Veresegyház
Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Veresegyház | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gödöllői | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Pásztor Béla (független)[1] | ||
Irányítószám | 2112 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 20 236 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 613,87 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″ | |||
Veresegyház weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város) a Gödöllői-dombságban terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében; délre a mogyoródi Gyertyános, a Fóti-Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavait a szentjakabi pusztán eredő Sződ–Rákos-patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez utóbbi aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.
A közvetlenül határos települések: észak felől Őrbottyán, északkelet felől Erdőkertes és Vácegres, kelet felől Domony, délkelet felől Gödöllő és Szada, délnyugat felől Mogyoród, nyugat felől pedig Csomád.
MegközelítéseSzerkesztés
A térség két fontos útvonala, a Budapesttől Fóton át egészen Galgamácsáig húzódó 2102-es, illetve a Vác térségét Gödöllővel összekötő 2104-es utak keresztezésében fekszik, ezek révén a környék minden fontosabb települése felől könnyen elérhető.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal érinti, melynek nem kevesebb, mint négy megállási pontja van a határai között: Ivacs megállóhely (a lakott terület délnyugati részén), Veresegyház vasútállomás (a központtól nem messze délre), Erdőkertes megállóhely (a keleti határszéle közelében, nem messze a névadó település legdélebbi házaitól, a 2102-es út vasúti keresztezése mellett) és Vicziántelep megállóhely (a lakott terület északi szélén). Külön kiszolgáló útja csak az állomásnak van, az a 2104-es útból kiágazó 21 311-es számú mellékúton érhető el.
TörténeteSzerkesztés
A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.
NeveSzerkesztés
Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.
KözéleteSzerkesztés
TanácselnökökSzerkesztés
Név | Jelölő szervezet | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Pásztor Béla | Hazafias Népfront | 1965-1990 |
PolgármestereiSzerkesztés
Név | Jelölő szervezet | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Pásztor Béla | független | 1990–2023 | 1990-ből csak a választás végeredménye ismert [3] |
1994-ben egyedüli jelöltként nyert, az 1904 érvényes szavazat 100 %-ával (198 szavazat érvénytelen volt)[4] | |||
1998-ban egyedüli jelöltként nyert, a 2256 érvényes szavazat 100 %-ával (323 szavazat érvénytelen volt)[5] | |||
2002-ben két jelölt közül, egy civil szervezeti delegált ellenében nyert, a 4069 érvényes szavazat 65,25 %-ával (2655 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 42 volt)[6] | |||
2006-ban két jelölt közül, egy civil szervezeti delegált ellenében nyert, az 5443 érvényes szavazat 65,04 %-ával (3540 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 70 volt)[7] | |||
2010-ben három jelölt közül nyert, az 5871 érvényes szavazat 64,78 %-ával (3803 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 78 volt)[8] | |||
2014-ben egy Fidesz-KDNP-s ellenjelölttel szemben nyert, az érvényes szavazatok 87,42 %-ával (5196 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 109 volt)[9] | |||
2019-ben három jelölt közül nyert, az érvényes szavazatok 75,53 %-ával (5228 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 190 volt)[1] |
Pásztor Béla több mint 57 éves, folytonos településvezetői megbízatása nem csupán Magyarországon, hanem valószínűleg Európában is példa nélkül áll. A többszörösen veterán településvezető 2023. február közepén jelentette be, hogy csaknem 60 évi szolgálati idő után leköszönt posztjáról.[10][11]
NépességSzerkesztés
Veresegyház lakónépességének alakulása (fő)[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 13,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,3% (31% nem nyilatkozott).[13]
NevezetességeiSzerkesztés
- műemlék római katolikus templom: 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette copf stílusban, tornyának homlokzatán is az ő neve s bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye, valamint XVIII. századi főoltárképe, amelyen Jézus elé egy gyermeket hoznak.
- a plébánia műemlék épülete és a tótól nem messze lévő kőkereszt, talapzatán Szűz Mária, Szent János evangélista és Mária Magdolna.
- római katolikus temető: 1806 és 1849 közötti vörös márvány sírkövek
- református templom: 1786-ban épült, féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér.
- medve- és farkasmenhely
- Veresegyházi Termálfürdő
- Veres 1 Színház, Mézesvölgyi Nyár szabadtéri színházi fesztivál
- Szentlélek római katolikus templom 2016-ban épült, főként helyi összefogással[14]
KépgalériaSzerkesztés
A település új katolikus temploma, a Szentlélek-templom
Vasútállomás a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon
TestvérvárosaiSzerkesztés
Kulturális kapcsolatot ápol [15]Szerkesztés
Szlovákiában: Sáró, Nyitra, Ipolyság, Pozba, Ipolybalog, Párkány, Léva, Köbölkút, Ipolyszakállos, Ipolypásztó, Kürt, Szete, Lukanénye, Lontó, Ipolybél, Ipolynyék, Kisölved, Ipolynagyfalu, Zseliz, Béla, Bény
Romániában: Korond, Farkaslaka
Szakmai kapcsolattartás[16]Szerkesztés
Kínában: Xianning
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Távozik a magyar polgármester, aki 58 évig vezette a települését (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ 58 év után lemond Veresegyház polgármestere, de már kinézte az utódját (magyar nyelven). telex, 2023. február 17. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ Veresegyház népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
- ↑ Veresegyház Helységnévtár
- ↑ Szentlélek templom Veresegyház. Veresegyház Város Önkormányzata, Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
- ↑ Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
- ↑ Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
ForrásokSzerkesztés
- Lea-Katharina Steller (Virághalmy Lea): Veresegyház (2005 január 26. In: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (a Helytörténeti Műhely előadássorozata, 2004 december)
- Horváth Lajos: Veresegyház. Helytörténet és községrajz. Veresegyház, 1977. 251 p.
További információkSzerkesztés
- Veresegyház Önkormányzatának honlapja
- Veresegyház Város Önkormányzatának hivatalos facebook oldala
- Veresegyház Római Katolikus Egyházközség honlapja
- Veresegyház az utazom.com honlapján
- Élni Veresegyházon Egyesület honlapja Archiválva 2015. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Veresegyház várossá nyilvánításának 10 éves évfordulója kapcsán készült dokumentumfilm
- ZENELIGET Alapítványi Óvoda és Családi Napközi - óvodás és bölcsődés gyerekek részére Archiválva 2015. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Veresegyház műemlékei