Benkő Samu

(1928–2021) erdélyi magyar művelődéstörténész

Benkő Samu (Lőrincfalva, 1928. február 25.Budapest, 2021. december 21.) Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész, a Bolyai-kutatás kiemelkedő alakja, az MTA külső tagja. Bátyja Benkő Loránd (1921–2011) nyelvész, akadémikus, felesége B. Nagy Margit művészettörténész, fia Benkő Elek régész.

Benkő Samu
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1928. február 25.[1]
Lőrincfalva
Elhunyt2021. december 21. (93 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgársága
HázastársaB. Nagy Margit
GyermekeiBenkő Elek
Foglalkozása
  • művelődéstörténész
  • történész
IskoláiBolyai Tudományegyetem (–1949)
Kitüntetései
SírhelyeHázsongárdi temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Benkő Samu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete és tevékenysége szerkesztés

Református lelkészcsaládban született. A középiskolát a marosvásárhelyi, majd a kolozsvári református kollégiumban végezte. 1946-ban, a második világháború utáni első romániai választások során a Magyar Népi Szövetségben dolgozott Balogh Edgár mellett. A Bolyai Tudományegyetem filozófia karán tanári oklevelet szerzett, ezt követően rövid ideig Fazekasvarsándon tanított. 1949–1952 között tanársegéd volt Gaál Gábor mellett a kolozsvári egyetemen. 1952-ben kizárták a pártból és elbocsátották az egyetemről, 1953-tól a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetében lett kutató. 1957-58-ban a Korunk szerkesztőjeként dolgozott. 1975-től 1988-as nyugdíjba vonulásáig a Román Akadémia kolozsvári könyvtárának volt tudományos főmunkatársa. Felesége B. Nagy Margit művészettörténész.

Az erdélyi művelődéstörténet 18-19. századának kutatója. Fontos szerepet játszott Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozásában. Több tanulmánya Kemény Zsigmondhoz kapcsolódik, akinek közreadta a naplóját, amelyet Árvay József fedezett fel a sepsiszentgyörgyi levéltárban. Munkatársa volt az 1964-ben megjelent Istoria României (Románia történelme) III. kötetének (1964), egyik szerkesztője a Revoluția de la 1848–1849 din Transilvania (I. 1977; II. 1979) című sorozatnak. Sajtó alá rendezte Szenczi Molnár Albert naplóját, II. Rákóczi Ferenc és Bolyai János vallomásait. Egyik szerkesztője volt a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának.

1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Romániában és Magyarországon egyaránt több díjat és kitüntetést kapott: a Román Írószövetség díja (1971 és 1984), Nicolae Bălcescu-díj (1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994), Nagy Imre-emlékplakett (1994), Déry Tibor-jutalom (1994), Széchenyi-díj (1997, a magyar művelődéstörténet és értelmiségtörténet tanulságait példaként felmutató munkásságáért), Kemény Zsigmond-díj (1997), a Magyar Művészeti Akadémia aranyérme (1999), Bethlen Gábor-díj (2000), Hazám-díj (2008). A romániai rendszerváltás után 1990-ben újraindult Erdélyi Múzeum-Egyesületben alelnöki (1990–1994), majd elnöki (1994–2002) tisztséget viselt.

2022. január 15-én temették a kolozsvári Házsongárdi temetőbe.[4]

Művei szerkesztés

  • Az erdélyi műszaki és gazdasági értelmiség kialakulásának kérdéséről, 1956
  • Bolyai János vallomásai, 1968, 1972, románul 1976, 1978, bővített 2002
  • Sorsformáló értelem, 1971
  • Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföldemen, 1972
  • A helyzettudat változásai, 1977
  • Apa és fiú. Bolyai-tanulmányok, 1978
  • Haladás és megmaradás. Művelődéstörténeti tanulmányok; Szépirodalmi, Budapest, 1979
  • Székely felkelés. 1595-1596. Előzményei, lefolyása, következményei; szerk. Benkő Samu, Demény Lajos, Vekov Károly; Kriterion, Bukarest, 1979
  • Permanenă şi devenire. Studii de istoria culturii; románra ford. T. Z. Paskuy; Kriterion, Bucureşti, 1984 (Biblioteca Kriterion)
  • Őrszavak. Művelődéstörténeti dolgozatok; Kriterion, Bukarest, 1984
  • Nagy Géza a literátor és művelődésünk mindenese; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1991 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Emlékezés Széchenyi Istvánra Erdélyben 1991-ben. Csetri Elek, Fábián Ernő, Benkő Samu, Nagy György írásai; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1992 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • A romániai magyar tudomány helyzete és az Erdélyi Múzeum-egyesület feladatai; MTA KSZI, Budapest, 1993
  • Újrakezdések. Tanulmányok, előadások, beszélgetések, búcsúztatások. 1990-1995; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996
  • Alkalmak és szavak. Tanulmányok, előadások, beszélgetések, vallomások, búcsúztatások; Polis, Kolozsvár, 2002
  • Bolyai János vallomásai; előszóval és függelékkel kieg. 4. kiad.; Mundus–Kriterion, Budapest–Cluj-Napoca, 2002 (Mundus – új irodalom, 17.)
  • Debreczeni Márton emlékezete. Benkő Samu, Debreczeni-Droppán Béla, Egyed Ákos, gr. Mikó Imre, T. Szabó Levente írásai és Debreczeni Márton kiadatlan versei; szerk. Sipos Gábor; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2003 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai I. Fogalmazványok a Tanhoz, illetőleg az Üdvtanhoz, Ambrus Hedvig Mária, Deé Nagy Anikó és Vakarcs Szilárd közreműködésével szerkesztette Benkő Samu, Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2003
  • Az igaz ember pedig hitből él. Kerekasztal-beszélgetés a reformációról a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2001. október 31-én, a Reformáció Ünnepe alkalmából; résztvevők Szentmártoni Szabó Géza, Benkő Samu et al.; PIM, Budapest, 2005
  • Monológ alkonyatban; Polis, Kolozsvár, 2005
  • Documenta neglecta. Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok. 1848. március 4–1848. június 26.; összeáll., bev. Benkő Samu, szerk. Zsupos Zoltán; Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2008

Irodalom szerkesztés

  • Kozma Dezső: Kemény Zsigmond Erdélyben. Utunk, 1966/24.
  • Rigó László: Kemény Zsigmond naplója. Irodalomtörténeti Közlemények, Budapest, 1967/3.
  • Imreh István: Útleírás, mely utat mutat. Korunk, 1967/4.
  • Mikó Imre: Bolyai János vallomásai. Igaz Szó, 1969/2.
  • Tóth Imre: A második mérföldkő a Bolyai-kutatásban. Korunk, 1969/3.
  • Vekerdi László: Bolyai János vallomásai. Valóság, Budapest, 1969/4; újraközölve Befejezetlen jelen, Budapest, 1971. 486-90.
  • Trócsányi Zsolt: Erdélyi arcok – Két tanulmánykötetről. Tiszatáj, Szeged, 1969/10.
  • Gáll Ernő: Értelmiségünk múltjának kutatója. A Hét, 1971/49.
  • Szilágyi Domokos: Sorsformáló értelem. Könyvtári Szemle, 1972/1.
  • Balogh Edgár: Serkentő párhuzamok;
  • Bajor Andor: Megmentett múlt. Igaz Szó, 1972/3.
  • Marosi Péter: Murokországi kóstoló. Utunk, 1972/47.
  • Beke György: "Írásaimmal hatni akarok". Beszélgetés Benkő Samuval. A Hét 1975/27.
  • Imreh István: A változásformáló értelem. Utunk, 1978/8.
  • Balogh Edgár: A helyzettudat változásai. Igaz Szó, 1978/3.
  • Egyed Ákos: Művelődéstörténetünk útjai. Korunk, 1978/3.
  • Czine Mihály: "A legszebb élet"... Benkő Samu beszélgetései Kós Károllyal. Forrás, Kecskemét 1979/6.
  • Marosi Péter: Vallani és vállalni. Utunk, 1979/33.
  • Fábián Ernő: Anyanyelv és műveltség. Utunk, 1979/36.
  • Ratzky Rita: Benkő Samu: Haladás és megmaradás. Valóság, Budapest, 1979/12.
  • Németh László: A két Bolyai marosvásárhelyi bemutatójára. Az Utolsó széttekintés c. kötetben. Budapest, 1980. 729-30.
  • Kiss András: Haladás és megmaradás. Utunk, 1980/34.

Díjai, elismerései szerkesztés

 
Csomafáy Ferenc felvétele

Jegyzetek szerkesztés

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. EME gyászjelentése, https://www.eme.ro/ro/hir/-/tartalom/elhunyt-benko-samu-akademikus-az-eme-egykori-elnoke-344532
  3. Háromszék (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  4. Gyászjelentés, Szabadság, 2022. január 13.
  5. Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Benkő Samu munkái az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában
  • Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára; Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2008

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés