtében a éghajlata is változatos. Nagyok a különbségek a csapadék és a napos órák száma tekintetében is.
VízrajzSzerkesztés
A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a vármegye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest vármegyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.
Élővilág, természetvédelemSzerkesztés
A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak. A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók jelentős állománya él, a Börzsönyben előfordul muflon is. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.
A természetvédelmi területek közül a itt található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.
Lásd még: Pest vármegye védett természeti értékeinek listája
Jellemző földrajzi pontjaiSzerkesztés
- Szélső települések égtájak szerint:
- legészakibb települése Bernecebaráti (Szobi járás),
- legdélibb települése Kocsér (Nagykőrösi járás),
- legkeletibb települése Jászkarajenő (Ceglédi járás),
- legnyugatibb települése pedig Zsámbék (Budakeszi járás).
TörténelemSzerkesztés
A Szent István által 1009-ben kiadott adománylevélben megnevezett Visegrád vár ispánsága magába foglalta a mai Pest vármegye területét is. Visegrád lett az egyik első királyi székváros, Visegrád megye pedig a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. A környező Pilist szent helynek tekintették. Visegrád megye területéből még az Árpád-korban két újabb megyét hoztak létre, Pest megyét és Pilis megyét. Az előbbiben alakult ki az új főváros, Buda.
A török hódoltság után a két megye egykori területén egységes új megyét szerveztek, és Solt-széket is idecsatolták Fejér megye területétől. A 19. század első felében épült fel Pesten a megyeháza. 1876-ban a Kiskunság területét is a megyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye.
A 20. század második felére létrejött Pest megye határai egyrészt a második világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki; utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. Az így kialakult Pest megye (2023-tól vármegye) lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és Hont vármegye Magyarországon maradt részét foglalja magában, határait azonban néhány község átcsatolásával kiigazították Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér vármegyék irányában is.
Közigazgatási beosztás 1950–1990 közöttSzerkesztés
Járások 1950–1983 közöttSzerkesztés
Pest megyének az 1950-es megyerendezéssel kialakult területén 1950. február 1-je előtt tizenhárom járás volt: Abonyi, Alsódabasi (székhelye Dabas volt), Aszódi, Budakörnyéki (székhelye Budapest volt), Gödöllői, Gyömrői, Központi (székhelye Budapest volt), Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci. Ezek közül a Szobi járást Nógrád-Hont megyétől csatolták ide, a többi előzőleg Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez tartozott.
A megyerendezéssel egyidejűleg megszűnt az addigi Központi járás, mely január 1-je óta csupán egyetlen községből állt, mivel a többit Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolták. Az egyetlen megmaradt községet, Dunaharasztit a Ráckevei járáshoz csatolták. Így Pest megyéhez február 1-jei megalakulásakor tizenkét járás tartozott (Abonyi, Alsódabasi, Aszódi, Budakörnyéki, Gödöllői, Gyömrői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).
Az 1950-es járásrendezés során június 1-jén megszüntették a Gyömrői járást (beolvasztották a Monori járásba), az Abonyi járás székhelyét áthelyezték Ceglédre és nevét Ceglédi járásra változtatták, az Alsódabasi járás nevét székhelyének megfelelően Dabasi járásra, a Budakörnyéki járás nevét pedig Budai járásra változtatták. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Pest megyében tizenegy járás volt (Aszódi, Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).
Ezt követően 1983-ig a tizenegyből két járás szűnt meg: az Aszódi 1965-ben (felosztották a Gödöllői és a Váci járás között) és a Szobi 1970-ben (beolvasztották a Váci járásba). A járások megszűnése előtt, 1983 végén tehát Pest megyéhez kilenc járás tartozott: a Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, és Váci.
Városok 1950–1983 közöttSzerkesztés
Pest megyéhez megalakulásakor négy megyei város tartozott (Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác). Ezek jogállása 1950-től 1954-ig közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt: Cegléd és Nagykőrös a Ceglédi, Szentendre a Szentendrei, Vác pedig a Váci járásba lett beosztva. 1954-ben ismét kivették őket a járásokból, 1954 és 1971 között a megye minden városának jogállása járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.
1983-ig a megye négy további települése nyerte el a városi rangot: Gödöllő (1965), Százhalombatta (1970), Dunakeszi (1977) és Érd (1978), ezzel a városok száma nyolcra nőtt.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 közöttSzerkesztés
1984-ben új közigazgatási rendszer és beosztás lépett életbe az ország egész területén. A járások megszűntek, a községi tanácsok irányítását pedig (beleértve a nagyközségiekét is) a megyei tanácsok az erre kijelölt helyi tanácsok közreműködésével látták el. Az így közreműködő helyi tanácsok elsősorban a városi tanácsok voltak, a városhiányos térségekben azonban egyes nagyközségeket városi jogú nagyközséggé nyilvánítottak ebből a célból. A városok illetve a városi jogú nagyközségek körzetének elnevezése városkörnyék illetve nagyközségkörnyék volt.
Pest megye valamennyi városa városkörnyékközpont lett Százhalombatta kivételével, melynek szomszédságában nem volt egyetlen község sem. Az átszervezéssel városi jogú nagyközséggé alakult két nagy népességű nagyközség a budapesti agglomerációban (Budaörs és Szigetszentmiklós), továbbá valamennyi addigi nem város járási székhely (Dabas, Monor, Nagykáta és Ráckeve). A két előbbi 1986-ban, a négy utóbbi pedig 1989-ben városi rangot kapott, ezzel 1990-re Pest megye városainak száma tizennégyre nőtt.
Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés
ÖnkormányzatSzerkesztés
A vármegyei önkormányzat területi önkormányzat, jogi személy, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. Az önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés. A testületek és tisztségviselők munkáját önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.
A Pest Vármegye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és több vármegyei közintézmény is Budapesten, a régi pesti vármegyeháza épületében találhatóak.
JárásokSzerkesztés
Járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Aszódi járás | Aszód | 11 |
2 |
36 992 |
298,37 |
124
|
2 | Budakeszi járás | Budakeszi | 12 |
4 |
84 646 |
288,95 |
293
|
3 | Ceglédi járás | Cegléd | 12 |
3 |
89 261 |
886,3 |
101
|
4 | Dabasi járás | Dabas | 11 |
3 |
48 746 |
614,23 |
79
|
5 | Dunakeszi járás | Dunakeszi | 4 |
3 |
78 757 |
103,08 |
764
|
6 | Érdi járás | Érd | 7 |
4 |
117 304 |
184,29 |
637
|
7 | Gödöllői járás | Gödöllő | 15 |
6 |
140 205 |
449,66 |
312
|
8 | Gyáli járás | Gyál | 4 |
2 |
40 309 |
170,99 |
236
|
9 | Monori járás | Monor | 11 |
3 |
64 227 |
329,81 |
195
|
10 | Nagykátai járás | Nagykáta | 16 |
3 |
74 168 |
710,12 |
104
|
11 | Nagykőrösi járás | Nagykőrös | 3 |
1 |
27 824 |
349,25 |
80
|
12 | Pilisvörösvári járás | Pilisvörösvár | 9 |
2 |
52 466 |
130,81 |
401
|
13 | Ráckevei járás | Ráckeve | 11 |
1 |
36 120 |
417,05 |
87
|
14 | Szentendrei járás | Szentendre | 13 |
4 |
77 720 |
326,58 |
238
|
15 | Szigetszentmiklósi járás | Szigetszentmiklós | 9 |
6 |
110 033 |
211,28 |
521
|
16 | Szobi járás | Szob | 17 |
2 |
24 487 |
438,32 |
56
|
17 | Váci járás | Vác | 18 |
2 |
67 781 |
362,19 |
187
|
18 | Vecsési járás | Vecsés | 4 |
3 |
47 126 |
119,74 |
394
|
NépességSzerkesztés
Pest vármegye az ország legnagyobb lélekszámú, hasonló közigazgatási egysége. Mivel területe a fővárost teljesen körülveszi, a teljes budapesti agglomeráció itt található, így leginkább ennek köszönhető a népesség magas száma.
2019. január 1-én a népesség 1 278 874 fő, a népsűrűség 196 fő/km² volt.
GazdaságSzerkesztés
Legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezéssel):
- Triton Hungary Kft. (7)
- Pannon GSM Távközlési Zrt (10)
- IBM DSS Információtechnológiai Kft (15)
KultúraSzerkesztés
TurizmusSzerkesztés
- Lásd még: a Pest vármegye turisztikai látnivalóinak listája
A térség a magyarországi turisztikai régiók közül a Budapest–Közép-Duna-vidék régiókba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és azok kirándulóövezetei, a hangulatos macskaköves utcás Szentendre műemlékei, a Dunakanyar és települései, a Börzsöny, az erdővel borított hegyek és a már az Alföld részét képező síkságok és annak városai jelentik.
Szentendrei panoráma, középen a Blagovestenszka görögkeleti templommal
A gödöllői Grassalkovich-kastély belső udvarának főbejárata
A Nagyboldogasszony-székesegyház főhomlokzata Vácon
A Börzsöny hegység vonulatai Nagybörzsöny községnél
A Dunaharaszti határában található Duna–Tisza-csatorna
A pomázi Teleki–Wattay-kastély főhomlokzata
A Református templom és a Kossuth Lajos szobor Cegléden
A Duna és a Visegrádi-hegység Visegrádnál, előtérben a Salamon-torony és a fellegvár
A 11. századi Premontrei kolostor romjai Zsámbékon
A turai Schossberger-kastély belső terének egy részlete
TelepüléseiSzerkesztés
187 települése, ezen belül 52 városa van, amivel az ország legtöbb várossal rendelkező vármegyéje.
VárosokSzerkesztés
(A 2018. január 1-jei lakónépesség csökkenő sorrendjében, a KSH adatai alapján.)
- Érd (megyei jogú város) 66 892 fő (2018. jan 1.)[2] +/-
- Dunakeszi 43 490 fő (2018. jan 1.)[3] +/-
- Szigetszentmiklós 38 591 fő (2018. jan 1.)[4] +/-
- Cegléd 35 523 fő (2018. jan 1.)[5] +/-
- Vác 32 728 fő (2018. jan 1.)[6] +/-
- Gödöllő 32 131 fő (2018. jan 1.)[7] +/-
- Budaörs 28 844 fő (2018. jan 1.)[8] +/-
- Szentendre 26 447 fő (2018. jan 1.)[9] +/-
- Gyál 23 628 fő (2018. jan 1.)[10] +/-
- Nagykőrös 23 605 fő (2018. jan 1.)[11] +/-
- Dunaharaszti 21 901 fő (2018. jan 1.)[12] +/-
- Vecsés 20 935 fő (2018. jan 1.)[13] +/-
- Fót 19 674 fő (2018. jan 1.)[14] +/-
- Göd 19 218 fő (2018. jan 1.)[15] +/-
- Veresegyház 18 654 fő (2018. jan 1.)[16] +/-
- Gyömrő 18 301 fő (2018. jan 1.)[17] +/-
- Százhalombatta 18 241 fő (2018. jan 1.)[18] +/-
- Monor 18 084 fő (2018. jan 1.)[19] +/-
- Szigethalom 17 596 fő (2018. jan 1.)[20] +/-
- Pomáz 17 139 fő (2018. jan 1.)[21] +/-
- Dabas 17 023 fő (2018. jan 1.)[22] +/-
- Pécel 15 987 fő (2018. jan 1.)[23] +/-
- Abony 14 392 fő (2018. jan 1.)[24] +/-
- Budakeszi 14 330 fő (2018. jan 1.)[25] +/-
- Pilisvörösvár 14 148 fő (2018. jan 1.)[26] +/-
- Törökbálint 13 655 fő (2018. jan 1.)[27] +/-
- Biatorbágy 13 528 fő (2018. jan 1.)[28] +/-
- Kistarcsa 12 829 fő (2018. jan 1.)[29] +/-
- Albertirsa 12 532 fő (2018. jan 1.)[30] +/-
- Maglód 12 341 fő (2018. jan 1.)[31] +/-
- Nagykáta 12 280 fő (2018. jan 1.)[32] +/-
- Üllő 11 949 fő (2018. jan 1.)[33] +/-
- Pilis 11 678 fő (2018. jan 1.)[34] +/-
- Isaszeg 11 470 fő (2018. jan 1.)[35] +/-
- Budakalász 10 924 fő (2018. jan 1.)[36] +/-
- Halásztelek 10 581 fő (2018. jan 1.)[37] +/-
- Ráckeve 10 442 fő (2018. jan 1.)[38] +/-
- Tököl 10 166 fő (2018. jan 1.)[39] +/-
- Kerepes 10 046 fő (2018. jan 1.)[40] +/-
- Ócsa 9325 fő (2018. jan 1.)[41] +/-
- Kiskunlacháza 8876 fő (2018. jan 1.)[42] +/-
- Sülysáp 8538 fő (2018. jan 1.)[43] +/-
- Piliscsaba 8391 fő (2018. jan 1.)[44] +/-
- Dunavarsány 8141 fő (2018. jan 1.)[45] +/-
- Tura 7761 fő (2018. jan 1.)[46] +/-
- Aszód 6184 fő (2018. jan 1.)[47] +/-
- Tápiószele 5827 fő (2018. jan 1.)[48] +/-
- Zsámbék 5569 fő (2018. jan 1.)[49] +/-
- Nagymaros 4821 fő (2018. jan 1.)[50] +/-
- Örkény 4753 fő (2018. jan 1.)[51] +/-
- Szob 2566 fő (2018. jan 1.)[52] +/-
- Visegrád 1841 fő (2018. jan 1.)[53] +/-
Községek, nagyközségekSzerkesztés
- Acsa
- Alsónémedi
- Apaj
- Áporka
- Bag
- Bernecebaráti
- Bénye
- Budajenő
- Bugyi
- Ceglédbercel
- Csemő
- Csévharaszt
- Csobánka
- Csomád
- Csömör
- Csörög
- Csővár
- Dánszentmiklós
- Dány
- Délegyháza
- Diósd
- Domony
- Dömsöd
- Dunabogdány
- Ecser
- Erdőkertes
- Farmos
- Felsőpakony
- Galgagyörk
- Galgahévíz
- Galgamácsa
- Gomba
- Herceghalom
- Hernád
- Hévízgyörk
- Iklad
- Inárcs
- Ipolydamásd
- Ipolytölgyes
- Jászkarajenő
- Kakucs
- Kartal
- Káva
- Kemence
- Kismaros
- Kisnémedi
- Kisoroszi
- Kocsér
- Kosd
- Kóspallag
- Kóka
- Kőröstetétlen
- Leányfalu
- Letkés
- Lórév
- Majosháza
- Makád
- Márianosztra
- Mende
- Mikebuda
- Mogyoród
- Monorierdő
- Nagybörzsöny
- Nagykovácsi
- Nagytarcsa
- Nyáregyháza
- Nyársapát
- Őrbottyán
- Pánd
- Páty
- Penc
- Perbál
- Perőcsény
- Péteri
- Pilisborosjenő
- Pilisjászfalu
- Pilisszántó
- Pilisszentiván
- Pilisszentkereszt
- Pilisszentlászló
- Pócsmegyer
- Pusztavacs
- Pusztazámor
- Püspökhatvan
- Püspökszilágy
- Rád
- Remeteszőlős
- Solymár (Magyarország legnépesebb nagyközsége)
- Sóskút
- Szada
- Szentlőrinckáta
- Szentmártonkáta
- Szigetbecse
- Szigetcsép
- Szigetmonostor
- Szigetszentmárton
- Szigetújfalu
- Szokolya
- Sződ
- Sződliget
- Tahitótfalu
- Taksony
- Tatárszentgyörgy
- Táborfalva
- Tápióbicske
- Tápiógyörgye
- Tápióság
- Tápiószecső
- Tápiószentmárton
- Tápiószőlős
- Tárnok
- Telki
- Tésa
- Tinnye
- Tóalmás
- Tök
- Törtel
- Újhartyán
- Újlengyel
- Újszilvás
- Úri
- Üröm
- Valkó
- Vasad
- Vácduka
- Vácegres
- Váchartyán
- Váckisújfalu
- Vácrátót
- Vácszentlászló
- Vámosmikola
- Verőce
- Verseg
- Zebegény
- Zsámbok
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. augusztus 22.
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
További információkSzerkesztés
- Pest megye hírportálja
- Pest megyei szállások
- Pest Megye Lapja - Közéleti havilap[halott link]
- Vezérmegye.hu – Pest megyei hír- és szolgáltató portál
- Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
- http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html[halott link] (2007-es adat)