Veresegyház
Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Veresegyház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gödöllői | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Cserháti Ferenc (2112 Veresegyházért Egyesület)[1] | ||
Irányítószám | 2112 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 039 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 613,87 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″47.656944°N 19.284722°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″47.656944°N 19.284722°E | |||
Veresegyház weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város) Budapestől 30 km-re északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Sződ–Rákos-patak széles völgyében terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében. A várost déli irányból a mogyoródi Gyertyános és a Fóti-Somlyó, nyugatról a csomádi Magas-hegy, keletről a 345 méter magas Margita, valamint a Bódis-hegy határolja. Északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavait a Mogyoród és Gödöllő között fakadó Püspök-forrásból eredő Sződ–Rákos-patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez utóbbi aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.
A közvetlenül határos települések: észak felől Őrbottyán, északkelet felől Erdőkertes és Vácegres, kelet felől Domony, délkelet felől Gödöllő és Szada, délnyugat felől Mogyoród, nyugat felől pedig Csomád.
Közlekedés
szerkesztésA térség két forgalmas útvonala, a Budapesttől Fóton át egészen Galgamácsáig húzódó 2102-es, illetve a Vác térségét Gödöllővel összekötő 2104-es utak keresztezésében fekszik, ezek révén a környék minden fontosabb települése felől könnyen elérhető.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal szeli át, amelynek négy megállási pontja van a határai között: Ivacs megállóhely az Ivacsi-tó és a Pamut-tó között (a tóvidék a város délnyugati részén helyezkedik el), Veresegyház vasútállomás (a központtól nem messze délre), Erdőkertes megállóhely (a keleti határszéle közelében, a névadó település legdélebbi házainak közelében, a 2102-es út vasúti keresztezése mellett) és Vicziántelep megállóhely (a lakott terület északi szélén). Külön kiszolgáló útja csak az állomásnak van, az a 2104-es útból kiágazó 21 311-es számú mellékúton érhető el.
Története
szerkesztésA néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Egy 1430-as határjárás szerint közelében volt Sárfő puszta, a Sárfő-patak mellett.[3]
Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.
Neve
szerkesztésMai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.
Közélete
szerkesztésTanácselnökök | |||
---|---|---|---|
1965-1990 | Pásztor Béla | Hazafias Népfront | |
Polgármesterek | |||
1990–1994 | Pásztor Béla | független[4] | |
1994–1998 | független[5] | ||
1998–2002 | független[6] | ||
2002–2006 | független[7] | ||
2006–2010 | független[8] | ||
2010–2014 | független[9] | ||
2014–2019 | független[10] | ||
2019–2023 | független[11] | Hivataláról lemondott[12] | |
2023–2024 | Cserháti Ferenc | független[13] | Időközi választás: 2023. május 21. |
2024– | 2112 Veresegyházért Egyesület[1] |
Pásztor Béla több mint 57 éves, folytonos településvezetői megbízatása nem csupán Magyarországon, hanem valószínűleg Európában is példa nélkül áll. A többszörösen veterán településvezető 2023. február közepén jelentette be, hogy csaknem 60 évi szolgálati idő után leköszönt posztjáról,[12][14] ami miatt 2023. május 21-én időközi polgármester-választást kellett tartani a településen.
Népesség
szerkesztésVeresegyház lakónépessége a 2022-es népszámlálás alapján 20 764 fő.[15]
Veresegyház lakónépességének alakulása (fő)
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 13,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,3% (31% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, románnak, ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 5,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,8% volt római katolikus, 11,3% református, 1,7% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
szerkesztés- műemlék római katolikus templom: 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette copf stílusban, tornyának homlokzatán is az ő neve s bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye, valamint XVIII. századi főoltárképe, amelyen Jézus elé egy gyermeket hoznak.
- a plébánia műemlék épülete és a tótól nem messze lévő kőkereszt, talapzatán Szűz Mária, Szent János evangélista és Mária Magdolna.
- római katolikus temető: 1806 és 1849 közötti vörös márvány sírkövek
- református templom: 1786-ban épült, féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér.
- medve- és farkasmenhely, múzeumvasút és bányászati gyűjtemény
- Veresegyházi Termálfürdő
- Veres 1 Színház, Mézesvölgyi Nyár szabadtéri színházi fesztivál
- Szentlélek római katolikus templom 2016-ban épült, főként helyi összefogással[18]
- Veresegyházi múzeumvasút[19]
Képgaléria
szerkesztés-
Az új városháza
-
Kálvin téri Református Templom és Általános Iskola
-
Fabríczius József Általános Iskola (felső tagozat)
-
Fabríczius József Általános Iskola (Mézesvölgyi iskola / alsó tagozat)
-
A település új katolikus temploma, a Szentlélek-templom
-
Árpád-házi Szent Erzsébet templom
-
Veresegyházi Városi Múzeum
-
A Csokonai utcai egykori Anna gőzmalom műemlék épülete a vasút mellett
-
Vasútállomás a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon
-
Műemlék kőkereszt
-
A Sződ-Rákos-patak vízének felduzzasztásával kialakított Öreg-tó (Malom-tó), Ivacsi-tó és Pamut-tó népszerű a helyiek körében
-
Veresegyház belterületi szántói
Testvérvárosai
szerkesztésKulturális kapcsolatot ápol [20]
szerkesztésSzlovákiában: Sáró, Nyitra, Ipolyság, Pozba, Ipolybalog, Párkány, Léva, Köbölkút, Ipolyszakállos, Ipolypásztó, Kürt, Szete, Lukanénye, Lontó, Ipolybél, Ipolynyék, Kisölved, Ipolynagyfalu, Zseliz, Béla, Bény
Romániában: Korond, Farkaslaka
Szakmai kapcsolattartás[20]
szerkesztésKínában: Xianning
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Horváth Lajos 1976: Falvak hajdani sorsa III. Mitől puszta a puszta? Pest Megyi Hírlap 1976. június 6.
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
- ↑ a b 58 év után lemond Veresegyház polgármestere, de már kinézte az utódját (magyar nyelven). telex, 2023. február 17. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ Veresegyház települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 2023. május 21. (Hozzáférés: 2023. május 21.)
- ↑ Távozik a magyar polgármester, aki 58 évig vezette a települését (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ Népszámlálás 2022 végleges adatok. (Hozzáférés: 2022. november 23.)
- ↑ Veresegyház Helységnévtár
- ↑ Veresegyház Helységnévtár
- ↑ Szentlélek templom Veresegyház. Veresegyház Város Önkormányzata, Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
- ↑ Veresegyház, Medveotthon: Múzeumvasút (magyar nyelven). medveotthon.hu. (Hozzáférés: 2023. november 23.)
- ↑ a b Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
Források
szerkesztés- Lea-Katharina Steller (Virághalmy Lea): Veresegyház (2005 január 26. In: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (a Helytörténeti Műhely előadássorozata, 2004 december)
- Horváth Lajos: Veresegyház. Helytörténet és községrajz. Veresegyház, 1977. 251 p.
További információk
szerkesztés- Veresegyház Önkormányzatának honlapja
- Veresegyház Város Önkormányzatának hivatalos facebook oldala
- Veresegyház Római Katolikus Egyházközség honlapja
- Veresegyház az utazom.com honlapján
- Élni Veresegyházon Egyesület honlapja Archiválva 2015. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Veresegyház várossá nyilvánításának 10 éves évfordulója kapcsán készült dokumentumfilm
- ZENELIGET Alapítványi Óvoda és Családi Napközi - óvodás és bölcsődés gyerekek részére Archiválva 2015. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Veresegyház műemlékei