Erdőkertes

magyarországi község Pest vármegyében

Erdőkertes község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Erdőkertes
Faluház és könyvtár
Faluház és könyvtár
Erdőkertes címere
Erdőkertes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásközség
PolgármesterDr. Pásztor László (független)[1]
Irányítószám2113
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség9564 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1329,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 19° 18′ 57″47.674910°N 19.315830°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 19° 18′ 57″47.674910°N 19.315830°E
Erdőkertes (Pest vármegye)
Erdőkertes
Erdőkertes
Pozíció Pest vármegye térképén
Erdőkertes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőkertes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A fővárostól északkeletre, a gödöllői dombvidéken található. Az Északi-középhegység nagytájban fekvő középtájban lévő Gödöllői–Monori-dombság kistáj–csoport északi részében, a Gödöllői-dombság kistájban terül el. Koordinátái (a Faluház előtt): északi szélesség szerint 47° 40′, keleti hosszúság szerint 19° 18’.

Mindössze három olyan település van, amellyel közvetlenül határos, ezek: északkelet felől Vácegres, dél felől Veresegyház, északnyugat felől pedig Őrbottyán.

Erdőkertes környékének legmagasabb pontjai a 278 méter magas Szadai-hegy és a 345 méter magas Margita. A dombok között kisebb-nagyobb mélyedések, völgyek találhatók, amelyeket pannon homokos réteg és holocén futóhomok-takaró borít. A környező dombokról lefolyó csapadékvíz a homokon keresztül átszivárogva a völgyek alján gyűlik össze. A víz mélyebbre jutását a helyenként 8–900 méteres vastagságot is elérő, vízzáró agyagréteg gátolja meg. A felszín alatt mozgó víz így a legalacsonyabb pontokon, a domboktól távol bukkan a felszínre (Egres-patak). Erdőkertes környéke egyike az ország legszárazabb területeinek, az éves csapadékmennyiség 550 mm alatt van. A mai Erdőkertes helyén korábban homokpuszták és cseres-tölgyesek, a völgyekben pedig keményfa-ligeterdők, nagy kiterjedésű lápok és mocsarak voltak, amire a jelenlegi élőhely-maradványokból lehet következtetni.

Megközelítése

szerkesztés

Közúton Veresegyház vagy Vácegres felől közelíthető meg, a 2102-es úton. Őrbottyánnal több helyütt szinte egybeépült, így ott a két települést önkormányzati utak kötik össze.

Az M3-as autópálya legközelebbi (gödöllői) csomópontja mintegy 10 kilométeres távolságban érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal a délnyugati határszéle közelében halad el, a közigazgatási területét épp csak érintve. A vonalnak van egy Erdőkertes megállóhelye is, nem messze a 2102-es út vasúti keresztezésétől, de az is veresegyházi közigazgatási területen terül el.

Története

szerkesztés

Roheim Sámuel a 20. század elején vásárolta meg a váci püspöki uradalomtól a mai Erdőkertes területének jelentős részét. Fia, Róheim Géza 1891-ben született Budapesten. Iskoláit Budapesten, Berlinben és Lipcsében végezte majd Budapesten doktorált. Híres néprajzkutató, pszichoanalitikus, antropológus, és terapeuta volt. Róla kapta nevét a Géza utca valamint a Géza-hegy (274,6 m) ahol Magyarország egyetlen magaslati fürdője működött.

Roheim először is téglagyár építésébe kezdett, majd felparcelláztatta a Nyíres és Topolyos nevű határrészt építési telkekre.

1910-ben itt készült el az ország első villamos vontatású vasútvonala. A menetrend szerinti forgalom 1911. szeptember 2-án indult meg. Vonatok először 1918. március 26-án álltak meg itt, Kőhídi–kertek megállónév alatt, amit Roheim közbenjárására december 3-án hivatalosan is Erdővárosra változtattak.

1913-ban elkészült a kastély, melynek célja a Roheim-telep vezetőinek elszállásolása volt, illetve gazdatiszti központként működött.

1918. március 26-án a tanfelügyelőség tanítónőt helyezett Erdővárosra. 1928-ra felépült egy új, kéttantermes, Klebelsberg típusú állami iskola. Jelenleg (2021) több, mint negyven éve Erdőkertes szívében helyezkedik el a Neumann János Általános Iskola. Az iskola eredetileg egy épületszárnyból állt, amihez 2004-ben új, akadálymentesített szárnyat csatoltak a község népességének gyarapodása okán. 2014-ben újabb munkálatokra került sor, uniós támogatásból megindult a tornaterem felújítása, továbbá a későbbiekben napelemek felhelyezése is meg fog történni. Az intézmény külön foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével-oktatásával. Sok szabadidős és iskolai programot, illetve helyi versenyt szervez a vezetőség, valamint az iskola külön odafigyel a tehetséggondozásra is különféle szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások során. A digitális kultúra, informatika órák már az intézmény nevéből is sejthetőek. Az iskola körülbelül 27 tanteremnek ad otthont, és a legutóbbi (2019-es) adatok szerint 376 diák jár oda. Kiemelkedő eredmény, hogy a 2019/20-as tanévben megtapasztalt távoktatás során munkája elismeréseként, az iskola egyik felső tagozaton tanító tanára kapta az "Év virtuális tanára"-díjat a Kárpát-medencében tanító tanárok közül.

Az első óvoda 1948-ban létesült.

2007-ben, gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulójára Erdőkertes egyedüli településként állított szobrot Magyarország első miniszterelnökének.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. évi VIII. számú határozatával elrendelte az addig Veresegyházhoz tartozó Erdőváros lakott településnek önálló községgé alakulását, Erdőkertes néven. A július 22-i tanácsi választáson megválasztották a 31 tagú községi tanácsot. 1956. július 29-én alakult meg az új község, Erdőkertes első irányító testülete.

A második világháború

szerkesztés

A háborús évek alatt a fejlődés megtorpant. A strand, a Fővárosi Elektromos Művek, a Roheim kastély a Női szabók Országos Egyesületének birtokába került. A volt Roheim-telepen zsidó és egyéb munkaszolgálatosok dolgoztak. 1944 október közepétől tankcsapdák ásására újabb zsidó csoportot deportáltak a téglagyárba. Közöttük volt Szép Ernő író, aki ezt az embertelen időszakot „Emberszag” című könyvében írja le.

A térség fölött 1944. július 2-án légi csata zajlott le. Két német gépet lelőttek, amelyből az egyik a Palotai sír közelében, a Mogyorósnál zuhant le, majd október 29-én hajnalban több mint egyórás orosz légitámadás folyt a községen áthaladó német hadoszlop ellen. Padisák Mihály Az én erdővárosom[3] c. könyvében így emlékszik vissza az eseményekre:

Légicsata! - döbbent belém. A fővárost védő vadászgépek csaptak össze a bombázórajt védő vadászgépekkel. Fent a magasban a bombázók brummogtak, lejjebb a vadászgépek fegyverei kattogtak, iszonyatos volt a hangzavar, az ég kissé befelhősödött, a fent harcolókat eltakarta, csak egy-egy pillanatra villant fel a gépek fémes teste,  aztán egyszer csak süvöltő vijjogás közeledett a föld felé, közvetlen közelemben. Elkapott a rémület, e akkor már valahol messze tőlem robbanás, füst, lángnyelvek, a földbe csapódó repülőgép pusztulásának a jelei. Nem is kellett odáig érni, hogy az ember érzékelje a robbanás erejét. Szanaszét kisebb nagyobb roncsdarabok.

A front közeledésére az állomás melletti katonai raktárát felgyújtották, a téglagyárat kiürítették. A vasúti síneket felszaggatták, és az elektromos vezetékeket megsemmisítették. A szovjet csapatok december 9-ére elfoglalták a községet.

A birtokosok nagy része épületeit hátrahagyva elmenekült. A háborús károk, a fosztogatások és rongálások jelentős mértékűek voltak. A Pestre járók ebben az időben kénytelenek voltak a szentjakabi HÉV-megállóhoz gyalogolni, hogy munkahelyükre juthassanak.

Az igazi „nagy durranás” a strandfürdő volt. Magyarország egyetlen „magaslati strandfürdője”-ként hirdetett, az akkori követelményeknek megfelelő, versenyképes, betonból készült úszó- és fürdőmedencét a Géza-hegy tetején létesítették. A vendégek ellátását a Strandvendéglő – amely egy néhány szobás szálloda – biztosította, ahol nyaranként Németh Jóska püspökhatvani cigányprímás és nyolctagú zenekara gondoskodott a jó hangulatról.

Most a strand helyén áll a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Erdőkertesi telephelye (Petőfi Sándor u. 38).

Régen a "bányató" (erdőkertesi Pisztrángos tó) vizéből szedték a strand vizét, ami nem volt higiénikus és ezért szűnt meg.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Cserepka András (független)[4]
  • 1994–1998: Cserepka András (független)[5]
  • 1998–2002: Cserepka András (független)[6]
  • 2002–2006: Pásztor László (MSZP)[7]
  • 2006–2010: Dr. Pásztor László (független)[8]
  • 2010–2014: Dr. Pásztor László (független)[9]
  • 2014–2019: Dr. Pásztor László (független)[10]
  • 2019–2024: Dr. Pásztor László (független)[1]
  • 2024– :Dr.Pásztor László

Önkormányzati képviselő-testülete

szerkesztés

A 2019-es önkormányzati választás után (a megszerzett szavazatok sorrendjében):

Hollósi Jánosné képviselő
Nagyné Gódor Csilla képviselő, alpolgármester
Kopeczky Alajos képviselő, alpolgármester
Boldizsár Dániel képviselő
Hack István képviselő
Galló György képviselő
Boldizsár József Imre képviselő
Fellegi Máté képviselő

Felekezetek

szerkesztés

Katolikus templom

szerkesztés

Megélénkült a katolikus egyházi élet, így a templomkertben 1928-ban keresztet, majd az 1929-ben Roheim-birtoktól kapott kis harang részére faharanglábat szenteltek. 1930-ban pedig a közben kőből épült haranglábba új harang került. Ezek után megkezdődött a szervezkedés a templomépítésre is, amely azonban a világválság miatt majd' egy évtizedre megakadt. Így a templom alapkövét 1937-ben tették le és az elkészült templomot 1941-ben Jézus Szíve ünnepén szentelték fel. Ez az egyetlen olyan templom, amely Pest vármegyében a két világháború közötti tiszta Bauhaus stílust képviseli.

Evangélikus templom

szerkesztés

A kis lélekszámú evangélikus közösség eleinte a „Dudás család konyhájából” kialakított istentiszteleti helyet használta imateremként, de 2004 őszén megindulhatott a templomépítés. Az év karácsonyán már itt tartották meg első istentiszteletüket az akkorra elkészült alagsorban, majd később 2006 februárjában a templomot D. Szebik Imre püspök szentelte fel.

Református templom

szerkesztés

A kezdeti nehézségek után a református templom alapkövét 2004. augusztus 22-én helyezték le, majd 12 év múlva, 2016. szeptember 17-én szentelték fel a már kész templomot. A hívek addig házaknál, később a Faluházban tartották istentiszteleteiket. Az eleinte kis létszámú szórványgyülekezet ma már a község lakosságának több mint egyötödét teszi ki

Lakosságszám

szerkesztés

Az évtizedenként megtartott országos népszámlálások Erdőváros népességszámát – mivel nem volt önálló település – Veresegyház külterületi rovatban szerepeltetik. Az adatok tízéves változásokat rögzítenek, ám ezen belül kimutatható nagyobb és szerényebb gyarapodás is. Azt le lehet szögezni, hogy a természetes szaporulat a század első felében még számottevő, ám az 1940-ig tartó lendületes fejlődés elsősorban a betelepüléseknek köszönhető.

  • 1910 – 239 fő
  • 1920 – 479 fő
  • 1930 – 858 fő
  • 1941 – 1432 fő
  • 1949 – 1530 fő
  • 1960 – 2399 fő
  • 1970 – 2946 fő
  • 1980 – 3541 fő
  • 1990 – 3685 fő
  • 2001 – 5543 fő
  • 2011 – 7307 fő
  • 2015 – 7543 fő
  • 2017 – 8248 fő[11]
  • 2018 – év végén 8563 fő állandó lakos és 806 fő tartózkodási hellyel rendelkező lakos

(adatok a nepesseg.com-ról)

  • 2021 – 9338 fő (adatok a helyi hivatalos újságból)

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,7% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,1%, református 13,4%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 26,5% (26,9% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szerbnek és horvátnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,2% volt római katolikus, 11,8% református, 1,8% evangélikus, 1,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 17,2% felekezeten kívüli (44,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés

A település 1928-ban épített, Jézus Szíve tiszteletére felszentelt római katolikus temploma Budapest környékén az egyetlen, tiszta Bauhaus-stílusban épített templom. Az egyhajós épülethez a jobb oldalon csatlakozik a négyszög alaprajzú, egyenes gúlasisakkal fedett harangtorony.

1986-ban a vízhálózat építése során az Aradi utcában a régészek egy Árpád-kori magányos harcos lovas sírját tárták fel, de a további ásatás negatív volt. A XX. század első évtizedeiben a mai tornaterem mögötti területen még két 1848-as honvéd sírja állt, akik feltehetően az isaszegi csata (1849.IV.6.) sebesültjei voltak, akik a Vác felé vonuló fősereg oldalbiztosító szárnyán haladva itt lelték halálukat.

A környék kiemelkedő természeti értéke az erdőkertesi homokpusztagyep. Az élőhely fennmaradását annak köszönheti, hogy korábban katonai gyakorlótér volt. Flórája nagy számban tartalmaz Kárpát-medencei őshonos fajokat. Ezek közül is kiemelendő a fokozottan védett homoki kikerics (Colchicum arenarium). További védett és ritka növények a különféle árvalányhajfajok (Stipa spp.), a báránypirosító (Alcanna tinctoria), a fényes poloskamag (Corispermum nitidum), a kései szegfű (Dianthus serotinus) és a magyar csenkesz (Festuca vaginata). Erdőkertes másik természeti értéke a Reveteki-láp, amelynek tőzegpáfrányos-rostostövű sásos rekettyés fűzlápját 2003-ban fedezték fel, és kérték a terület védetté nyilvánítását.

  • Veresegyház és Erdőkertes élőhelyfoltjainak botanikai felmérése és jellemzése. Vis Naturalis BT, 2004
  • Asztalos István - Zombor István: A 100 éves Erdőkertes (2010)
  • Padisák Mihály: Az én erdővárosom (2007)

Lásd még

szerkesztés
  1. a b Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Padisák Mihály: Az én erdővárosom
  4. Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. Magyarország népessége, népsűrűsége (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2017. július 20.)
  12. Erdőkertes Helységnévtár
  13. Erdőkertes Helységnévtár

További információk

szerkesztés