Wikipédia

Egyed Ákos

(1929) erdélyi magyar történész

Egyed Ákos (Bodos, 1929. november 25. –) erdélyi magyar történész, 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke (2002–2010 között), Egyed Péter és Egyed Emese apja.

Egyed Ákos
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született 1929. november 25. (94 éves)
Bodos
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Gyermekei
Foglalkozása történész
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyed Ákos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte, majd 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem hallgatója lett. 1951–1953 között ugyanitt volt gyakornok, ezt követően a kolozsvári Történeti Intézet kutatója lett. 1990–1994 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1995–1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen meghívottként adott elő.

Kutatásai az 1848-as erdélyi forradalomra és Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetére irányulnak. foglalkozott gazdaságtörténettel és a székely társadalom sajátos gazdasági és társadalmi kérdéseivel.

Munkássága szerkesztés

Első írását a kolozsvári Igazság közölte 1953-ban, majd számos szaktanulmánya és tájékoztató cikke jelent meg a Korunk, A Hét, Brassói Lapok, Anuarul Institutului de Istorie Cluj, Acta Musei Napocensis, Forschungen zur Volks- und Landeskunde, Studii, Utunk folyóiratokban, valamint a napilapok hasábjain. Tudományos munkáiban főleg az 1848-as erdélyi forradalommal s Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetével foglalkozik.

A gazdaságtörténeten belül különösen az ipartörténet érdekelte, a társadalmi mozgalmak keretében elsősorban a munkás- és parasztmozgalmak, a későbbi években pedig a székelység sajátos gazdasági és társadalmi újkori problémáinak kutatásában és értékelésében ért el eredményeket. Cselényi Béla, Ion Cicală, Kántor Lajos és Kovács József mellett társszerzője az Adatok az 1907-es felkelés történetéhez (1957), majd Vajda Lajos és Ion Cicală mellett a Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben : 1905-1907 című kötetnek (1962); tagja azoknak a munkaközösségeknek, melyek az Erdély története II. kötetét (románul 1961, magyarul 1965) írták és fordították. Társszerzője az Alianța clasei muncitoare cu țărănimea din România című kiadványnak (1965). Székelyföldi falutörténeti és a „székely kérdéssel” kapcsolatos kutatásainak eredményét hasznosította a szerkesztésében megjelent A megindult falu (Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849–1914. Téka 1970) bevezetőjében; Az utazás divatja című alatt (Téka 1973) útleírásokat, úti jegyzeteket közölt az 1848 előtti Erdélyről.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tárgykörében az erdélyi jobbágyfelszabadítás a kolozsvári országgyűlésen, a moldvai és havasalföldi forradalmak magyar sajtóvisszhangja (az 1848. Arcok, eszmék, tettek c. kötetben, 1974) foglalkoztatta, felfedte a polgári-demokratikus forradalom kezdeteit Háromszéken (MNT tanulmánykötet, 1976), társszerzője a Revoluția de la 1848-1849 din Transilvania című dokumentumkiadványnak (I. 1977; II. 1979). Írt az 1877-es román függetlenségi háború történeti előzményeiről és lefolyásáról is az 1877. Tollal, fegyverrel című tanulmánykötetben (1977) s a régi székely hadszervezetről a Székely felkelés : 1595-1596 című gyűjteményes kötetben (1979).

Munkásságának egy-egy összefoglaló csomópontja s egyben tudományos munkásságának rangjelzései a további évtizedek önálló kötetei, elsők közt A parasztság Erdélyben a századfordulón című munkája (1975) társadalom- és agrártörténeti áttekintést ad, s ugyancsak teljes történeti monográfia a Háromszék 1848-1849 című mű (1978, 2. kiadás 1979), majd a Falu, város, civilizáció : 1848–1914 (1981).

Díjai szerkesztés

Művei szerkesztés

  • Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben: 1905–1907. Vajda Lajossal és Ion Cicalăval. Bukarest: Tudományos Kiadó, 1962
  • A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849–1914. , Bukarest: Kriterion, 1970
  • Despre problema țărănească în comitatul Satu Mare, în a doua jumătate a secolului al XIX-lea și începutul secolului al XX-lea. Satu Mare: Muzeul Județului, 1972
  • Az utazás divatja : útleírások, útijegyzetek az 1848 előtti Erdélyről. Bukarest: Kriterion, 1973
  • 1848. Arcok, eszmék, tettek, 1974
  • A parasztság Erdélyben a századfordulón: társadalom- és agrártörténeti áttekintés. Bukarest: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1975
  • Háromszék 1848–1849. Bukarest: Kriterion, 1978
  • Falu, város, civilizáció: tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben : 1848–1914. Bukarest: Kriterion, 1981
  • A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély I–II.; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997
  • Erdély 1848–1849 I-II., Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 1998. ISBN 973-9287-22-0
  • Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése; Mentor, Marosvásárhely, 2001 (Erdély emlékezete)
  • A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849–1914 ; vál., bev., jegyz. Egyed Ákos; Kriterion, Bukarest, 2001 (Téka)
  • A székelység története a 17-19. században. Tanulmányok; vál., összeáll. Egyed Ákos, Magyari András; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001 (Bibliotheca Transsylvanica)
  • Falu, város, civilizáció. Fejezetek Erdély gazdaság- és társadalomtörténetéből, 1848–1914; 2. jav. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2002
  • Széchenyi és Erdély: Tanulmányok. Csetri Elekkel, Péter Györggyel, Somai Józseffel; szerkesztő Somai József. Kolozsvár: Romániai Magyar Közgazdász Társaság. 2002. ISBN 973-00-2788-9
  • Csikány Tamás–Egyed Ákos–Kónya Ádám: Kossuth Lajos emlékezete születésének 200. évfordulóján. A Kossuth Lajos emlékére Baróton, 2002. május 17-én tartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, Barót 2003 (Erdővidéki történeti és természettudományi tár, 1.)
  • 1848 erdélyi magyar vezéralakjai; Mentor, Marosvásárhely, 2004 (Erdély emlékezete)
  • Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században I-II. Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 2004. ISBN 9736650642
  • Az erdélyi magyarság történetéből, 1790–1914; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2004 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Dávid Gyula–Egyed Ákos–Kötő József: Kossuth Lajos és Erdély; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2004 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije; Multiplex Media–DUP, Debrecen, 2005
  • A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. Xantus Könyvkereskedelmi Kft. 2006. ISBN 978-973-665-160-1
  • Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije. Sepsiszentgyörgy: Charta. 2007 ISBN 978-973-8326-30-9
  • Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek. Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai; összeáll. Egyed Ákos, Kovács Eszter; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2008
  • Háromszék 1848–1849. Forradalom, szabadságharc; 3. bőv. kiad.; Charta, Sepsiszentgyörgy, 2008
  • Az Erdélyi Múzeum-Egyesület; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2009
  • Erdély, 1848–1849; 2. bőv. kiad.; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2010
  • A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig; jav., bőv. kiad; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2013
  • Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije; vál., szerk. Egyed Ákos; Kairosz, Bp., 2014 (Magyar örökség – Kairosz)
  • A székelyek rövid, képes története; Kiskapu–Tortoma, Bp.–Barót, 2015

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Az EMKE 2020-as díjazottai. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  2. ↑ Egyed Ákos. szephalom-konyvmuhely.hu. Széphalom Könyvműhely, 2019. [2020. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
  3. ↑ Egyed Ákos Erdővidék Kultúrájáért díjat kapott , Figyelő, 2009. november 19. [2009. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  4. ↑ http://marcius15.kormany.hu/magyar-erdemrendek-atadasa-2013
  5. ↑ M E G H Í V Ó a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére. 2014. november 16.. Bethlen Gábor Alapítvány. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  6. ↑ Jordán Tamás Hazám-díjat kapott, szinhaz.hu - 2017. november 18.
  7. ↑ Prima Primissima – Díjazottak 2021. primaprimissima.hu, 2021. december 3. [2021. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 3.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Cseke Péter: Ismerjük-e önmagunkat? Falvak Dolgozó Népe, 1970. október 21.
  • Csorba Csaba: Tallózás a régi faluirodalomban, 1849–1914. Tiszatáj, Szeged 1971/5.
  • Murádin Jenő: Történetírás – anyagi alapokon (avagy a gazdaságtörténész elégtétele). Igazság, 1973. július 28.
  • Csetri Elek: Átfogó parasztságtörténet felé. Utunk, 1976/31.
  • Imreh István: Legfőbb jó a nép szabadsága. Utunk 1978/39.
  • Beke György: A szülőföld vonzásában. A Hét 1979/31.
  • Miskolczy Ambrus: Háromszék 1848–1849. Századok, Budapest, 1979/4.
  • Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára; szerk. Pál Judit, Sipos Gábor; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2010
  • Háromszéki parasztvallomások 1785-ből. Köszöntse ez a kötet... Egyed Ákos akadémikust, születésének 80. évfordulóján; sajtó alá rend., bev., jegyz. Takács Péter; Erdély-történeti Alapítvány, Debrecen, 2011 (Források Erdély történetéhez)
  • A történelem vonzásában. Egyed Ákos kolozsvári történésszel beszélget Magyar Zoltán; Kairosz, Bp., 2013 (Magyarnak lenni)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egyed_Ákos&oldid=26216662”