Magyar Örökség díj
A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A Magyar Örökség díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát”.
A díj történetének első öt évében 1945 utáni teljesítményeket díjazott a Bírálóbizottság. A későbbiekben ez a határ a XX. század elejéig, (illetve esetenként a kiegyezésig) nyúlik vissza.
| Magyar Örökség díj | |
 | |
| A Magyar Örökség díj Aranykönyve | |
| Díjazott | akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez |
| Szervezet neve | Magyar Örökség és Európa Egyesület |
| Alapítás éve | 1995 |
| Ország | Magyarország |
| Díjátadás | |
| Első díjátadás | 1995. december 21. |
| Legutóbbi díjátadás | 2024. március 24. |
| Hivatalos weboldal | |
| hivatalos oldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Örökség díj témájú médiaállományokat. | |
A kitüntetést odaítélő díjbizottság elnöke az indulástól 2000-es államfővé választásáig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. Az első díjkiosztásra 1995. december 21-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében került sor. A díjátadásra azóta folyamatosan évente négy alkalommal kerül sor.
A Magyar Örökség díj[1] kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség díj bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki. Kulturális műsor keretében kerül kiosztásra a Magyar Örökség díj.
A jelölés
szerkesztésA jelölés módja: bárki tehet javaslatot, függetlenül az állampolgárságtól, bárhonnan az összmagyarság területéről. A javaslatokat az ún. „Ezüstkönyvben” gyűjtik, mely egy számítógépes adatbázis, amiben négy csoportra bontva (személyek, csoportok, intézmények, alkotások) tartják nyilván a jelölteket. Az Ezüstkönyvből a bíráló bizottság választja ki az aktuális díjazottakat.
A bíráló bizottság
szerkesztésA bíráló bizottság tagjai évente 12 alkalommal ülnek össze, március, június, szeptember és december hóban. Egy-egy díjátadáshoz három összejövetel tartozik.
- Az elsőn történik a beérkezett állampolgári javaslatok elbírálása, majd titkos szavazás útján először 10, majd további szűkítéssel az aktuális 7 jelölt kiválasztása. Ugyanekkor fogalmazzák meg az oklevelek szövegét, majd összeállítják a díjátadáshoz kötődő kulturális programot.
- Körülbelül két hét múlva kerül sor a laudációk meghallgatására – a közbülső időben intenzív szervezőmunka folyik.
- A kérdéses hó utolsó előtti szombatján kerül sor a díjkiosztó ünnepségre, mely szigorú forgatókönyv szerint történik. A forgatókönyvet megkapják a bizottsági tagok, az adott helyszín rendezői, az újságírók, eseményrögzítők, az MTI-s, rádiós és TV-s tudósítók.
A bírálóbizottság tagjai
szerkesztés
Dr. Hámori József neurobiológus, a bizottság elnöke, Juhász Judit újságíró, a bizottság alelnöke. Tagok: B. Kovács István történész, író, főszerkesztő, dr. Csorba László történész, muzeológus, dr. Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője, Dragonits Márta belsőépítész, dr. Gazda István tudomány- és művelődéstörténész, Hegedűs Miklós matematikus, Jelenczki István filmrendező, képzőművész, Kernács Gabriella művészettörténész, Kubik Anna színművész, Novotny Zoltán sportújságíró, Ódor László művelődéstörténész, Poprády Géza könyvtáros, Rókusfalvy Pál pszichológus, Sipka László villamosmérnök, mérnök-közgazdász, technikatörténész, Spányi Antal római katolikus megyés püspök, Sunyovszky Szilvia színművész, dr. Takács József neurobiológus, dr. Tóthpál József művelődéskutató, Varga Csaba jogfilozófus, Vári Fábián László költő, író, főszerkesztő, Veres-Kovács Attila református lelkész (Nagyvárad), Zelényiné dr. Kováts Annamária alkalmazott nyelvész, tanár, Zelnik József etnográfus. A bizottság tiszteletbeli tagjai: dr. Benkő Samu irodalomtörténész (Kolozsvár), dr. Dávid Katalin művészettörténész, Jókai Anna író, Németh Magda tanár. A bizottság örökös tagjai: dr. Balogh János zoológus, ökológus professzor, dr. Schulek Ágoston tanár.
A bizottság tagjai anyagi juttatásban nem részesülnek.
A díj átadása
szerkesztésA díjak átadása évente négy alkalommal történik, melynek során a bíráló bizottság elnöke ismerteti a Magyar Örökség díj céljait, majd laudációk elhangzása után a díjátadók sorban átadják az oklevelet, mely kifejezi, hogy a díjazott életműve vagy tevékenysége része a magyar örökségnek. A díjazottak nevét és a laudációkat az ún. „Aranykönyv” őrzi.
A díjátadást valamelyik díjazott beszéde, esetleg egy posztumusz díjazott művének felolvasása, illetve egy díjazott kórus rövid műsora követi.
A díj nem jár pénzjutalommal, a díjazott eredményeit oklevélben örökítik meg, amelyet 1999 óta kis arany díszjelvény egészít ki. A kitüntetettek egy merített papírból készült díszes oklevelet kapnak, valamint egy jelvényt, amely a magyar Szent Koronát ábrázolja. A díj az adott város presztízsét növeli.
Néhány díjazottat bemutató galéria
szerkesztésAz eddigi díjazottak listája a Magyar Örökség díj honlapján található.[2]
A Magyarországért Alapítvány kurátorai úgy határoztak, jeles bizottságot kérnek fel arra a célra, hogy együtt munkálkodva a „Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát" létrehozzák.…
-
-
Kaláka
(2014) -
![Rejtő Jenő író, kabarészerző (2013)[3]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c5/Rejtojeno.jpg/120px-Rejtojeno.jpg)
-
![Cseh Tamás zeneszerző (2009)[4]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/Cseh_Tamas-20060826-02.jpg/120px-Cseh_Tamas-20060826-02.jpg)
-
Kubik Anna színművész
(2007) -
Molnár Ferenc író
(2005) -
Országos Széchényi Könyvtár
(2002) -
A Szent Korona
(1999) -
-
![Papp László ökölvívó (1995)[2]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Papp_L%C3%A1szl%C3%B3_fortepan_55393.jpg/250px-Papp_L%C3%A1szl%C3%B3_fortepan_55393.jpg)
![Rejtő Jenő író, kabarészerző (2013)[3]](/wiki/F%C3%A1jl:Rejtojeno.jpg)
![Cseh Tamás zeneszerző (2009)[4]](/wiki/F%C3%A1jl:Cseh_Tamas-20060826-02.jpg)
![Papp László ökölvívó (1995)[2]](/wiki/F%C3%A1jl:Papp_L%C3%A1szl%C3%B3_fortepan_55393.jpg)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ A díj ismertetése Archiválva 2012. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarorokseg.hu
- ↑ a b Eddigi díjazottak. www.magyarorokseg.hu (2014. szeptember 23.) (Hozzáférés: 2019. február 21.) (html) arch
- ↑ Rejtő Jenő laudáció, magyarorokseg.hu
- ↑ Cseh Tamás laudáció - Cseh Tamás dalvilága, magyarorokseg.hu
Források
szerkesztés- www.magyarorokseg.hu A Magyar Örökség díj honlapja
- Magyar katolikus lexikon VIII. (Lone–Meszl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2003. ISBN 963-361-626-3
További információk
szerkesztés- Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon
- Magyar Örökség díj
- A 2013. december 21-i kitüntetettek
- A 2014. március 22-i kitüntetettek
- A 2014. december 13-i kitüntetettek
- Ismét átadták a Magyar Örökség-díjakat - MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN
- Galamb József a Magyar Örökség Díj kitüntetettje Archiválva 2016. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Örökség Díj (2018.06.23.). Aktuális díjazottak. Magyar Örökség Díj, 2018. június. [2018. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)