Padisák Mihály

(1930-2014) író, rádiós műsorvezető

Padisák Mihály (Budapest, 1930. június 13.2014. június 21.[2]) magyar író, szerkesztő, rádiós újságíró. A magyar rádiózás egyik legnépszerűbb és leghosszabb ideig tartó műsora – Miska bácsi levelesládája – fűződik a nevéhez.

Padisák Mihály
Élete
Született 1930. június 13.
Budapest
Elhunyt 2014. június 21. (84 évesen)
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) ifjúsági regény
Első műve Farmernadrág és társai (1970)
Fontosabb művei Éljen a száműzetés! (1977)
Kanóc, az emberszelídítő (1984)
Kanóc, az életművész (1987)[1]
Kiadói Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó
Irodalmi díjai Kiváló Népművelő (1977)
Szocialista Kultúráért
Aranytoll (1997)
Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem (1998)

ÉletrajzSzerkesztés

Kezdetben a külkereskedelemben dolgozott, de íróként is bontogatta a szárnyait. Az ötvenes évek elején jelentkezett rádióriporternek, egyhavi próbaidő után vették fel és ötven esztendeig dolgozott a Magyar Rádióban. Főleg ipari helyszínekről tudósított, de mivel rendszeresen publikált gyerekekről gyerekeknek szóló elbeszéléseket, folytatásos regényeket, kapott egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Ő lett a magyar rádiózás első és akkoriban egyetlen ifjúsági témákkal foglalkozó riportere.

Irodalmi műsorok, vetélkedők, dokumentumjátékok és sorozatok fűződtek a nevéhez. Íróként több, népszerű ifjúsági regényt írt. Legismertebbek Kanóc kalandjai (Éljen a száműzetés, Kanóc, az emberszelídítő, Kanóc, az életművész).

Miska bácsi levelesládájaSzerkesztés

Először Miska bácsi levelesládája címmel jelentkeztek az adások, mindig színész személyesítette meg a kívánságokat teljesítő Miska bácsit. Huszonöt év után aztán változott a műsor koncepciója. Padisák Mihály kapta a szerkesztő mellett a műsorvezető szerepét is. A tinédzserek legjobb barátjává és bizalmasává vált. Akadt olyan esztendő, amikor tizenhétezer levelet kapott, sokan írtak a határon túlról is. Egyetlen küldemény sem maradt válasz nélkül, ebben pedagógusok és pszichológusok segédkeztek neki.

„A szívemhez közeli leveleket hazavittem és megőriztem – idézte fel a nyugdíjas rádiós. – Sokan küldtek fényképeket, ezek is mind megvannak. Kétségtelenül egy korszak dokumentumai. Ezért a forgatókönyveket, a leveleket, a pályázati anyagokat, a fényképeket közgyűjteménynek, a kecskeméti múzeumnak adományoztam, ahol bárki tanulmányozhatja. Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus több kiállítást is rendezett az anyagból, az egyik most a Vajdaságban vándorol. Régi levelezőim közül jó néhánnyal tartom a kapcsolatot. Időnként személyesen is felkeresnek.”

– Padisák Mihály visszaemlékezése

Miska bácsi közel háromezer műsorban mutatta be a fiatalok örömeit, gondjait, küzdelmeit, és mivel soha nem csapta be őket, mindig igazságos hangot ütött meg velük szemben, sokak szívébe belopta magát. Vigasztalt, ösztönzött, dicsért, s ha kellett, korholt is. Népszerűsége abban állt, hogy a viharos huszadik században emberi hangon tudott szólni hallgatóihoz az éteren keresztül.

A rendszerváltás után elsősorban az országhatáron túli magyarokat szólította meg Miska bácsi levelesládája határok nélkül címmel. Tíz sikeres év következett 2001-ig, a negyedszázados jubileumig, majd hetvenegy évesen szerkesztőként befejezte küldetését.

MűveiSzerkesztés

Díjak, kitüntetésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A három ifjúsági regény összefügg, trilógiát alkot, egy általános iskolás diák, Kanóc és társai történetét meséli el.
  2. Meghalt Miska bácsi. hvg.hu (2014. jún. 21.) (Hozzáférés: 2014. jún. 21.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés