Wikipédia

Pest vármegye

magyarországi vármegye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. március 30.

Pest vármegye (németül: Komitat Pest, latinul: Comitatus Pestiensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Közép-Magyarország régió területén. 6393,14 km2-es területével hazánk harmadik legnagyobb vármegyéje, amely hazánk teljes területének mintegy 6,8%-át fedi le. Emellett közel 1,3 millió fős lakosságával a legnépesebb közigazgatási egységünk, az ország népességének mintegy 13,8%-ával rendelkezik, népsűrűsége jóval meghaladja az országos átlagot.

Pest vármegye
A Dunakanyar
A Dunakanyar
Pest vármegye címere
Pest vármegye címere		 Pest vármegye zászlaja
Pest vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyeszékhelyBudapest
Járások száma18
Települések száma187
megyei jogú városok1
egyéb városok51
ISO 3166-2HU-PE
FőispánTarnai Richárd
Népesség
Teljes népesség1 333 533 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség190 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6393,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Pest vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Pest vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Pest vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pest vármegye témájú médiaállományokat.

Északról Szlovákia és Nógrád vármegye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok, délről Bács-Kiskun, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egységet képez, így nem tartozik hozzá. De fontos települései közé tartozik a festői és macskaköves utcáiról híres Szentendre, a nagy múltú püspöki székhelyként ismert Vác, a királyi rezidenciával rendelkező Gödöllő és a történelmi jelentőségű fellegváráról nevezetes Visegrád.

I. István 1009-ben kiadott adománylevelében Visegrád várispánsága a mai Pest vármegye területét is magába foglalta. Visegrád az első királyi székhelyek egyike lett, és a középkori Magyar Királyság fontos központjává fejlődött. A Pilis-hegységet szent helynek tartották. Az Árpád-korban Visegrád megyéből jött létre Pest és Pilis megye, majd Buda a megyében alakult meg, mint az ország új fővárosa.

A török hódoltság után Pest és Pilis megyék egyesítésével új közigazgatási egységet szerveztek, amelyhez Solt-széket is hozzácsatolták Fejér vármegyéből. A 19. században Pesten megépült a vármegyeháza, 1876-ban pedig a Kiskunság is a megyéhez csatlakozott, így alakult ki Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

A 20. század második felében Pest megye határai az első világháborút követő módosítások, az 1950-es megyerendezés és Nagy-Budapest létrejötte révén alakultak ki. 1954-ben így Pest megye (2023-tól vármegye) lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi, valamint Hont vármegye Magyarországon maradt részeit foglalja magába, határait pedig kisebb kiigazításokkal Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér vármegyék irányában véglegesítették.

Pest vármegye kulturális öröksége rendkívül gazdag és sokszínű, amely a történelmi, földrajzi és etnikai sokféleségből fakad. A térség már a középkor óta fontos szerepet játszott Magyarország kulturális életében. A vármegye kulturális központjai közé tartozik Visegrád, Szentendre és Gödöllő, amelyek műemlékeikkel és kulturális eseményeikkel kiemelkednek. A vármegye területén számos hagyományőrző rendezvényt tartanak, amelyek a népi kultúra megőrzését szolgálják. A néptánc, népzene és kézműves mesterségek különösen jelentősek. A Kiskunság vidékén és a Pilisben a pásztorélet és a népi építészet emlékei ma is fellelhetők.

Nevének eredete

szerkesztés

Pest nevének eredete valószínűleg az ókorba nyúlik vissza: Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 3. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében ugyanis Pesszion (Πέσσιον, iii.7.§2). Más magyarázatok szerint eredete a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent. A Gellért-hegy gyomrában pedig nagy hévizes barlang található, amelynek a kijárata ma már be van falazva, azonban egykor nyitott volt, és a barlang mélyéből a Dunába folyó forró víz a környék fő látványosságának számított. Más vélemény szerint[pontosabban?] a pest szó a mai Gellért-hegy és Várhegy közötti, ma Tabánnak hívott területen, az akkori szlávok által folytatott cserép- és téglaégető-ipar kemencéire utalt. A régi magyar nyelvben valóban a kemencét nevezték „pestnek”, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható.

A szó számos szóösszetételbe került be. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy neve Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő neve pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település is a nevét.

Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is, amely a szláv pest szóhoz hasonlóan „kemencét” jelent, illetve délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan „barlang, üreg” jelentése is van. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.[2]

Címere

szerkesztés

Az ovális, álló pajzs kék mezejében zöld hármashalomra lépő, jobbra néző, vörös karmokkal és kettős farokbojtú arany oroszlán áll. Az oroszlán jobb mellső mancsában háromágú, nyitott arany koronát, baljában kereszttel díszített arany országalmát tart. A pajzsot jobbról és balról örvénylő arany indafonat keretezi, amelyen vörös karmokkal ellátott griff-fejek jelennek meg, míg a csúcsán egy lótuszpalmettás oromdísz látható.

A török hódoltság alatt Pest vármegye igazgatta a megszállt területek igazságszolgáltatását. 1659-ben egyesítették Pest, Pilis és Solt megyéket, főispánjukká a nádort tették. Az új megyéhez készített pecsét 1659-ben készült el, rajta az oroszlán sziklás hegyormon állva tartotta a koronát és az országalmát.

 
Az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye címere

A címer eredetének magyarázata évszázadok óta vita tárgya. Egyesek szerint a Wesselényi család címerére vezethető vissza, mások a nádori tisztség szimbolikájában látják az eredetét. 1878-ban a Kiskunság csatlakozásával a címer új elemmel bővült: a pajzs alsó részében egy kun vitéz jelent meg, kezében ezüst szablyával. A címer használata 1991-ben indult újra, amikor Pest megye önkormányzata az ősi szimbólum megújítását elhatározta.[3]

Földrajz

szerkesztés

A vármegyében található Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen.

Domborzat

szerkesztés

Pest vármegye területének földrajzi sokszínűségét a hegységek, dombságok és síkságok harmonikus váltakozása jellemzi. Az Északi-középhegység déli része, a Börzsöny vulkanikus eredetű hegysége uralja az északi területeket. Legmagasabb pontja, a Csóványos (938 m), az ország egyik legjelentősebb természetvédelmi területe, mely gazdag forrásokban és bővizű patakokban, amelyek a Duna és az Ipoly felé tartanak​.[4][5]

A Gödöllői-dombság a vármegye középső részén húzódik, melyet alacsonyabb dombhátak és löszhátak jellemeznek. Ez a terület átmenetet képez a Börzsöny vadregényes tája és az Alföld síkságai között. Az Alföld északi pereme is érinti a vármegyét, ahol a Duna menti árterületek síkságai dominálnak.

A Pilis és a Visegrádi-hegység mészkőből és andezitből álló csúcsai a Duna mentén, különösen a Dunakanyar környékén, lenyűgöző tájképi értéket képviselnek. A Pilis legmagasabb pontja a Dobogókő (700 m), mely népszerű turisztikai célpont​.

Ez a domborzati változatosság nemcsak a természeti szépséget, hanem a biodiverzitást is jelentősen befolyásolja, hiszen a különféle földtani adottságok és éghajlati viszonyok rendkívül gazdag növény- és állatvilágot eredményeznek.

Éghajlat

szerkesztés

Pest vármegye éghajlata változatos, melyet elsősorban a domborzati különbségek alakítanak. Az Alföld peremén fekvő sík területeken kontinentális jellegű éghajlat figyelhető meg, míg a hegyvidékek, például a Börzsöny és a Pilis környéke, szubmediterrán hatásokat is mutat.

Hőmérséklet és csapadék

szerkesztés

A megye sík területein a nyarak forróak, a telek hidegek. Az éves csapadékmennyiség az alacsonyabban fekvő részeken átlagosan 500–600 mm, míg a magasabb régiókban, például a Börzsönyben, ez az érték akár 800–1000 mm is lehet. A napsütéses órák száma szintén eltérő, az Alföldhöz közelebb eső területeken magasabb, míg a hegyekben alacsonyabb​

Mikroklíma és helyi sajátosságok

szerkesztés

A dombvidéki és hegyvidéki tájak, például a Gödöllői-dombság és a Visegrádi-hegység, mikroklimatikus viszonyokat hoznak létre. Ezek hatással vannak a növényzetre és az állatvilágra, továbbá az agrártevékenységekre is, hiszen a hőmérséklet-ingadozások és a csapadék mennyisége befolyásolja a mezőgazdasági termelést.

Ez az éghajlati sokszínűség hozzájárul a megye gazdag természeti örökségéhez, amely a különféle élőhelyek és a biodiverzitás fenntartásában is kulcsszerepet játszik.

Vízrajz

szerkesztés

Pest vármegye vízrajza rendkívül gazdag, és meghatározó szerepet játszik az egész térség természeti környezetében és ökológiájában.

A vármegye területén folyik a Duna magyarországi szakaszának mintegy negyede, amely nemcsak fontos gazdasági és közlekedési útvonal, hanem meghatározó természeti képződmény is. A Duna mellékfolyói közül az Ipoly a legjelentősebb, amely egyben természetes határt képez Szlovákia és Magyarország között. A kisebb folyók közül kiemelkedik a Tápió és a Galga, amelyek a Tisza vízgyűjtő területéhez tartoznak, és jelentős szerepet játszanak az alföldi területek vízháztartásában​.

A vármegye legnagyobb állóvizes rendszere a Délegyházi-tavak tórendszere, amely mesterséges eredetű, de mára gazdag élővilágot vonzott. Ezek a tavak nemcsak ökológiai szempontból értékesek, hanem népszerű turisztikai és rekreációs célpontok is​.

A Börzsöny hegység forrásokban különösen gazdag, itt több mint 400 forrást tartanak számon, melyek közül sok bővizű és állandó vízhozamú. Ezek a források táplálják a hegységből eredő kisebb patakokat, amelyek a Duna vagy az Ipoly felé sietnek. A patakok és kisebb vízfolyások meghatározóak a helyi élővilág és a vízfolyások mentén kialakult tájképi elemek szempontjából​.

A Duna menti ártéri területek jelentős ligeterdőket és gazdag ökoszisztémákat rejtenek. Ezek az ártéri élőhelyek kulcsszerepet játszanak a biodiverzitás fenntartásában és a vízgazdálkodásban, hiszen természetes árvízvédelmi funkciót is betöltenek.

Pest vármegye vízrajza tehát nemcsak a tájképet és a környezetet határozza meg, hanem gazdasági, ökológiai és turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű.[5][6]

Élővilág, természetvédelem

szerkesztés

A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak. A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók jelentős állománya él, a Börzsönyben előfordul muflon is. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.

A természetvédelmi területek közül a itt található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.

Lásd még: Pest vármegye védett természeti értékeinek listája

 
Dobogó-kői kilátás a Dunakanyarra

Jellemző földrajzi pontjai

szerkesztés

Történelem

szerkesztés

Ókor

szerkesztés

Pest vármegye területén az emberi jelenlét nyomai egészen az őskorig visszanyúlnak, de az ókorban vált a régió különösen fontossá. A Duna menti területek már ekkor is stratégiai jelentőséggel bírtak a kereskedelem és a katonai védelem szempontjából.

A Kr. u. 1. században a terület Pannonia provinciához tartozott, a Római Birodalom egyik legfontosabb határvidéke volt. A birodalom határvédelmi rendszerének, a limesnek részeként a Dunát használták természetes védelmi vonalként. Ennek része volt Contra-Aquincum, a mai Pest területén található erőd, amely Aquincummal (a mai Óbuda) szemben helyezkedett el. Contra-Aquincum szerepe a határvédelem mellett a folyami átkelés biztosítása volt.

Az erődítmények mellett a rómaiak útvonalakat is építettek ki, melyek a kereskedelmet és a hadsereg gyors mozgását segítették. Az itt található római kori infrastruktúra (utak, hidak) még hosszú évszázadokon át meghatározta a térség közlekedési viszonyait​.

A római uralom összeomlását követően (Kr. u. 4-5. század) a terület a népvándorlás különböző hullámainak helyszíne lett. A térségbe érkező hunok, germán törzsek (például a gótok és a longobárdok), majd később az avarok váltották egymást. A hunok idején a Duna vonala fontos átkelő- és kereskedelmi útvonal maradt, míg az avarok birodalma (Kr. u. 6-9. század) szintén a terület jelentőségét emelte ki, különösen a folyami közlekedés és a környező földek termékenysége miatt​.

A terület történetének egyik érdekes mozzanata a Szikambria névhez és Attila hun király legendás városához kapcsolódik. A történelmi források és a néphagyomány szerint Szikambria egy olyan település volt, amely a hunok birodalmának központjaként szolgált, és amelyet Attila alapított vagy jelentősen megerősített. Bár a város létezésére vonatkozó régészeti bizonyítékok nem egyértelműek, a legenda évszázadokon át szerves része volt a helyi történelemnek és identitásnak.

A néphagyomány Szikambriát a mai Budapest környékére, a Duna menti területekre helyezte. Egyes történészek úgy vélik, hogy a név eredete a keltákhoz vezethető vissza, akik a Római Birodalom előtti időkben éltek a térségben. Később a rómaiak alapították meg itt Aquincum városát, amely a Pannonia provincia központja lett. Szikambria legendája valószínűleg a római örökség és a hunok kultúrájának összefonódásából született meg​.

A legenda szerint a város Attila király birodalmának egyik központi helyszíne volt, ahol a hun uralkodó palotája állt. A történet a hunok Duna menti jelenlétére utal, amelynek stratégiai jelentősége volt a kereskedelem és a hadászat szempontjából. Az írásos források és a néphagyomány a várost úgy említik, hogy hatalmas és szimbolikus jelentőséggel bír a hunok és később a magyarok körében.

Noha Szikambria létezésére nincs közvetlen régészeti bizonyíték, a legenda megerősíti, hogy Pest vármegye területe az ókorban is kulturális és stratégiai központ volt. A római kori Aquincum maradványai, valamint a környező területeken talált hun kori leletek arra utalnak, hogy a térség már ekkoriban is jelentős szerepet játszott a történeti folyamatokban.[7][8][9]

Középkor

szerkesztés

A középkorban Pest vármegye területének jelentősége központi fekvéséből és a királyi központokhoz való közelségéből fakadt. Már a 11. században megindult a vármegyerendszer kiépítése, amely meghatározta a térség közigazgatási, gazdasági és politikai szerepét.

A 1009-ben Szent István által kiadott adománylevélben említett Visegrád várispánsága magában foglalta a mai Pest vármegye nagy részét. Visegrád nemcsak ispánsági központ volt, hanem a Magyar Királyság egyik első királyi székvárosává is fejlődött. A környező Pilis-hegységet szakrális területként, szent helyként tisztelték, amelynek spirituális és politikai jelentősége is volt az Árpád-korban​.

Visegrád vármegye a középkori Magyar Királyság egyik központi régiójává vált. Az Árpád-korban a megye területét felosztották: létrejött Pest vármegye és Pilis vármegye. Pest területén jött létre később Buda városa, amely a tatárjárás után lett a Magyar Királyság új fővárosa. Ez a felosztás hozzájárult a régió közigazgatási, gazdasági és kulturális fejlődéséhez, amely alapja lett a királyság hosszú távú stabilitásának​. A tatárjárás súlyos következményekkel járt a vármegye területén is, különösen 1241–1242 során, amikor a mongol seregek az ország jelentős részét elpusztították. A régióban a korabeli infrastruktúra, települések és védelmi rendszerek jelentős része megsérült vagy teljesen elpusztult.

A középkor folyamán a Duna menti települések, különösen Pest és Buda, fontos kereskedelmi csomópontokká váltak. A folyó közelsége lehetővé tette a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódást, ami hozzájárult a vármegye fejlődéséhez.

Újkor

szerkesztés

A 16. században Pest vármegye területét súlyosan érintette a török hódítás. 1541-ben Buda eleste után Pest megye és a környező területek a török fennhatóság alá kerültek, a megye magyar közigazgatása gyakorlatilag megszűnt, és török közigazgatás alá került. A régió a Buda központú budai vilajet része volt, és számos település pusztult el, vagy néptelenedett el ebben az időszakban. Ennek ellenére néhány település, különösen a Duna menti városok, megőrizték stratégiai jelentőségüket.

A török megszállás alatt a régió vallási élete is átalakult. Számos keresztény templomot mecsetté alakítottak (pl: Mátyás-templom), míg másokat elpusztítottak vagy elhagytak. Budán és környékén mecsetek és fürdők épültek, amelyek a hódoltsági időszak kultúráját tükrözték. Bár a keresztény egyház visszaszorult, a lakosság egy része továbbra is gyakorolta vallását, gyakran rejtve. A törökök által bevezetett adórendszer – mint például a dzsizje (fejadó) és a harádzs (földadó) – különösen nehéz terhet jelentett a helyi lakosság számára. Ezeket az adókat gyakran brutális módszerekkel hajtották be, ami tovább csökkentette a térség gazdasági erejét. Ugyanakkor néhány kereskedelmi központ, például Pest városa, a Duna közelsége miatt megőrizte részleges gazdasági aktivitását.

A törökök 17. század végi kiűzése után a terület közigazgatása és településhálózata jelentős átalakuláson ment keresztül. A 18. század elején a terület újratelepítése megkezdődött, sok helyen német, szlovák és más nemzetiségű betelepülőkkel. Ezzel párhuzamosan a közigazgatás újraszervezése is megindult: a két korábbi megyéből, Pestből és Pilisből, valamint Solt-székből egységes új megyét hoztak létre.

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharcban a vármegye központi szerepet játszott a forradalmi eseményekben. Pest-Buda, az ország politikai és kulturális központjaként, a forradalom kiindulópontja volt. Az 1848. március 15-i események során itt hangzott el a 12 pont, amely az ország politikai szabadságjogait követelte. A Nemzeti Múzeumnál tartott nagygyűlés és Petőfi Sándor "Nemzeti dalának" elszavalása szimbolikus pillanatai voltak a forradalomnak. A vidéki területein is jelentős mozgósítás történt a szabadságharc során, és számos település adott katonákat és élelmezési támogatást a honvédségnek.

Az osztrák csapatok 1849-ben számos pusztítást végeztek a megyében, különösen a szabadságharc leverésekor. Az események után a megye a megtorlás színtere lett, ahol több vezetőt kivégeztek vagy száműztek.

A 19. század első felében épült fel Pesten a megyeháza, amely a megye közigazgatási központjává vált. Az 1876-os közigazgatási reform során a Kiskunság területe is a megyéhez csatlakozott, így létrejött az óriási Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, amely hatalmas területe ellenére egységes irányítás alatt működött. Ez a közigazgatási egység egészen a 20. századig fennmaradt, amikor a modern közigazgatási reformok következtébena vármegyét újraszervezték.

A kora újkor végére Pest megye fokozatosan fejlődött gazdasági és kulturális szempontból. Pest városa, amely a Duna menti kereskedelmi útvonalak miatt már korábban is fontos szerepet játszott, a Magyar Királyság egyik legfontosabb városává vált. Ez a fejlődés elősegítette a megye gazdasági és társadalmi újjászületését a 18. és 19. században.

20. század

szerkesztés

Pest megye a 20. század elején továbbra is Magyarország gazdasági és politikai központja volt. Az I. világháború (1914–1918) jelentős emberveszteséggel és gazdasági válsággal sújtotta a térséget. A háborút követő trianoni békeszerződés 1920-ban azonban az ország hatalmas területi veszteségei miatt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye stratégiai és közigazgatási szerepe megnőtt, mivel a korábbi központi régiók nagy része elcsatolásra került.

A két világháború között a megye gazdasága modernizációs folyamatokon ment keresztül, különösen az ipar és a közlekedés területén. Budapest terjeszkedése miatt a megye közigazgatási határai többször módosultak. Ebben az időszakban vált a térség egyre inkább Budapest agglomerációjává. A második világháború (1939–1945) szintén jelentős károkat okozott a megyében. A térség többször volt frontvonalban, különösen 1944–45-ben, amikor Budapest ostroma zajlott.

A II. világháborút követően a Magyar Népköztársaság része lett. Az 1950-es közigazgatási reform során Pest megyéből kivonták Budapestet, így a megye és a főváros különálló közigazgatási egységekké váltak. Ez a változás új irányokat szabott a megye fejlődésének: Pest inkább mezőgazdasági és ipari központtá alakult, míg Budapest az ország politikai és gazdasági központja maradt.

A rendszerváltás (1989–1990) után Pest megye gazdasága és közigazgatása jelentős átalakuláson ment keresztül. Az uniós csatlakozás óta a megye a modernizáció és az infrastrukturális fejlesztések egyik fókuszpontja lett. A gyorsforgalmi utak hálózatának bővítése és a nemzetközi befektetések érkezése tovább erősítették Pest megye pozícióját Magyarországon belül.

Pest vármegye főispánjai

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

szerkesztés

Járások 1950–1983 között

szerkesztés

Pest megyének az 1950-es megyerendezéssel kialakult területén 1950. február 1-je előtt tizenhárom járás volt: Abonyi, Alsódabasi (székhelye Dabas volt), Aszódi, Budakörnyéki (székhelye Budapest volt), Gödöllői, Gyömrői, Központi (székhelye Budapest volt), Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci. Ezek közül a Szobi járást Nógrád-Hont megyétől csatolták ide, a többi előzőleg Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez tartozott.

A megyerendezéssel egyidejűleg megszűnt az addigi Központi járás, mely január 1-je óta csupán egyetlen községből állt, mivel a többit Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolták. Az egyetlen megmaradt községet, Dunaharasztit a Ráckevei járáshoz csatolták. Így Pest megyéhez február 1-jei megalakulásakor tizenkét járás tartozott (Abonyi, Alsódabasi, Aszódi, Budakörnyéki, Gödöllői, Gyömrői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).

Az 1950-es járásrendezés során június 1-jén megszüntették a Gyömrői járást (beolvasztották a Monori járásba), az Abonyi járás székhelyét áthelyezték Ceglédre és nevét Ceglédi járásra változtatták, az Alsódabasi járás nevét székhelyének megfelelően Dabasi járásra, a Budakörnyéki járás nevét pedig Budai járásra változtatták. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Pest megyében tizenegy járás volt (Aszódi, Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).

Ezt követően 1983-ig a tizenegyből két járás szűnt meg: az Aszódi 1965-ben (felosztották a Gödöllői és a Váci járás között) és a Szobi 1970-ben (beolvasztották a Váci járásba). A járások megszűnése előtt, 1983 végén tehát Pest megyéhez kilenc járás tartozott: a Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, és Váci.

Városok 1950–1983 között

szerkesztés

Pest megyéhez megalakulásakor négy megyei város tartozott (Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác). Ezek jogállása 1950-től 1954-ig közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt: Cegléd és Nagykőrös a Ceglédi, Szentendre a Szentendrei, Vác pedig a Váci járásba lett beosztva. 1954-ben ismét kivették őket a járásokból, 1954 és 1971 között a megye minden városának jogállása járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.

1983-ig a megye négy további települése nyerte el a városi rangot: Gödöllő (1965), Százhalombatta (1970), Dunakeszi (1977) és Érd (1978), ezzel a városok száma nyolcra nőtt.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között

szerkesztés

1984-ben új közigazgatási rendszer és beosztás lépett életbe az ország egész területén. A járások megszűntek, a községi tanácsok irányítását pedig (beleértve a nagyközségiekét is) a megyei tanácsok az erre kijelölt helyi tanácsok közreműködésével látták el. Az így közreműködő helyi tanácsok elsősorban a városi tanácsok voltak, a városhiányos térségekben azonban egyes nagyközségeket városi jogú nagyközséggé nyilvánítottak ebből a célból. A városok illetve a városi jogú nagyközségek körzetének elnevezése városkörnyék illetve nagyközségkörnyék volt.

Pest megye valamennyi városa városkörnyékközpont lett Százhalombatta kivételével, melynek szomszédságában nem volt egyetlen község sem. Az átszervezéssel városi jogú nagyközséggé alakult két nagy népességű nagyközség a budapesti agglomerációban (Budaörs és Szigetszentmiklós), továbbá valamennyi addigi nem város járási székhely (Dabas, Monor, Nagykáta és Ráckeve). A két előbbi 1986-ban, a négy utóbbi pedig 1989-ben városi rangot kapott, ezzel 1990-re Pest megye városainak száma tizennégyre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás

szerkesztés

Vármegyei közgyűlés

szerkesztés

Pest vármegye politikai életét a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt (Fidesz-KDNP) koalíció dominálja, amely hosszú évek óta meghatározó szereplője a térség politikai színterének. A Fidesz és a KDNP a megyei választókerületekben folyamatosan nyújtották erős teljesítményüket, és az országgyűlési választásokon is stabil támogatottsággal rendelkeznek. A kormánypártok a helyi önkormányzatokban is jelentős befolyással bírnak, és a megyei közgyűlésben a Fidesz-KDNP koalíció biztos többséggel irányítja a döntéshozatalt.

Ugyanakkor egy erős ellenzéki oldal is jelen van. A Momentum Mozgalom tíz, a Mi Hazánk Mozgalom nyolc, míg a Demokratikus Koalíció hét mandátumot szerzett a megyei közgyűlésben. Az ellenzéki pártok támogatottsága nem mondható alacsonynak, erős ellenpólust képvisel a kormánypárttal szemben, ami tükrözi a térség politikai irányultságát.

A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Pest megye közgyűlése 44 képviselőből állt, az alábbi pártösszetétellel:

Pest megye közgyűlésének összetétele (2019–2024)
    
44 képviselő az alábbiak szerint:
Párt Mandátum 2019-2024 megyei közgyűlés
  Fidesz-KDNP 24                                                
  Momentum Mozgalom 9                                                
  Demokratikus Koalíció 7                                                
  Jobbik 4                                                

A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Pest vármegye közgyűlése 46 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:

Pest vármegye közgyűlésének összetétele (2024–2029)
    
46 képviselő az alábbiak szerint:
Párt Mandátum 2024-2029 vármegyei közgyűlés
  Fidesz-KDNP 21                                          
  Momentum Mozgalom 10                                          
  Mi Hazánk Mozgalom 8                                          
  Demokratikus Koalíció 7                                          
 
A vármegyeháza Budapesten

Önkormányzat

szerkesztés

A vármegyei önkormányzat területi önkormányzat, jogi személy, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. Az önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés. A testületek és tisztségviselők munkáját önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.

A Pest Vármegye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és több vármegyei közintézmény is Budapesten, a régi pesti vármegyeháza épületében találhatóak.

A Vármegyei Közgyűlés elnökei

szerkesztés

A vármegyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, aki felelős a közgyűlés munkájának irányításáért és a döntéshozatalban való részvételért. Az elnök szerepe kulcsfontosságú a helyi közigazgatásban, mivel ő képviseli a vármegyét és összehangolja a megyei önkormányzati feladatok ellátását.

Feladatai közé tartozik a közgyűlés üléseinek összehívása és levezetése, valamint az önkormányzati döntések végrehajtásának felügyelete. Az elnök kapcsolatot tart az országos és helyi szervekkel, valamint a települési önkormányzatokkal, és biztosítja a megye érdekeinek képviseletét az országos döntéshozatalban. Emellett részt vesz a fejlesztési tervek kialakításában, és irányítja azokat a programokat, amelyek a megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgálják.

Az elnököt általában a közgyűlés tagjai választják meg, és munkáját a közgyűlés által választott alelnökök segítik.

Elnök Elnöki ciklus
  Szabó István (Fidesz-KDNP) 2014-

Járások

szerkesztés

Járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
1 Aszódi járás Aszód
11
2
36 992
298,37
124
2 Budakeszi járás Budakeszi
12
4
84 646
288,95
293
3 Ceglédi járás Cegléd
12
3
89 261
886,3
101
4 Dabasi járás Dabas
11
3
48 746
614,23
79
5 Dunakeszi járás Dunakeszi
4
3
78 757
103,08
764
6 Érdi járás Érd
7
4
117 304
184,29
637
7 Gödöllői járás Gödöllő
15
6
140 205
449,66
312
8 Gyáli járás Gyál
4
2
40 309
170,99
236
9 Monori járás Monor
11
3
64 227
329,81
195
10 Nagykátai járás Nagykáta
16
3
74 168
710,12
104
11 Nagykőrösi járás Nagykőrös
3
1
27 824
349,25
80
12 Pilisvörösvári járás Pilisvörösvár
9
2
52 466
130,81
401
13 Ráckevei járás Ráckeve
11
1
36 120
417,05
87
14 Szentendrei járás Szentendre
13
4
77 720
326,58
238
15 Szigetszentmiklósi járás Szigetszentmiklós
9
6
110 033
211,28
521
16 Szobi járás Szob
17
2
24 487
438,32
56
17 Váci járás Vác
18
2
67 781
362,19
187
18 Vecsési járás Vecsés
4
3
47 126
119,74
394

Országgyűlési képviselők

szerkesztés

Magyarországon az országgyűlési választások során az ország területét egyéni választókerületekre osztják, és mindegyik kerületnek egy képviselője van a parlamentben, akit közvetlenül választanak. Az egyéni választókerületek országgyűlési képviselői tehát azok a politikusok, akik egy-egy adott földrajzi terület választópolgárait képviselik az Országgyűlésben.

Az egyéni választókerületek képviselői általában valamelyik párt jelöltjei, de független képviselők is indulhatnak a választáson. A választókerületek képviselői meghatározó szereplők, mivel közvetlen kapcsolatban állnak választóikkal, és elsősorban az adott terület helyi érdekeit képviselik az országos politikai döntéshozatalban.

Választókerület Székhely Képviselő Párt
Pest vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület Érd Dr. Aradszki András   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület Budakeszi Menczer Tamás   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület Szentendre Dr. Vitályos Eszter   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület Vác Rétvári Bence   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület Dunakeszi Tuzson Bence   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 6. sz. országgyűlési egyéni választókerület Gödöllő Vécsey László   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 7. sz. országgyűlési egyéni választókerület Vecsés Dr. Szűcs Lajos   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 8. sz. országgyűlési egyéni választókerület Szigetszentmiklós Bóna Zoltán   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 9. sz. országgyűlési egyéni választókerület Nagykáta Czerván György   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 10. sz. országgyűlési egyéni választókerület Monor Pogácsás Tibor   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 11. sz. országgyűlési egyéni választókerület Dabas Pánczél Károly   Fidesz–KDNP
Pest vármegyei 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület Cegléd Földi László   Fidesz–KDNP

Népesség

szerkesztés
Népességváltozás
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 330 089 —    
1880 353 851 0,70%
1890 395 142 1,10%
1900 450 136 1,30%
1910 524 320 1,53%
1920 571 753 0,87%
1930 633 257 1,02%
1941 682 696 0,68%
1949 686 953 0,08%
1960 781 505 1,17%
1970 878 644 1,17%
1980 973 830 1,03%
1990 949 842 −0,25%
2001 1 083 877 1,20%
2011 1 217 476 1,16%
2022 1 333 533 0,83%
2024 1 357 023 0,87%

Nemzetiségek

szerkesztés

Pest vármegye etnikai összetétele sokszínű, bár a lakosság döntő többsége magyar nemzetiségű. A 2011-es népszámlálás adatai alapján a megye 1,217,476 fős lakosságából 1,090,882 fő nyilatkozott etnikai hovatartozásáról. Közülük 1,024,768 fő vallotta magát magyarnak, amely a teljes népesség 93,94%-át teszi ki, ezáltal továbbra is a magyarok alkotják a legnagyobb etnikai csoportot a vármegyében.

A legnagyobb kisebbséget a német közösség képezi, 24,994 fővel (2,29%). A németek jelenléte történelmi hagyományokra nyúlik vissza, különösen a 18. századi betelepítések korára. Kulturális és nyelvi örökségük több településen is érezhető.

A roma közösség létszáma 20,065 fő, amely a lakosság 1,84%-át jelenti. A roma közösség tagjai sok helyen jelentős kulturális és társadalmi szerepet töltenek be, hozzájárulva Pest vármegye sokszínűségéhez.

A kisebb nemzetiségek közé tartoznak a szlovákok (6,000 fő), románok (4,000 fő) és szerbek (1,500 fő). Ezek a csoportok történelmileg szintén jelen voltak a térségben, és sokuk megőrizte hagyományait és nyelvi identitását.

A fennmaradó 21,055 fő (1,93%) egyéb kisebbségekhez vagy nem meghatározott etnikai csoporthoz tartozik. Emellett a népszámlálás során mintegy 178,000 fő (a lakosság 14,62%-a) nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról, ami tovább árnyalja a megye etnikai térképét.







 

Pest vármegye lakóinak nemzetiségi összetétele 2011-ben

  magyarok (93,94%)
  németek (2,29%)
  romák (1,84%)
  Egyéb (1,93%)

Vallás

szerkesztés

Pest vármegye vallási képe változatos, a keresztény felekezetek dominanciájával, ugyanakkor a nem vallásos lakosok és más vallási közösségek is jelentős számban képviseltetik magukat.

A római katolikusok alkotják a legnagyobb vallási közösséget, 435,717 fővel, ami a lakosság 35,78%-át jelenti. A görögkatolikus egyházhoz tartozók további 9,235 főt számlálnak, így a katolikus közösség összesen 445,106 fő (36,54%).

A református egyházhoz 134,848 fő tartozik (11,07%), míg az evangélikusok létszáma 32,564 fő (2,67%). Az ortodox keresztény közösség kisebb, 1,796 fővel, míg a zsidó vallásúak száma 947 fő.

Egyéb vallásokhoz 26,485 fő tartozik (2,17%), ide sorolva például a buddhista, muszlim és más nem keresztény vallási közösségeket.

A nem vallásos csoportok közül 200,430 fő vallotta magát vallástalannak (16,46%), és további 19,869 fő (1,63%) az ateizmus híve. Az adatszolgáltatók jelentős hányada, 355,431 fő (29,19%) nem nyilatkozott vallási hovatartozásáról, ami jól mutatja a szekularizációs tendenciákat és az adatközlési hajlandóság csökkenését.





 

Pest vármegye lakóinak vallási összetétele 2022-ben

  római katolikusok (45,5%)
  reformátusok (16,3%)
  evangélikusok (3,8%)
  görög katolikusok (1,6%)
  egyéb keresztény felekezet (4,7%)
  egyéb vallás (0,6%)
  vallási közösséghez nem tartozik (27,5%)

Gazdaság

szerkesztés

Az ország második legfejlettebb régiója, a népesség gyarapodásához hasonlóan az ipari teljesítmény részesedésének aránya is számottevő fejlődést mutat: 2000-ben 8,6 %-kal, 2022-ben 11,8%-kal járult hozzá az ország éves GDP-jéhez.[10]

A 2014-es év első felében több mint 202 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván a megyében, ami 2%-os növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A vállalkozások nagyobb részét az önálló vállalkozók tették ki (52%), míg a társas vállalkozások aránya 48% volt. A társas vállalkozások kétharmadát korlátolt felelősségű társaságok alkották, míg a betéti társaságok száma enyhén csökkent az előző évhez képest.

Beruházások és ipari fejlődés

szerkesztés

Pest megyében a beruházások volumene jelentős növekedést mutatott: 2014 első felében 134 milliárd forintot fordítottak különféle beruházásokra, amely 27%-kal több, mint egy évvel korábban. Az ipar volt a legjelentősebb beruházási terület, a teljes összeg közel felét ide irányították. Az építőipar szintén látványos fejlődést mutatott, a termelési érték 26%-kal növekedett, amihez az útépítések és közműfejlesztések is hozzájárultak.

Az ipari termelés a megye székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az ipar exportorientált: az értékesítés több mint kétharmada a külpiacokról származott, miközben a belföldi értékesítés is 14%-kal nőtt. Különösen a feldolgozóipar és azon belül a járműgyártás teljesítménye volt figyelemre méltó, amely 30%-os növekedést ért el.

Építőipar és lakásépítés

szerkesztés

Az építőiparban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások termelési értéke 2014 első félévében 70 milliárd forint volt, ami a korábbi év azonos időszakához képest jelentős, 26%-os növekedést mutatott. A lakásépítések terén szintén jelentős emelkedés volt tapasztalható: az épített lakások száma 43%-kal nőtt. Az építtetők háromnegyede természetes személy volt, ami a saját használatra épített lakások térnyerését jelzi.

Kereskedelem és szolgáltatások

szerkesztés

A megyében a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágai vezetik a vállalkozások számát, egyaránt közel 29 ezer regisztrált szervezettel. A megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 13%-kal nőtt 2014 első hat hónapjában. A belföldi turisták száma kiemelkedő mértékben, 16%-kal nőtt, míg a külföldi vendégek esetében 6,3%-os emelkedést mértek.

Gazdasági erő és Budapest hatása

szerkesztés

Pest megye gazdasági jelentőségét részben a főváros közelsége adja, amely közvetlen piacot és fejlődési lehetőséget biztosít. A megye gazdasági tevékenységének 80%-a az agglomerációs övezetben koncentrálódik, ahol a legtöbb ipari park és fejlett gazdasági központ található. Az ipar mellett a szolgáltatások, különösen a kereskedelem és turizmus is kiemelkedően fontosak.

Azonban a megye fejlettsége ellenére alulfinanszírozottság jellemzi a fejlesztési források elosztása terén, különösen az uniós források korlátozott elérése miatt. Ez kihívást jelent a megye számára a hosszú távú növekedési potenciál teljes kihasználásában.[11]

Legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezéssel):

  1. Triton Hungary Kft. (7)
  2. Pannon GSM Távközlési Zrt (10)
  3. IBM DSS Információtechnológiai Kft (15)

Gasztronómia

szerkesztés

Pest megye gasztronómiája gazdag és sokszínű, amely a régió különböző tájainak, történelmének és kultúrájának hatását tükrözi. Az első magyar nyelvű, nyomtatásban megjelent szakácskönyv, Misztótfalusi Kis Miklós 1695-ös „Szakáts Mesterségnek könyvetskéje”, példát mutatott a konyhaművészet fejlődésére, és ma is alapvető inspiráció a hazai gasztronómia számára. Pest megye, mint olyan, nemcsak az ételek sokféleségét, hanem azokat a hagyományokat is képviseli, amelyek generációról generációra öröklődtek, és amelyek helyi specialitásaikkal hozzájárultak a magyar konyha gazdagításához.

A kiadvány, amely a Pest megyei gasztronómiát bemutatja, 19 ételt, italt, alapanyagot és receptet tartalmaz, amelyek egyaránt képviselik a hagyományos népi ételeket és a modern gasztronómiai innovációkat. A könyvben szereplő étkek és italok a megye különböző tájegységeiről származnak: Cegléd és Ceglédbercel az alföldi részeket, Tápiószecső a Tápió mentét, míg a főváros környéki agglomeráció Fótot, Kistarcsát és Vecsést képviseli. A Csepel-sziget, amely számos különleges recepttel büszkélkedhet, szintén kiemelt szerepet kapott a válogatásban. Itt találhatók lórévi szerb és szigetújfalui német receptúrák, szigetszécsői bor és szigetszentmiklósi bonbon is.

A táplálkozáskultúra más aspektusait is bemutatja a kiadvány: a galga menti Acsáról és Hévízgyörkről származó ételkülönlegességek, valamint a Dunakanyarban található Nagymaros, a Zsámbéki-medencéből Tök, és a Szentendrei-sziget Tahitótfaluja is helyet kapott. A hegyvidéki tájak, például a Börzsöny és a Visegrádi-hegység, szintén gazdag gasztronómiai örökséget hagytak maguk után, különösen a Börzsöny híres málnatermesztésével, amely a híres Szobi Szörp alapját adta.

A kiadvány különleges hangsúlyt fektet azokra az étkezési szokásokra és hagyományokra, amelyek a megyében élő nemzetiségek, így a németek, szerbek és szlovákok konyhájában élnek tovább. Ezen kívül a modern gasztronómiai trendek is szerepet kapnak, mint például a saját márkák és a gasztronómiai innovációk, amelyek Pest megyét nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is ismertté tették.

Bár a kiadványban számos recept található, nemcsak a receptúrák bemutatására összpontosít, hanem inkább az étkezés mögött rejlő történetekre és érdekes információkra is. A cél nem csupán egy receptgyűjtemény létrehozása, hanem a megye gazdag kulináris örökségének és változatos gasztronómiai jövőjének bemutatása is. Az ínycsiklandó étkezések és italok között különleges vadételek és a híres somlói galuska receptje is megtalálható.

Pest megye gazdag gasztronómiai hagyományai és folyamatosan fejlődő konyhaművészete biztosítja, hogy a régió továbbra is a magyar gasztronómia egyik kulcsfontosságú központja maradjon, ahol a helyi ízek, történetek és újító ötletek egyaránt jelen vannak.[12]

Oktatás és köznevelés

szerkesztés

Pest megye oktatási rendszere sokszínű, kiterjedt intézményhálózattal rendelkezik, amely az óvodától a felsőoktatásig számos lehetőséget kínál a diákok számára. Az oktatás minősége és elérhetősége nagyban hozzájárul a megye társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

Egyetemi képzések

szerkesztés

Pest megyében a felsőoktatás jelentős szerepet tölt be az ország oktatási struktúrájában, számos meghatározó egyetem és főiskola működik itt. Bár a legtöbb nagy egyetem Budapesten található, a megyében is találhatók kiemelkedő intézmények, például a gödöllői Szent István Egyetem (ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem), amely az agrártudományok és a kapcsolódó területek vezető képzőhelye. Ezen túl, számos budapesti felsőoktatási intézmény vonzáskörzetébe tartozik, ami tovább erősíti a térség felsőoktatási jelentőségét.

Az országos statisztikák szerint a felsőoktatásban részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma a 2023/2024-es tanévben elérte a 215 ezer fő, ami növekedést mutat az előző évekhez képest. Ebből a szám jelentős részét teszik ki a budapesti egyetemek hallgatói, akiknek nagy része Pest megyei lakos. A külföldi hallgatók aránya is emelkedett az utóbbi években: országosan a hallgatók közel 19%-át teszik ki, ami mintegy 37 ezer diákot jelent. A vármegye legontosabb felső oktatási intézményei az 1635-ben Pázmány Péter által alapított alapított Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a legrégebbi, alapítása óta folyamatosan működő orvosképző intézmény, a Semmelweis Egyetem (SOTE), illetve a II. József magyar király által 1782-ben alapított Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a világ első műszaki egyeteme.

A régió felsőoktatási intézményei széles képzési palettát kínálnak, az agrártudományoktól és műszaki területektől kezdve a gazdaságtudományokig. A gödöllői egyetem különösen fontos a mezőgazdasági szakemberek képzésében, míg a Budapestre koncentrálódó egyetemek a műszaki, informatikai és társadalomtudományi szakok népszerűségével tűnnek ki.

A megye felsőoktatása vonzó a külföldi hallgatók számára is, köszönhetően az angol nyelvű képzéseknek és a versenyképes tandíjaknak. A nemzetközi diákok többsége a gazdasági, mérnöki és egészségügyi szakokra jelentkezik, amelyek nemcsak a megyében, hanem országosan is népszerűek​. A felsőoktatási rendszer modernizálása és az interaktív statisztikai adatbázisok (pl. FIR) elérhetősége hozzájárul ahhoz, hogy a diákok és intézmények hatékonyabban tudjanak tervezni és döntést hozni.[13][14][15][16]

Középfokú oktatás

szerkesztés

A megye középfokú oktatása az ország egyik legdinamikusabb és legnagyobb intézményhálózatával rendelkezik, különösen Budapest agglomerációjában. A megyében a középiskolai képzések palettája széles: gimnáziumok, technikumok és szakképző iskolák kínálnak oktatást több tízezer diáknak.

A HVG 2022-es középiskolai rangsorában Pest vármegyéből tizenhárom gimnázium szerepelt, a legtöbb az agglomerációból, például Budaörsről, Gödöllőről és Érdről. Kiemelkedő példák a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium és az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium. Ezek az iskolák kimagasló eredményeket értek el az érettségiken és kompetenciaméréseken. Emellett a megyében sok egyházi fenntartású intézmény működik, például katolikus és református gimnáziumok Gödöllőn, Budakeszin és Piliscsabán is.

Pest megye középiskoláiban a tanulók száma az utóbbi években folyamatosan nőtt, különösen a népszerű agglomerációs városok iskoláiban. A 2022/23-as tanévben az egy pedagógusra jutó diákok száma a középiskolákban valamivel meghaladta a 10 főt, ami az országos átlagnál magasabb érték. Ez részben az iskolákba jelentkező diákok nagy száma és a pedagógushiány miatt alakulhatott.

A megyében jelentős szerepet játszanak a technikumok és szakképző iskolák, amelyek szoros kapcsolatot ápolnak a helyi iparvállalatokkal. Az ilyen típusú intézmények célja, hogy a tanulók piacképes szakmai tudással lépjenek ki a munkaerőpiacra, vagy folytassák tanulmányaikat a felsőoktatásban. Pest megyében különösen népszerűek a gazdasági, műszaki és informatikai szakirányok.

A gyors népességnövekedés következtében néhány térségben problémát okoz az iskolai férőhelyek korlátozott száma, valamint a pedagógus-utánpótlás biztosítása. Ugyanakkor Pest megye iskolái magas színvonalú képzést nyújtanak, különösen a főváros közelsége miatt, ami további lehetőségeket teremt a diákok számára nemzetközi kapcsolatok és versenyek terén is.[17][18][19][20][21]

Sport

szerkesztés

Labdarugás

szerkesztés

A vármegye labdarúgása jelentős múltra tekint vissza, és napjainkban is aktív sportélet jellemzi a térséget. A megyei labdarúgó-bajnokságok szervezéséért az MLSZ Pest Vármegyei Igazgatósága felelős, amely a helyi csapatok versenyeztetését és a sportág népszerűsítését tűzte ki célul.

A megyei bajnokságok hierarchiájában a legmagasabb szintet a Pest Vármegyei I. osztály képviseli, amely országos szinten a negyedosztálynak felel meg. Ebben a bajnokságban 16 csapat verseng a bajnoki címért és a magasabb osztályba jutásért. A 2024/2025-ös szezonban olyan csapatok szerepelnek itt, mint a Viadukt SE Biatorbágy, a Budakalászi MSE és a Dunaharaszti MTK.[22]

A megyei labdarúgásban kiemelkedő események közé tartoznak a különböző korosztályos és női kupasorozatok, amelyek hozzájárulnak a sportág utánpótlásának és sokszínűségének biztosításához. A Pest Vármegyei Női Kupa és az utánpótlás-bajnokságok rendszeres megrendezése is ezt a célt szolgálja.[23]

A megyei labdarúgás népszerűsítésében és a közösség építésében fontos szerepet játszanak a helyi sportegyesületek és klubok, amelyek nemcsak a versenysportban, hanem a szabadidős tevékenységek szervezésében is aktívan részt vesznek. A Nagykáta SE például saját honlapján rendszeresen tájékoztatja a szurkolókat a csapat eredményeiről és a bajnokság állásáról.[24]

 
FTC logója

Pest vármegye labdarúgása szorosan kapcsolódik Budapest történelmi futballklubjaihoz, mint az Újpest FC és a Ferencvárosi TC. Bár ezek a klubok nem Pest vármegyei csapatok, hatásuk és jelentőségük az egész régió labdarúgóéletére kiterjed. Az Újpest FC, az ország egyik legpatinásabb klubja, a főváros északi részén működik, és évtizedek óta vonzza a futballrajongókat Pest megye számos településéről. Hasonlóan, a Ferencvárosi TC, amely Magyarország legsikeresebb klubja, nemcsak a fővárosiak, hanem a Pest megyei szurkolók széles táborát is egyesíti.

A két csapat közötti rivalizálás, az úgynevezett „Derby”, a magyar futball legnagyobb eseményei közé tartozik, amelyet Pest megyében is kiemelt figyelemmel követnek. Mindkét klub akadémiai programokat is működtet, amelyekben Pest megyei fiatalok is jelentős számban részt vesznek, hozzájárulva a megye utánpótlásának fejlődéséhez. A klubok hatása nemcsak a sportban, hanem a közösségépítésben és a futballkultúra népszerűsítésében is megmutatkozik Pest megye egész területén.

Kosárlabda

szerkesztés

Kosárlabdaélete dinamikusan fejlődik, amit a helyi szövetségek és egyesületek aktív tevékenysége is tükröz. A Pest Vármegyei Kosárlabda Szövetség (PMKSZ) szervezi a megyei bajnokságokat és tornákat, biztosítva a sportág folyamatos fejlődését a régióban.

A megyei bajnokságokban számos csapat vesz részt, amelyek különböző korosztályokban és szinteken versenyeznek. A 2024/2025-ös szezonban a felnőtt férfi bajnokságban olyan csapatok szerepelnek, mint a Miklósi KékRókák KE, a SZEK KE és az Albertirsai Sportegyesület. A bajnokság aktuális állása szerint a Miklósi KékRókák KE vezeti a tabellát, kilenc győzelemmel és veretlenül.[25]

Az utánpótlás-nevelés kiemelt figyelmet kap a megyében. Az U19-es korosztályban például a Váci Kosárlabda Egyesület csapata is részt vesz a bajnokságban, és jelenleg az első helyen áll.[26]

A fiatal tehetségek fejlesztése érdekében a PMKSZ rendszeresen szervez tornákat és képzéseket, amelyek hozzájárulnak a sportág utánpótlásának biztosításához.

A megyei kosárlabda népszerűsítésében a Pest Megyei Diáksport Szövetség is jelentős szerepet játszik, amely iskolai versenyeket és diákolimpiákat szervez, ösztönözve a fiatalokat a sportolásra és a kosárlabda iránti érdeklődésre.[27]

Kézilabda

szerkesztés

Kézilabdaélete gazdag múltra tekint vissza, és napjainkban is aktív sporttevékenység jellemzi. A megyei kézilabda-bajnokságok szervezéséért a Pest Vármegyei Kézilabda Szövetség (PMKSZ) felelős, amely a helyi csapatok versenyeztetését és a sportág népszerűsítését tűzte ki célul.

A megyei bajnokságok hierarchiájában a legmagasabb szintet a Pest Vármegyei I. osztály képviseli. A 2022/2023-as szezonban a férfi I. osztályban olyan csapatok versenyeztek, mint a Kőrösi KDSE-Treff 99, a Domony KSE és az Aranyszarvas SE. A bajnokságot a Kőrösi KDSE-Treff 99 nyerte meg, 18 mérkőzésből 14 győzelemmel, 1 döntetlennel és 3 vereséggel.[28]

A női bajnokságokban is számos csapat vesz részt, például az SZKSK Kézilabda Csarnok adott otthont a 2021/2022-es szezon alapszakaszának mérkőzéseinek.

A megyei kézilabda népszerűsítésében a Pest Megyei Diáksport Szövetség is jelentős szerepet játszik, amely iskolai versenyeket és diákolimpiákat szervez, ösztönözve a fiatalokat a sportolásra és a kézilabda iránti érdeklődésre.[29]

Sportlétesítmények

szerkesztés

Puskás Aréna

A Puskás Aréna Magyarország legnagyobb befogadóképességű sportlétesítménye, amely 67 215 főt képes fogadni. A stadion a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája, és számos nemzetközi mérkőzésnek is otthont ad. Az aréna multifunkcionális, így nemcsak sportesemények, hanem zenei rendezvények és egyéb kulturális programok is helyet kapnak benne.

Papp László Budapest Sportaréna

A Papp László Budapest Sportaréna egy modern multifunkcionális csarnok, amely 12 500 fő befogadására képes. A létesítmény a magyar kézilabda-válogatott hazai mérkőzéseinek helyszíne, emellett koncertek, jégkorong-mérkőzések és egyéb sportesemények is zajlanak itt. A csarnok tervezésénél a szurkolói élmény maximalizálására törekedtek, így a nézők kényelme és a látványos atmoszféra kiemelt szerepet kapott.[30]

Hungaroring

A Hungaroring Magyarország egyetlen Forma–1-es versenypályája, amely 1986 óta ad otthont a Magyar Nagydíjnak. A pálya 4,381 km hosszú, és a versenyek mellett autósport rendezvények, tesztelések és egyéb motorsport események is zajlanak itt. A Hungaroring nemcsak a versenyzők, hanem a szurkolók számára is különleges élményt nyújt, hiszen a pálya közvetlenül a nézők közelében halad el, így a szurkolók szinte testközelből élhetik át a verseny izgalmait.

Groupama Aréna

A Groupama Aréna a Ferencvárosi TC otthona, és a klub mérkőzéseinek helyszíne. A stadion modern infrastruktúrával rendelkezik, és a szurkolók számára kényelmes környezetet biztosít. A Groupama Aréna nemcsak a labdarúgás szerelmeseinek, hanem a sport iránt érdeklődőknek is vonzó célpont, hiszen a stadionban különböző programok és események is zajlanak.

Infrastruktúra és közlekedés

szerkesztés

Pest megye közlekedése fejlett és összetett, köszönhetően a különféle közlekedési módoknak, amelyek közül kiemelkednek az autópályák, főutak, a folyami hajózás, valamint a légi közlekedés.

Autópályák

szerkesztés

Pest megye közlekedésének gerincét a Magyarországot átszelő autópályák alkotják. Az M0-s körgyűrű kulcsszerepet játszik, hiszen összekapcsolja a többi autópályát (M1, M2, M3, M4, M5, M6, M7). Ezen utak egy része fizetős szakaszokat is tartalmaz, amelyekhez megyei matrica szükséges, de sok helyen ingyenesen használhatóak, például az M0 egyes részei.

Út Európai út Érintett települések Pest vármegye területén Hossz Térkép
Teljes Elkészült Épül Tervezett
       Biatorbágy (M1) – Törökbálint (M7) – Budafok-Tétény (M6) – Dunaharaszti (M51) – Gyál (M5) – Vecsés (M4) – Nagytarcsa (M31) – Újpalota (M3) – Dunakeszi (M2) – Üröm – Budaörs 109 km 77 km 0 km 32 km  
      Budapest 161 km 161 km — —  
    Dunakeszi (M0) – Vác 68 km 30 km 0 km 38 km  
       Budapest – Gödöllő (M31) 296 km 269 km 0 km 27 km  
     Budapest – Vecsés (M0) – Abony (M8 / M32) 222 km 125 km 34 km 63 km  
     Budapest – Gyál (M0) 160 km 160 km — —  
     Budafok-Tétény (M0) 194 km 186 km 8 km —  
      Budapest – Törökbálint (M0) 226 km 226 km — —  
    Nagykőrös (M44) – Abony (M4 / M32) 163 km 10 km 0 km 153 km  
    Nagytarcsa (M0) – Gödöllő (M3) 12 km 12 km — —  
  Budapest (M5) – Dunaharaszti (M0) 4 km 4 km — —  
  Újhartyán (M5) – Albertirsa (M4) 126 km 0 km 0 km 126 km  

Főútak

szerkesztés

A megye útjait számos főútvonal keresztezi, amelyek Budapest és a környező városok, illetve a megyei települések közötti kapcsolatot biztosítják. A közúthálózat folyamatos fejlesztése révén csökkentik a forgalmi torlódásokat, és javítják az elérhetőséget.

Út Érintett települések Hossz Térkép
  Budaörs – Biatorbágy – Herceghalom 177 km  
  Dunakeszi – Göd – Sződliget – Vác 78 km  
  Gödöllő – Bag 247 km  
  Vecsés – Üllő – Monor – Monorierdő – Pilis – Albertirsa – Ceglédbercel – Cegléd – Abony 132 km  
  Alsónémedi – Ócsa – Dabas – Hernád – Örkény – Táborfalva 185,4 km  
  Érd – Százhalombatta 262 km  
  Diósd – Érd 233 km  
  Pilisvörösvár – Piliscsaba – Pilisjászfalu 75 km  
  Budakalász – Szentendre – Leányfalu – Tahitótfalu – Dunabogdány – Visegrád 72 km  
  Verőce – Kismaros – Zebegény – Szob 26,4 km  
  Maglód – Gyömrő – Mende – Sülysáp – Tápiószecső – Szentmártonkáta – Nagykáta 126 km –
  Albertirsa – Ceglédbercel – Cegléd – Abony 43 km –
  Dunaharaszti – Taksony – Áporka – Kiskunlacháza – Dömsöd 191 km –
  Nagykáta – Farmos – Tápiószele – Tápiószőlős – Cegléd 34 km –
  Vecsés – Üllő 8 km –
  Cegléd 1,2 km –
  Újlengyel – Nyáregyháza – Albertirsa 15 km  

Folyami hajózás

szerkesztés

Pest megye folyami hajózása a Dunára épül, amely nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa egyik legfontosabb vízi útja. A Duna mentén található települések, különösen Budapest közelsége miatt, a folyami közlekedésnek nemcsak történelmi jelentősége van, hanem a modern közlekedési rendszerek részévé is vált.

Személyszállítás

szerkesztés

A Duna Pest megyén áthaladó szakaszán különböző személyszállító szolgáltatások érhetők el:

  • Menetrend szerinti hajójáratok: Budapest és az agglomeráció közötti hajójáratok, különösen a turisták körében népszerűek. Például Vác, Szentendre, és a Csepel-sziget térsége is elérhető hajóval. A Mahart PassNave üzemelteti ezeket a járatokat, amelyek kellemes alternatívát kínálnak az autós közlekedéssel szemben.
  • Turisztikai hajózás: A dunai sétahajók, vacsorával egybekötött programok és városnéző járatok az idegenforgalom fontos részét képezik. A Margit-sziget, a budapesti panoráma és a Duna-kanyar természeti szépségei különösen népszerű úticélok.

Teherszállítás

szerkesztés

A Duna Magyarország egyik fő nemzetközi teherszállítási útvonala, amely része a Rajna–Majna–Duna vízi útnak. Pest megyében a rakodókikötők és ipari terminálok szolgálják ki az áruforgalmat. Fontos szerepet játszik a gabona, faanyag, és egyéb ipari termékek szállítása.

Kikötők és infrastruktúra

szerkesztés
  • Pest megyében több kisebb kikötő található, például Szentendrén és Ráckevén, amelyek turisztikai és kereskedelmi célokat is szolgálnak.
  • Budapest központi kikötője, a Csepeli Szabadkikötő, nemcsak Pest megye, hanem az egész ország legfontosabb logisztikai központjai közé tartozik. Közvetlen kapcsolatot biztosít a vasúti és közúti hálózattal, így a folyami szállítás szerves része az ország logisztikai rendszerének.

Fejlesztések és kihívások

szerkesztés

A folyami hajózásban rejlő lehetőségek ellenére a Duna szállítási kapacitását időnként befolyásolja a változó vízállás. Ennek orvoslására folyamatos fejlesztések zajlanak a vízi út szabályozása és a kikötők korszerűsítése érdekében. Az EU által támogatott projektek célja a fenntarthatóbb és hatékonyabb vízi közlekedés kialakítása.

A Duna tehát nemcsak közlekedési csatorna, hanem turisztikai és gazdasági erőforrás is Pest megye számára. A folyami hajózás további fejlesztése jelentős mértékben hozzájárulhat a térség gazdasági és idegenforgalmi fejlődéséhez.

Légi közlekedés

szerkesztés

A megye déli részén található Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az ország legnagyobb légikikötője. Ez nemcsak Pest megyét, hanem egész Magyarországot összeköti Európával és a világ többi részével. A repülőtér évente több millió utast szolgál ki, és fontos szerepet játszik az áruszállításban is.

Pest megye közlekedési infrastruktúrája tehát változatos és jól kiépített, a közúti, vízi és légi útvonalak összehangolt működése lehetővé teszi a gyors és kényelmes közlekedést a régióban.

Híres szülöttei

szerkesztés

Kultúra

szerkesztés

Turizmus

szerkesztés
Lásd még: a Pest vármegye turisztikai látnivalóinak listája

A térség a magyarországi turisztikai régiók közül a Budapest–Közép-Duna-vidék régiókba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és azok kirándulóövezetei, a hangulatos macskaköves utcás Szentendre műemlékei, a Dunakanyar és települései, a Börzsöny, az erdővel borított hegyek és a már az Alföld részét képező síkságok és annak városai jelentik.

Települései

szerkesztés

187 települése, ezen belül 52 városa van, amivel az ország legtöbb várossal rendelkező vármegyéje. Érd megyei jogú város a megye legnépesebb települése, de nem székhelye.

Városok

szerkesztés

(A 2018. január 1-jei lakónépesség csökkenő sorrendjében, a KSH adatai alapján.)

Községek, nagyközségek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ A népesség adatai településenként. Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ (2024. május 10.) „Pest (történelmi település)” (magyar nyelven). Wikipédia. 
  3. ↑ Pest vármegye címere | Nemzeti Jelképek. www.nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
  4. ↑ Duna-Ipoly Nemzeti Park (magyar nyelven). www.dunaipoly.hu. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
  5. ↑ a b A Börzsöny (magyar nyelven). www.dunaipoly.hu. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
  6. ↑ (2024. december 5.) „Duna–Ipoly Nemzeti Park” (magyar nyelven). Wikipédia. (Hozzáférés: 2024. december 11.) 
  7. ↑ Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
  8. ↑ (2023. június 13.) „Szikambria” (magyar nyelven). Wikipédia. (Hozzáférés: 2024. december 11.) 
  9. ↑ Arcanum (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
  10. ↑ Budapest és a vármegyék gazdasági teljesítményének alakulása az ezredforduló óta / Eltérő fejlődési pályák - Központi Statisztikai Hivatal, 2024.07.01.
  11. ↑ Teszt, Pestmegye: Pestmegye.hu (hu-HU nyelven). Pestmegye.hu. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
  12. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  13. ↑ Központi Statisztikai Hivatal. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  14. ↑ Oktatási adatok, 2023/2024 (előzetes adatok). www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  15. ↑ Oktatási Hivatal. www.oktatas.hu. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  16. ↑ Bárki számára elérhetőek a felsőoktatási statisztikai adatok - HR Portál (magyar nyelven). HRPortal.hu hírportál, 2023. december 14. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  17. ↑ Oktatási Hivatal. www.oktatas.hu. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  18. ↑ Oktatási adatok, 2023/2024 (előzetes adatok). www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  19. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Pest megyében a legmagasabb az egy pedagógusra jutó tanulók száma az alapfokú oktatásban (magyar nyelven). eduline.hu, 2023. november 17. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  20. ↑ eduline.hu - legjobb Pest megyei gimnáziumok. eduline.hu. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  21. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Ezek Pest megye legjobb gimnáziumai, egy budaörsi, egy gödöllői és egy érdi középiskola áll a lista élén (magyar nyelven). eduline.hu, 2021. november 18. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  22. ↑ MLSZ Pest Vármegyei Igazgatóság. pest.mlsz.hu. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  23. ↑ Sportszelet Online - Közép-magyarországi régió sport(hon)lapja (magyar nyelven), 2023. október 4. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  24. ↑ Nagykáta SE Online - Tabella. www.nagykatase.hu. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  25. ↑ Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége - MKOSZ (magyar nyelven). megye.hunbasket.hu. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  26. ↑ PEST MEGYE - U19 - 2022-2023 (magyar nyelven). Váci kosárlabda. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  27. ↑ Kosárlabda | PEST MEGYEI DIÁKSPORT SZÖVETSÉG. www.pmdiak.hu. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  28. ↑ Magyar Kézilabda Szövetség. www.mksz.hu. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  29. ↑ Kézilabda | PEST MEGYEI DIÁKSPORT SZÖVETSÉG. www.pmdiak.hu. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  30. ↑ GÁBOR, THURY: Létesítmény: mától Budapesté Európa legújabb szupercsarnoka (magyar nyelven). Nemzeti Sport, 2021. december 16. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  31. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  32. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  33. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  34. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  35. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  36. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  37. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  38. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  39. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  40. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  41. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  42. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  43. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  44. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  45. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  46. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  47. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  48. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  49. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  50. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  51. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  52. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  53. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  54. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  55. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  56. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  57. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  58. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  59. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  60. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  61. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  62. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  63. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  64. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  65. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  66. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  67. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  68. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  69. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  70. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  71. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  72. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  73. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  74. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  75. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  76. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  77. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  78. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  79. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  80. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  81. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  82. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  83. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  84. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Pest vármegye témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pest_vármegye&oldid=28003615”