Wikipédia

Mária Magdolna

Ez a szócikk a bibliai személyről szól. Hasonló címmel lásd még: Mária Magdolna (egyértelműsítő lap).

Mária Magdolna vagy Mária Magdaléna az Újszövetségben szereplő bibliai személy. Alakjával találkozhatunk az apokrif iratok között is. A katolikus, az ortodox és az anglikán egyház szentként tiszteli.

Szent Mária Magdolna
Mária Magdolna El Greco festményén
Mária Magdolna El Greco festményén
Születése
?
Magdala
Halála
1. század
Epheszosz
Tisztelete
Ünnepnapja július 22.
Védőszentje bűnbánók, megtérők, nők, szemlélődő élet, jámborságukért kigúnyoltak, gyógyszerészek, fodrászok, kesztyűkészítők, cserzővargák
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mária Magdolna témájú médiaállományokat.
Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, a kiből hét ördögöt űzött vala ki. Mk 16,9
Bűnbánó Magdolna Gaspar de Crayer festményén Valenciennes szépművészeti múzeumában

Nevének jelentése: a Magdalából való Mária. Az életével kapcsolatos dolgok vita tárgyát képezik.

Az Újszövetségben szerkesztés

 
Mária Magdolna megtérése, Paolo Veronese

Az evangéliumok összesen hét alkalommal említik Jézus különböző női kísérőinek neveit.[1] A felsorolások közül hat Mária Magdolnát említi elsőként, a hetedik bejegyzés Jézus anyját helyezi a sor elejére, míg másutt Mária Magdolna egyedül szerepel.

  • A Jézussal való kapcsolatában Máriát úgy mutatják be, mint a nő, aki „szolgálatára volt”, ill. aki „gondoskodott róla”.[2]
  • A négy evangélium pontosan megegyezik abban, hogy a Jézus temetése utáni napon Mária Magdolna azok között volt, akik először a sírhoz mentek.[3]
  • Az utolsó evangéliumi megjelenésekor pedig - Márk és János evangéliumában - ő az, aki először beszél a sírnál a feltámadt Jézussal,[4] de Máté evangéliuma szerint is, amikor Jézus először megjelent, a másik Mária (Jézus anyja?) társaságában ott volt Mária Magdolna is.[5]
  • A fentieken kívül mindössze még egyetlen megjegyzés szerepel az evangéliumokban, amely Mária Magdolna „lelki betegségére” utal. Ezt a Lukács-féle bemutatásban találjuk.[6] Majd az utalás megismétlődik a feltámadási jelenetben.[7]

Az apokrif iratokban szerkesztés

Fülöp evangéliuma szerkesztés

A Fülöp evangéliuma (wd) az egyik gnosztikus evangélium, az újszövetségi apokrifok szövege, amely a III. század körül kelt. A fennmaradt szöveg Mária Magdolnát Jézus hitvesének nevezi:

"Ami a a Bölcsességet illeti akit »a sivárnak« neveznek, ő az anyja az angyaloknak. És a hitvese […] Mária Magdaléna. […] jobban szerette őt bármelyik tanítványnál, és gyakran szájon csókolta. A többi tanítvány […]. Azt mondták neki: »Miért szereted őt jobban valamennyiünknél?« A Megváltó válaszolt és azt mondta nekik: »Miért ne szeretnélek benneteket őhozzá hasonlóan? Ha egy vak ember és egy látó mindketten együtt a sötétségben vannak, nincs különbség közöttük. Amikor aztán eljön a fény, a látó meglátja a fényt, és aki nem lát, továbbra is sötétségben marad.«".[8]

Pistis Sophia szerkesztés

A Pistis Sophia - kopt nyelvű gnosztikus kézirat, mely valószínűleg a 3. és 4. század között íródott, hétszer nevezi Mária Magdolnát lélektől elteltnek (87., 114., 116., 118., 120., 122., 130. fejezetek), ötször kegyelemmel teljesnek (17., 34., 59., 73., 74.), két-két alkalommal a fény örökösének (61., 62.), tisztának (87., 130.), legkegyelmesebbnek (114) és minden lélekkel elteltnek (96), egy-egy alkalommal pedig kegyelmet találtnak (34.), minden asszony között a leginkább kegyelemmel elteltnek (19.), magasabb érzékűnek és magasabb teljességűnek (19), megvilágosítónak (25), és fényben gazdagnak (116).[9]

A személye körüli viták szerkesztés

  • Egyes feltételezések szerint (E. Hennecke) Mária Magdolna Jézus bizalmasaként – János evangéliuma szerint – megelőzte a tanítványokat, magát Péter apostolt is. Mindezt azonban a gnosztikus és apokrif irodalom hatásának is lehet tekinteni. 2016-ban a Vatikán Mária Magdolnát az "apostolok apostolaként" ismerte el, liturgikus ünnepét a Katolikus Egyház július 22-én tartja.
  • Szíriai Szent Efrém, késő ókori teológus (306-373) értelmezése óta[10] viták folynak arról is, hogy Mária Magdolna, Betániai Mária valamint a „bűnös nő” nem azonosak-e? Mind az azonosításnak, mind a megkülönböztetésnek helye lehet.[11]
  • Mások szerint Jézus felesége és közös lányuk – Sára – anyja, aki szerelmes volt Jézusba.[12]

A katolicizmusban szerkesztés

2016 óta a katolikus egyház az "apostolok apostolaként",[13] továbbá védőszentként tiszteli.

A művészetekben szerkesztés

A "Bűnbánó" Magdolna tisztelete a Szentírás félreértésén alapszik. Az a bűnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát (Lk 7,36–50), – a bűnbánó „rossz hírű nő” képe e jelenetből származik – névtelen volt. A Bűnbánó Magdolnát gyakran ábrázolják félig meztelenül, gyakran egy koponyával. Csak a hagyomány azonosította vele Mária Magdolnát. Egy másik téma az Mária Magdolna, aki olvas. Gyakran ábrázolják egy könyvvel. Mária Magdolnát vagy csak egyszerűen olvasva ábrázolják, vagy könyvvel, kereszttel és koponyával. Különösen a barokk korban ábrázolták szívesen a töprengő, bűnbánó Magdolnát, mint például, Caravaggio és La Tour.

Film szerkesztés

Zene szerkesztés

  • Maria Magdalena Sandra, 1985.
  • Mary Magdalene Meshell Ndegeocello, 1996.
  • Mary Magdalene FKA twigs (Tahliah Debrett Barnett), 2019.
  • Napjaink egyik legnépszerűbb rockoperájában, a Jézus Krisztus Szupersztárban Mária Magdolna a női főszereplő, s Nem tudom, hogy szeressem című dala csakhamar slágerré vált.[1] (zeneszerző: Andrew Lloyd-Webber, bemutató: 1971, London, West End) A rock-operát filmre is vitték 1973-ban Norman Jewison rendezésében.[2]

Szépirodalom szerkesztés

  • Lajta Erika: Bordély az egész világ című kötetében a Mária, Magdolna címet viselő elbeszélés egészen sajátos megközelítésben ábrázolja Mária Magdolna és Jézus titkokkal teli kapcsolatát.[14]


Irodalom szerkesztés

  • Herbert Haag: Bibliai lexikon. Apostoli szentszék könyvkiadója, Bp., 1989. 1162-63. o. ISBN 963-360-465-6

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Mt 27,55-56; Mt 28,1; Mk 15,40-41; Mk 16,1; Lk 8,2-3; Lk 24,10; Jn 19,25.
  2. ↑ Mk 15,41 és Lk 8,3.
  3. ↑ Mt 28,1; Mk 16,1; Lk 24,10; Jn 20,1.
  4. ↑ Mk 16,9 és Jn 20,16
  5. ↑ Mt 28,9
  6. ↑ „Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén magdalai, akiből hét ördög ment ki”,Lk 8,2
  7. ↑ „Először Mária Magdolnának jelent meg, akiből a hét ördögöt kiűzte”Mk 16,9
  8. ↑ http://aranylaci.freeweb.hu/nag-hammadi/19%20-%20philip%20gospel.htm
  9. ↑ https://epa.oszk.hu/00900/00939/00144/EPA00939_kereszteny_szo_2012_11_1.html
  10. ↑ HOPPER, Richard J.: The Crucifixion of Mary Magdalene, Sanctuary Publications, Sedona, AZ, 2005, 81. old.
  11. ↑ Haag, 1163
  12. ↑ Hisz-e Ön a Da Vinci kód történetében? National Geographic Magyarország, 2006. május 11.
  13. ↑ https://www.magyarkurir.hu/hirek/maria-magdolna-az-apostolok-apostola
  14. ↑ Lajta Erika: Bordély az egész világ (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2014)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mária_Magdolna&oldid=26048107”