Mária Magdolna
Mária Magdolna vagy Mária Magdaléna az Újszövetségben szereplő bibliai személy. Alakjával találkozhatunk az apokrif iratok között is. A katolikus, az ortodox és az anglikán egyház szentként tiszteli.
Szent Mária Magdolna | |
Mária Magdolna El Greco festményén | |
Születése | |
? Magdala | |
Halála | |
1. század Epheszosz | |
Tisztelete | |
Ünnepnapja | július 22. |
Védőszentje ennek | bűnbánók, megtérők, nők, szemlélődő élet, jámborságukért kigúnyoltak, gyógyszerészek, fodrászok, kesztyűkészítők, cserzővargák |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mária Magdolna témájú médiaállományokat. |
Nevének jelentése: a Magdalából való Mária. Az életével kapcsolatos dolgok vita tárgyát képezik.
Az Újszövetségben
szerkesztésAz evangéliumok összesen hét alkalommal említik Jézus különböző női kísérőinek neveit.[1] A felsorolások közül hat Mária Magdolnát említi elsőként, a hetedik bejegyzés Jézus anyját helyezi a sor elejére, míg másutt Mária Magdolna egyedül szerepel.
- A Jézussal való kapcsolatában Máriát úgy mutatják be, mint a nő, aki „szolgálatára volt”, ill. aki „gondoskodott róla”.[2]
- A négy evangélium pontosan megegyezik abban, hogy a Jézus temetése utáni napon Mária Magdolna azok között volt, akik először a sírhoz mentek.[3]
- Az utolsó evangéliumi megjelenésekor pedig - Márk és János evangéliumában - ő az, aki először beszél a sírnál a feltámadt Jézussal,[4] de Máté evangéliuma szerint is, amikor Jézus először megjelent, a másik Mária (Jézus anyja?) társaságában ott volt Mária Magdolna is.[5]
- A fentieken kívül mindössze még egyetlen megjegyzés szerepel az evangéliumokban, amely Mária Magdolna „lelki betegségére” utal. Ezt a Lukács-féle bemutatásban találjuk.[6] Majd az utalás megismétlődik a feltámadási jelenetben.[7]
Az apokrif iratokban
szerkesztésFülöp evangéliuma
szerkesztésA Fülöp evangéliuma az egyik gnosztikus evangélium, az újszövetségi apokrifok szövege, amely a III. század körül kelt. A fennmaradt szöveg Mária Magdolnát Jézus hitvesének nevezi:
- "Ami a a Bölcsességet illeti akit »a sivárnak« neveznek, ő az anyja az angyaloknak. És a hitvese […] Mária Magdaléna. […] jobban szerette őt bármelyik tanítványnál, és gyakran szájon csókolta. A többi tanítvány […]. Azt mondták neki: »Miért szereted őt jobban valamennyiünknél?« A Megváltó válaszolt és azt mondta nekik: »Miért ne szeretnélek benneteket őhozzá hasonlóan? Ha egy vak ember és egy látó mindketten együtt a sötétségben vannak, nincs különbség közöttük. Amikor aztán eljön a fény, a látó meglátja a fényt, és aki nem lát, továbbra is sötétségben marad.«".[8]
Pistis Sophia
szerkesztésA Pistis Sophia - kopt nyelvű gnosztikus kézirat, mely valószínűleg a 3. és 4. század között íródott, hétszer nevezi Mária Magdolnát lélektől elteltnek (87., 114., 116., 118., 120., 122., 130. fejezetek), ötször kegyelemmel teljesnek (17., 34., 59., 73., 74.), két-két alkalommal a fény örökösének (61., 62.), tisztának (87., 130.), legkegyelmesebbnek (114) és minden lélekkel elteltnek (96), egy-egy alkalommal pedig kegyelmet találtnak (34.), minden asszony között a leginkább kegyelemmel elteltnek (19.), magasabb érzékűnek és magasabb teljességűnek (19), megvilágosítónak (25), és fényben gazdagnak (116).[9]
A személye körüli viták
szerkesztés- Egyes feltételezések szerint (E. Hennecke) Mária Magdolna Jézus bizalmasaként – János evangéliuma szerint – megelőzte a tanítványokat, magát Péter apostolt is. Mindezt azonban a gnosztikus és apokrif irodalom hatásának is lehet tekinteni. 2016-ban a Vatikán Mária Magdolnát az "apostolok apostolaként" ismerte el, liturgikus ünnepét a Katolikus Egyház július 22-én tartja.
- Szíriai Szent Efrém, késő ókori teológus (306-373) értelmezése óta[10] viták folynak arról is, hogy Mária Magdolna, Betániai Mária valamint a „bűnös nő” nem azonosak-e? Mind az azonosításnak, mind a megkülönböztetésnek helye lehet.[11]
- Mások szerint Jézus felesége és közös lányuk – Sára – anyja, aki szerelmes volt Jézusba.[12]
A katolicizmusban
szerkesztés2016 óta a katolikus egyház az "apostolok apostolaként",[13] továbbá védőszentként tiszteli.
A művészetekben
szerkesztésA "Bűnbánó" Magdolna tisztelete a Szentírás félreértésén alapszik. Az a bűnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát (Lk 7,36–50), – a bűnbánó „rossz hírű nő” képe e jelenetből származik – névtelen volt. A Bűnbánó Magdolnát gyakran ábrázolják félig meztelenül, gyakran egy koponyával. Csak a hagyomány azonosította vele Mária Magdolnát. Egy másik téma az Mária Magdolna, aki olvas. Gyakran ábrázolják egy könyvvel. Mária Magdolnát vagy csak egyszerűen olvasva ábrázolják, vagy könyvvel, kereszttel és koponyával. Különösen a barokk korban ábrázolták szívesen a töprengő, bűnbánó Magdolnát, mint például, Caravaggio és La Tour.
-
Andrea Solario: Mária Magdolna
-
Giampetrino: Mária Magdolna
-
Georges de La Tour ábrázolása
-
Piero di Cosimo: Mária Magdolna olvas
Film
szerkesztés- Krisztus utolsó megkísértése (The Last Temptation of Christ), rendező: Martin Scorsese, 1988.
- Mária Magdolna – A szeretet győzelme a bűnök felett (Maria Maddalena) (A Biblia – Jézus közelében című filmsorozat 2. része), r. Raffaele Mertes, 2000.
- Mária Magdolna (Mary), r. Abel Ferrara, 2005.
- Mária Magdolna (Mary Magdalene), rendező: Garth Davis, 2018.
Zene
szerkesztés- Maria Magdalena Sandra, 1985.
- Mary Magdalene Meshell Ndegeocello, 1996.
- Mary Magdalene FKA twigs (Tahliah Debrett Barnett), 2019.
- Napjaink egyik legnépszerűbb rockoperájában, a Jézus Krisztus Szupersztárban Mária Magdolna a női főszereplő, s Nem tudom, hogy szeressem című dala csakhamar slágerré vált.[1] (zeneszerző: Andrew Lloyd-Webber, bemutató: 1971, London, West End) A rock-operát filmre is vitték 1973-ban Norman Jewison rendezésében.[2]
Szépirodalom
szerkesztés- Lajta Erika: Bordély az egész világ című kötetében a Mária, Magdolna címet viselő elbeszélés egészen sajátos megközelítésben ábrázolja Mária Magdolna és Jézus titkokkal teli kapcsolatát.[14]
Irodalom
szerkesztés- Herbert Haag: Bibliai lexikon. Apostoli szentszék könyvkiadója, Bp., 1989. 1162-63. o. ISBN 963-360-465-6
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Mt 27,55-56; Mt 28,1; Mk 15,40-41; Mk 16,1; Lk 8,2-3; Lk 24,10; Jn 19,25.
- ↑ Mk 15,41 és Lk 8,3.
- ↑ Mt 28,1; Mk 16,1; Lk 24,10; Jn 20,1.
- ↑ Mk 16,9 és Jn 20,16
- ↑ Mt 28,9
- ↑ „Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén magdalai, akiből hét ördög ment ki”,Lk 8,2
- ↑ „Először Mária Magdolnának jelent meg, akiből a hét ördögöt kiűzte”Mk 16,9
- ↑ http://aranylaci.freeweb.hu/nag-hammadi/19%20-%20philip%20gospel.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00900/00939/00144/EPA00939_kereszteny_szo_2012_11_1.html
- ↑ HOPPER, Richard J.: The Crucifixion of Mary Magdalene, Sanctuary Publications, Sedona, AZ, 2005, 81. old.
- ↑ Haag, 1163
- ↑ Hisz-e Ön a Da Vinci kód történetében? National Geographic Magyarország, 2006. május 11.
- ↑ https://www.magyarkurir.hu/hirek/maria-magdolna-az-apostolok-apostola
- ↑ Lajta Erika: Bordély az egész világ (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2014)
További információk
szerkesztés- Govinda világa: Ki volt Mária Magdolna?[halott link]
- Ki volt Mária Magdaléna?
- Felesége és gyermeke volt Jézusnak?
- Utolsó vacsora, Jézus melletti nőalakja
- Ki volt Mária Magdolna? National Geographic, Magyarország, 2006. május 19.
- Mary Magdalene Imagery Archiválva 2006. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben