Portál:Kolozsvár

P Kolozsvár.pngIsten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés 
CJROCluj-Napoca 19.jpg

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Tovább a szócikkhez...

A hónap cikkeszerkesztés 
Az első szám fejléce
Az első szám fejléce

A Magyar Polgár 1867–1904 között Kolozsváron megjelent politikai lap, a balközép erdélyi lapja. Kezdetben hetente kétszer, 1870-től naponta jelent meg. Székhelye a Szentegyház utcában volt, fiókjai működtek Désen, Tordán, Szamosújváron és Nagyenyeden.

1867-ben indította el K. Papp Miklós nyomdatulajdonos. Eleinte hetente kétszer, vasárnap és szerdán jelent meg. 1869-ben már ezer előfizetője volt; idézték a pesti lapok idézték, és olvasták Romániában is. 1870-től kezdve már naponta megjelent. 1875-től a Szabadelvű Párt lapja lett, 1886-ban egyesült a Kolozsvári Közlöny című – korábban kormánypárti, ekkor már szintén szabadelvű – lappal, és 1886. december 24-től Kolozsvár címen jelent meg 1898-ig, amikor visszatért korábbi nevéhez. 1904. március végén szűnt meg.

Nem törekedett a fővárosi lapok utánzására, így a legjobb vidéki lap lett. Közölt megyei és városi tudósításokat, levelezést, közgazdasági cikkeket, magyarországi és európai híreket, továbbá színvonalas vezércikkeket és tárcákat. Tudósított a helyi politikai és kulturális eseményekről, és rendszeresen jelentkezett a román sajtó szemléjével. Külön riport- és sportrovata is volt, és interjúkat is közölt. Különlegességnek számított, hogy 1872-től nem csak a lap hátoldalán, hanem az első oldalon is jelentek meg reklámok. 1875-től kezdve Történeti Lapok címmel mellékletet jelentett meg, amelyben történeti forrásokat tett közzé.

Tovább a szócikkhez...
Látnivalókszerkesztés 
A csizéri fatemplom a szabadtéri múzeumban
A csizéri fatemplom a szabadtéri múzeumban

A kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park (románul Parcul Etnografic Naţional „Romulus Vuia”) a város néprajzi múzeumának szabadtéri részlege.

A romániai Kulturális Minisztérium 1920-ban kezdeményezte egy néprajzi múzeum létrehozását. 1922. május 4-én a Károly herceg Kulturális Alapítvány bizottságot hozott létre a múzeum megalapítása és megszervezése céljával. A bizottság tagjai George Vâlsan(wd) földrajztudós, etnográfus, Sextil Pușcariu, Alexandru Lapedatu(wd) történész, Romulus Vuia(wd) etnográfus, földrajztudós és George Oprescu(wd) történész voltak. 1923-tól az alapítvány Romulus Vuiát nevezte ki a múzeum igazgatójának. Vuia - a külföldön látott skanzenek hatására - szabadtéri részleg létrehozását kezdeményezte, amelyet kezdetben a Fellegvárra képzelt el. Amikor 1928-ban Vuia arról értesült, hogy a kormány készül kisajátítani az akkor a római katolikus egyház tulajdonát képező Hója erdőt, minden követ megmozgatott, hogy a területet a múzeum kapja meg. 1922. április 12-én a Maniu-kormány(wd) a Hója erdőből 75 hektárnyi területet átadott a néprajzi múzeumnak a szabadtéri részleg kialakításához.

A szabadtéri múzeumot 1929. június 1-jén alapította a kultusz- és művészeti minisztérium. Kezdetben a területe 75 hektár volt. A park kezdeményezője, Romulus Vuia néprajzkutató elképzelése szerint néhány gazdaságban parasztok laktak, akiknek a hagyományos gazdasági tevékenységeket kellett bemutatniuk.

Tovább a szócikkhez...

További látnivalók...

A hónap képeszerkesztés 
A neológ zsinagóga a 20. század elején
Híres kolozsváriakszerkesztés 
Mester Gábor 1945.png

Mester Gábor (Parajd, 1894. január 15.Kolozsvár, 1971. december 5.) erdélyi magyar orvos, a kolozsvári református kórház főorvosa, 1937 és 1944 között igazgatója. Mester Zsolt orvos és író apja.

Iskoláit Parajdon kezdte, a székelyudvarhelyi református gimmnáziumban végezte az I-VI. osztályt 1906 és 1912 között, majd a szászvárosi református Kún-Kollégiumban folytatta, és érettségizett 1914-ben. Orvosi tanulmányait Kolozsváron kezdte, de a világháború miatt abba kellett hagynia. 1914. október 30-a és 1918. november 1-je között katona volt, 1915 áprilisától az orosz fronton harcolt. Tanulmányait a háború után Szegeden fejezte be 1922-ben a Kolozsvárról odamenekült Ferenc József Tudományegyetemen.

1923-tól 1928-ig Kolozsváron dolgozott mint a Vöröskereszt Szanatórium főorvosa. 1928 és 1933 között a marosvásárhelyi Magyar Egyházak Szanatóriumának a röntgenfőorvosa volt. Gyakran tartott népszerűsítő előadásokat egészségi problémákról, betegségekről. Ugyanakkor részt vett a Magyar Párt helyi szervezetének tevékenységében. 1932-ben részt vett a magyarországi orvoskongresszuson.

1933-tól a kolozsvári Református Diakonissza Intézet (református kózház) főorvosa, 1937-től 1944-ig igazgatója. A háború alatt a katonakórházban is dolgozott.

A kolozsvári református kórház 1944. június 2-án az amerikai repülőbombázáskor telitalálatot kapott, szinte teljesen megsemmisült. Mester Gáborék közeli lakását (Kálvin utca 9. sz.) is találat érte, de lakható maradt. Két hónap múlva, augusztus 2-án Mester Gábornak is köszönhetően, már átadták a szomszédos Szucság községben a kórház új épületét.

Tovább a szócikkhez...

További neves kolozsváriak...


További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia