Veresegyház

magyarországi város Pest megyében

Veresegyház város Pest megyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Veresegyház
Veresegyház légifotó4.jpg
Veresegyház címere
Veresegyház címere
Veresegyház zászlaja
Veresegyház zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásGödöllői
Jogállás város
Polgármester Pásztor Béla (független)[1]
Irányítószám 2112
Körzethívószám 28
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség18 654 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség613,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veresegyház (Magyarország)
Veresegyház
Veresegyház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″
Veresegyház (Pest megye)
Veresegyház
Veresegyház
Pozíció Pest megye térképén
Veresegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város) a Gödöllői-dombságban terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében; délre a mogyoródi Gyertyános, a fóti Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavát a szentjakabi pusztán eredő Sződrákosi-patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez utóbbi aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.

TörténeteSzerkesztés

A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.

NeveSzerkesztés

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Név Jelölő szervezet Terminus Megjegyzés / Források
Pásztor Béla független 1990 óta 1990-ből csak a választás végeredménye ismert [3]
1994-ben egyedüli jelöltként nyert, az 1904 érvényes szavazat 100 %-ával (198 szavazat érvénytelen volt)[4]
1998-ban egyedüli jelöltként nyert, a 2256 érvényes szavazat 100 %-ával (323 szavazat érvénytelen volt)[5]
2002-ben két jelölt közül, egy civil szervezeti delegált ellenében nyert, a 4069 érvényes szavazat 65,25 %-ával (2655 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 42 volt)[6]
2006-ban két jelölt közül, egy civil szervezeti delegált ellenében nyert, az 5443 érvényes szavazat 65,04 %-ával (3540 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 70 volt)[7]
2010-ben három jelölt közül nyert, az 5871 érvényes szavazat 64,78 %-ával (3803 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 78 volt)[8]
2014-ben egy Fidesz-KDNP-s ellenjelölttel szemben nyert, az érvényes szavazatok 87,42 %-ával (5196 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 109 volt)[9]
2019-ben három jelölt közül nyert, az érvényes szavazatok 75,53 %-ával (5228 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 190 volt)[1]

Pásztor Béla 1990-et megelőzően 25 éven át vezette a települést: 1965. szeptember 1-jétől nevezték ki a település tanácselnökének. 55 éves folytonos településvezetői megbízatása nem csupán Magyarországon, hanem valószínűleg Európában is példa nélkül áll.

NépességSzerkesztés

Veresegyház lakónépességének alakulása (fő)[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 13,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,3% (31% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
  3. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  5. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  9. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  10. Veresegyház népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
  11. Veresegyház Helységnévtár
  12. Szentlélek templom Veresegyház. Veresegyház Város Önkormányzata, Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. október 22.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés