Wikipédia

Veresegyház

magyarországi város Pest megyében

Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Veresegyház
Veresegyház légifotó4.jpg
Veresegyház címere
Veresegyház címere		 Veresegyház zászlaja
Veresegyház zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállás város
Polgármester Pásztor Béla (független)[1]
Irányítószám 2112
Körzethívószám 28
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség20 236 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség613,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veresegyház (Magyarország)
Veresegyház
Veresegyház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″
Veresegyház (Pest vármegye)
Veresegyház
Veresegyház
Pozíció Pest vármegye térképén
Veresegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város) a Gödöllői-dombságban terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében; délre a mogyoródi Gyertyános, a Fóti-Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavait a szentjakabi pusztán eredő Sződ–Rákos-patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez utóbbi aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.

A közvetlenül határos települések: észak felől Őrbottyán, északkelet felől Erdőkertes és Vácegres, kelet felől Domony, délkelet felől Gödöllő és Szada, délnyugat felől Mogyoród, nyugat felől pedig Csomád.

MegközelítéseSzerkesztés

A térség két fontos útvonala, a Budapesttől Fóton át egészen Galgamácsáig húzódó 2102-es, illetve a Vác térségét Gödöllővel összekötő 2104-es utak keresztezésében fekszik, ezek révén a környék minden fontosabb települése felől könnyen elérhető.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal érinti, melynek nem kevesebb, mint négy megállási pontja van a határai között: Ivacs megállóhely (a lakott terület délnyugati részén), Veresegyház vasútállomás (a központtól nem messze délre), Erdőkertes megállóhely (a keleti határszéle közelében, nem messze a névadó település legdélebbi házaitól, a 2102-es út vasúti keresztezése mellett) és Vicziántelep megállóhely (a lakott terület északi szélén). Külön kiszolgáló útja csak az állomásnak van, az a 2104-es útból kiágazó 21 311-es számú mellékúton érhető el.

TörténeteSzerkesztés

A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.

NeveSzerkesztés

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

KözéleteSzerkesztés

TanácselnökökSzerkesztés

Név Jelölő szervezet Terminus Megjegyzés / Források
Pásztor Béla Hazafias Népfront 1965-1990

PolgármestereiSzerkesztés

Név Jelölő szervezet Terminus Megjegyzés / Források
Pásztor Béla független 1990–2023 1990-ből csak a választás végeredménye ismert [3]
1994-ben egyedüli jelöltként nyert, az 1904 érvényes szavazat 100 %-ával (198 szavazat érvénytelen volt)[4]
1998-ban egyedüli jelöltként nyert, a 2256 érvényes szavazat 100 %-ával (323 szavazat érvénytelen volt)[5]
2002-ben két jelölt közül, egy civil szervezeti delegált ellenében nyert, a 4069 érvényes szavazat 65,25 %-ával (2655 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 42 volt)[6]
2006-ban két jelölt közül, egy civil szervezeti delegált ellenében nyert, az 5443 érvényes szavazat 65,04 %-ával (3540 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 70 volt)[7]
2010-ben három jelölt közül nyert, az 5871 érvényes szavazat 64,78 %-ával (3803 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 78 volt)[8]
2014-ben egy Fidesz-KDNP-s ellenjelölttel szemben nyert, az érvényes szavazatok 87,42 %-ával (5196 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 109 volt)[9]
2019-ben három jelölt közül nyert, az érvényes szavazatok 75,53 %-ával (5228 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 190 volt)[1]

Pásztor Béla több mint 57 éves, folytonos településvezetői megbízatása nem csupán Magyarországon, hanem valószínűleg Európában is példa nélkül áll. A többszörösen veterán településvezető 2023. február közepén jelentette be, hogy csaknem 60 évi szolgálati idő után leköszönt posztjáról.[10][11]

NépességSzerkesztés

Veresegyház lakónépességének alakulása (fő)[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 13,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,3% (31% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

  • Az új városháza

  • Kálvin téri Református Templom és Általános Iskola

  • Fabríczius József Általános Iskola (felső tagozat)

  • Fabríczius József Általános Iskola (Mézesvölgyi iskola / alsó tagozat)

  • A település új katolikus temploma, a Szentlélek-templom

  • Árpád-házi Szent Erzsébet templom

  • Veresegyházi Városi Múzeum

  • A Csokonai utcai egykori Anna gőzmalom műemlék épülete a vasút mellett

  • Műemlék kőkereszt

  • Malomtó

  • Veresegyház belterületi szántói

TestvérvárosaiSzerkesztés

Kulturális kapcsolatot ápol [15]Szerkesztés

Szlovákiában: Sáró, Nyitra, Ipolyság, Pozba, Ipolybalog, Párkány, Léva, Köbölkút, Ipolyszakállos, Ipolypásztó, Kürt, Szete, Lukanénye, Lontó, Ipolybél, Ipolynyék, Kisölved, Ipolynagyfalu, Zseliz, Béla, Bény

Romániában: Korond, Farkaslaka

Szerbiában: Kishegyes, Bácsfeketehegy

Ukrajnában: Csongor

Szakmai kapcsolattartás[16]Szerkesztés

Franciaországban: Brumath

Dániában: Horsens

Izraelben: Givat Shmuel

Kínában: Xianning

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  5. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  9. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  10. ↑ Távozik a magyar polgármester, aki 58 évig vezette a települését (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
  11. ↑ 58 év után lemond Veresegyház polgármestere, de már kinézte az utódját (magyar nyelven). telex, 2023. február 17. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
  12. ↑ Veresegyház népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
  13. ↑ Veresegyház Helységnévtár
  14. ↑ Szentlélek templom Veresegyház. Veresegyház Város Önkormányzata, Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
  15. ↑ Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  16. ↑ Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Veresegyház&oldid=25835238”