Pistis Sophia

gnosztikus apokrif szöveg

A Pistis Sophia (koiné görög nyelven: Πίστις Σοφία) 1773-ban felfedezett[1] kopt nyelvű gnosztikus kézirat, mely valószínűleg a Kr.u. III.[2] és IV. század között íródott.[3] A kézirat a megdicsőült Jézus tanításait foglalja magában tanítványainak, köztük anyjának, Máriának, magdalai Máriának[* 1] és betániai Mártának.[* 2] A kézirat szerint a feltámadt Jézus 11 évet töltött a tanítványaival, mialatt a kis misztériumokról beszélt nekik, majd felfedte a nagy misztériumokat is, melyek komplex kozmológiát és a lélek legfelsőbb isteni birodalmakba[* 3] emelkedését tartalmazták.

Pistis Sophia
Nyelv kopt nyelv
Téma gnoszticizmus, ezoterikus kereszténység
Műfaj dialógus
Kiadás
Magyar kiadó Lectorium,
L.N.L. kiadó
Magyar kiadás dátuma 1989,
2010

A kézirat első két könyvének nagy része Pistis Sophia, mint lény bukásának és megújulásának mítoszát körvonalazza, különösen bűnbánó könyörgéseit és részletes párhuzamait egyes zsoltárokkal és ódákkal.

Habár számos gnosztikus szövegben Sophia a fő női istenségként jelenik meg, a Pistis Sophiában az isteni birodalmon kívülről származik és ott is lakozik. Hasonló Sophia-mítosz található a János apokrifonjában azzal a kivétellel, hogy cselekedeteire fizikai eónok alatt kerül sor és hogy csak a tizenharmadik eón során kerülhet vissza helyére.

EtimológiaSzerkesztés

A Pistis Sophia kifejezés jelentése homályos, számos eltérő értelmezés létezik, úgymint: "Hit a bölcsességben", "Bölcsesség a hitben", stb. Néhány késői gnosztikusnál Sophia sokkal inkább Krisztus isteni emanációja, semmint pusztán bölcsesség, így ebben az összefüggésben "Sophia hite" értelmezés adódik. A Nag Hammádi-i lelet papíruszkódexei viszont korábbi, egyszerűbb értelmezést tartalmaznak, ahol a színeváltozott Krisztus így magyarázza el Pistis-t:

„Tanítványai újra megkérdezték: "Magyarázd el nekünk világosan, hogyan szállnak alá a láthatatlanból, a halhatatlanból a halandó világba?" A Megváltó így válaszolt: "Az Emberfia, Sophiával, hitvesével egyetértésben felfedte a nagy androgün fényt. Férfiként így neveztetik: Megváltó, minden dolgok atyja s nemzője, nőként pedig emígy: Sophia, a mindent-foganó úrnő". Némelyek Pistisnek nevezik."”

– III. kódex, Áldott Eugnosztosz

Askew KódexSzerkesztés

A Pistis Sophia egyetlen kopt nyelvű kézirati példányban - az eredeti 178 pergamenlapból 174 lap terjedelemben - maradt fenn. Az ún "Askew Kódexet" a British Library (Brit Nemzeti Könyvtár) vásárolta meg 1785-ben egy bizonyos Anthony Askew (1722–1774) nevű orvos-műgyűjtő hagyatéka részeként. A Pistis Sophia megnevezést Carl Gottfried Woide (1725-1790) orientalista tudós alkalmazta először a dokumentum megjelölésére, a II. könyv elején lévő címre alapozva: "Pistis Sophia Második Könyve", melyet azonban később toldottak a szöveghez. Carl Schmidt (1868-1938) "koptológus" ugyanakkor a "Megváltó Könyvei" elnevezést ajánlotta a II. Könyv végén lévő utalás alapján.[4]

A mű több könyvből áll, de tényleges terjedelme tudományosan vitatott. A legáltalánosabb nézet szerint 4 kódexet tartalmazott,[5] de egyes tudósok azt állítják, hogy 5 vagy akár 6 könyvből is állhatott.[6] Ezen túlmenően két töredéket is tartalmaznak az iratok, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a könyvekhez és későbbi szerző munkái.

A Nag Hammadi tekercsek 1945-ös felfedezése előtt az Askew Kódex volt az egyike azoknak az írásműveknek (az Akhmim és a Bruce Kódex mellett), melyek - az akkor ismert - csaknem az összes fennmaradt gnosztikus írást tartalmazták. Minden ettől különböző gnosztikus forrás pusztán az ellenfelek idézetei, jellemzései, illetve karikatúrái voltak.

Kapcsolódó irodalomSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

  • Pistis Sophia evangéliuma - a lélek rejtélye (magyar nyelven). Az Arany Rózsakereszt Közössége (1989) 
  • Pistis Sophia evangéliuma - a lélek rejtélye (magyar nyelven). L.N.L. kiadó (2010). ISBN 978-963-06-9653-1 
  • Jan van Rijckenborgh. A Pistis Sophia gnosztikus misztériumai - Magyarázatok a Pistis Sophia első könyvéhez (magyar nyelven). Rozekruis Pers (2005) 

Idegen nyelvenSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Mária Magdolna
  2. Szent Márta
  3. spirituális síkokra

JegyzetekSzerkesztés

  1. Jones, 45.o.
  2. Mead 1921, xxix-xxxviii.o.
  3. Pearson, 74.o.
  4. Carl Schmidt: Koptisch-gnostische Schriften (német nyelven)
  5. H.C. Puech. The Pistis Sophia, New Testament Apocrypha, szerk. R. McL. Wilson (angol nyelven), Cambridge: James Clarke & Co. Ltd., 361-369. o. (1991) 
  6. F. Legge. Introduction, Pistis Sophia, szerk. G. Horner (angol nyelven), London: Society for Promoting Christian Knowledge, vii-xlviii. o. (1924) 

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pistis Sophia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.