Főmenü megnyitása
P Kolozsvár.pngIsten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés 
CJROCluj-Napoca 19.jpg

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Tovább a szócikkhez...

A hónap cikkeszerkesztés 
Zsidó kórház Kolozsvár udvara.JPG

A kolozsvári zsidó kórház a város egyik egészségügyi intézménye volt a két világháború között. Épülete a Nagyszamos utca (str. Iașilor) és a Mikes Kelemen utca (str. Croitorilor) között helyezkedett el; napjainkban itt alakították ki az Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem III. számú klinikáját. A történelmi városközpont illetve a Széchenyi tér és környéke részeként műemléki védettség alatt áll.

1921. július 17-én Wertheimer Miksa elnökletével megalakult az Országos Zsidó Kórházegyesület, amelynek célja egy saját kórház létrehozása volt. Az egyesület forrásgyűjtő tevékenysége azonban a háború utáni gazdasági válság miatt eredménytelen maradt. 1927. októberben Sebestyén Dávid építési vállalkozó (az ortodox zsidó hitközség elnöke) és felesége aranylakodalmuk alkalmából egymillió lejt adományozott a kórházépítésre. Az ennek kiegészítésére indított országos gyűjtés eredménye további tízmillió lej lett, így sikerült az építkezést elindítani. A Kis-Szamos partján fekvő telket szintén Sebestyén Dávid adományozta, a szervezést fia, Sebestyén József ügyvéd irányította.

1928. május 20-án megnyílt a kórház sürgősségi osztálya, 1929. november 10-én a szülészet-nőgyógyászat, sebészet, szemészet és röntgenosztály. 1930-ban megalakult a Paul Ehrlich Orvosi Tudományos Egyesület, amely a város egyik legtekintélyesebb szakmai fórumává vált. Az intézményben nem kizárólag zsidó betegeket kezeltek; 1936-ban a betegek 35%-a, 1940-ben 50%-a tartozott más felekezethez. A betegek egy részét díjmentesen kezelték; ezek aránya 1936-ban 25%, 1940-ben 25-30% volt.

Tovább a szócikkhez...

Látnivalókszerkesztés 
Kolozsvar Szent Erzsebet aggmenhaz.JPG

A Szent Erzsébet aggmenház egy kolozsvári öregotthon, egykori kórház. A szentpéteri templom szomszédságában áll a Magyar utca hajdani végében. Egyike annak az igen kevés kolozsvári intézménynek, amelyek a középkortól napjainkig folyamatosan működtek.

Alapításához egy legenda fűződik, mely szerint a névadó Árpád-házi Szent Erzsébet alapította. Gyökerei valószínűleg a 13. század végére nyúlnak vissza. Az ispotályra vonatkozó legrégebbi adat 1366-ból származik. 1557-ben Izabella királyné a Kőmál alján négy szőlőt és egy dohányoskertet adományozott az itt álló kórháznak. Ekkor Felsőispotálynak is nevezték, megkülönböztetésül a szomszédságában álló Alsóispotálytól (Szentlélek-ispotály). Az ispotály által gondozott szegények száma 8–35 között mozgott. Az 1660-as évek végére a két intézményt egyesítették.

Tovább a szócikkhez...

További látnivalók...

A hónap képeszerkesztés 
A Bulgakov kávézó kapuja
Híres kolozsváriakszerkesztés 

Dávid László (Kézdivásárhely, 1907. augusztus 17.Kolozsvár, 1992. augusztus 20.) katolikus pap, teológiai tanár, pápai prelátus, kanonok.

Az erdélyi, örmény származású családban született Dávid László elemi és középiskolai tanulmányait Kézdivásárhelyen végezte, az utóbbit az Erdélyi Katolikus Státus Főgimnáziumában. Érettségi vizsgáját követően 1925-től 1932-ig Rómában, a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként a Gregoriana Pápai Egyetemen tanult. 1928-ban filozófiából, 1932-ben teológiából doktorált. Egyházjogból bakkalaureus fokozatot ért el. 1931-ben szentelték pappá.

Rómából hazatérvén a gyulafehérvári egyházmegye kötelékében káplánként szolgált Besztercén (1932/1933), Brassóban (1933/1933), majd 1934-től Kolozsvárott, ahol 1935-től 1938-ig a kolozsvári (piarista) Katolikus Főgimnázium hittanára és a Báthory–Apor Szeminárium prefektusa volt, s ebben a beosztásában aktívan részt vett a cserkészmozgalomban is. 1936-ban Majláth püspök kinevezte egyetemi lelkésznek. 1940-től, Észak-Erdély visszacsatolását követően tanított a Gyulafehérvárról Kolozsvárra áthelyezett Teológiai Főiskolán. Püspöki megbízásból az egyházmegyei szórvány-lelkipásztorkodás megszervezője és főiskolai előadója volt. 1941-től előadott a kolozsvári Munkásfőiskolán. 1943-ban, püspöke felterjesztésére, érdemei elismeréséül, XII. Piusz pápától szentszéki tanácsosi címet kapott. 1944-ben Márton Áron püspök megbízásából katolikus részrõl szervezte és irányította a városban folyó embermentő tevékenységet.

Tovább a szócikkhez...

További neves kolozsváriak...


További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia