Portál:Kolozsvár
 Isten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés  Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota. Új cikkekszerkesztés
2020. június 1. óta: Heim András, Nemes András Csaba, Buchwald Péter (farmakológus), Nagy Béla (helytörténész), Vremir Mátyás, Bárdi Teréz, Pataki József (polgármester), Esterházy-ház (Kolozsvár), Majdik Kornélia, Kis Bánffy-ház, Kendeffy-ház (Kolozsvár), Mátyás király és a kolozsvári bíró, Karolina Kórház (Kolozsvár), Gergely Erzsébet, Vetró Bodoni Zsuzsa, Mária Valéria Árvaház (Kolozsvár), Hadtestparancsnokság (Kolozsvár), Grois László, Nina Panieva Sebesi A hónap cikkeszerkesztés
A kolozsvári Transilvania Filharmónia (hivatalos román neve Filarmonica de Stat Transilvania din Cluj azaz Kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia) a város 1955-ben alakult komolyzenei intézménye, amely szimfonikus zenekart, kórust, kamarazenekart és vonósnégyest működtet, illetve 1965 óta szervezi a Kolozsvári Zenei Ősz fesztivált. Az intézmény 1955. szeptember 1-jén alakult a Minisztertanács augusztus 15-i 1764. számú rendeletével, Antonin Ciolan vezetésével. A szimfonikus zenekarnak 67, a népi zenekarnak 25 zenész felvételét engedélyezték. 1956-ban alakult a Napoca vonósnégyes, 1967-ben a Pro Camera vonósnégyes, 1971-ben a Concordia vonósnégyes, 1985-ben pedig a Transilvan vonósnégyes. A kamarazenekar 1966. januárban jött létre, és első hangversenyét 1966. február 16-án tartotta Ruha István fellépésével. Az énekkar megszervezésére már 1960-tól kezdve voltak próbálkozások, de csak 1972 őszén jött létre. 1968-ban Cornel Țăranu kezdeményezésére alakult meg az Ars Nova együttes, amely kizárólag 20. századi zeneműveket játszott, ezt 1970-ben követte a barokk zenére specializálódott Ars Antiqua együttes. Az intézmény székhelye kezdetben a Zeneszerzőszövetség épületében volt, utána a Bocskai téren (akkor Piaţa Malinovski), és 1961-ben költözött az Egyetemiek Házába. Látnivalókszerkesztés
 A Házsongárdi temető (románul: Cimitirul Central) Kolozsvár történelmi temetőkertje, melynek bejárata a Petőfi utcából nyílik. A sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye és egyben az emlékezések kegyhelye. Vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek ide szászok, magyarok, románok az évszázadok folyamán. Szép fekvése, dús növényzete, monumentális emlékművei már a 19. század végén híressé tették. A „Házsongárd” név régebbi, mint a temető, eredetileg a város falától délre eső domboldalt jelölték így, ahol gyümölcsösök, kertek és szőlők terültek el. A név első írásos említése 1373-ból maradt fenn: az Harsongardbely zeolek Myveltetesereis eo. k. legien gongiok Ne pwztullianak ely. A „Házsongárd” szó temetővel együtt történő említésére az első dokumentum 1834-ből kelt. A szakirodalom a nevet német eredetűnek tartja, de az nem tisztázott, hogy a Haselgarten (mogyoróskert) vagy Hasengarten (nyúlkert) erdélyi szász változatából származik. Az is felmerült, hogy az egyik nagyobb birtok gazdájáról, Hasinschart kolozsvári szász polgárról nevezték el. Herepei János szerint a név összetett szó, ami a hárs + bongárd (szász nyelven gyümölcsöskert) tagokból áll. A hónap képeszerkesztés
Híres kolozsváriakszerkesztés
 Nagy Béla (Kolozsvár, 1948. január 13. –) kolozsvári gépészmérnök, helytörténész, fametsző, közíró. Iskolai tanulmányait a nagy múltú református kollégium utódiskolájában, az Ady-Sincai Líceumban végezte. A kolozsvári Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakán szerzett diplomát 1971-ben. 1971 és 1975 között Zilahon dolgozott az Öntöttvas és Acél Ipari Csapszerelvény Gyárban, 1975 és 2009 között pedig a kolozsvári Hőenergetikai Berendezések Kutató és Tervező Intézetében. Mindig érdeklődött a művészet és helytörténet iránt, de ezirányú tevékenysége csak nyugdíjazása után teljesedett ki. Helytörténeti kutatásai Kolozsvár gazdag múltjának a kiegyezés és a második világháború közötti időszakára terjednek ki. Ilyen témájú írásai a helyi Szabadságban, és a Művelődésben jelennek meg. Miben segíthetsz:szerkesztés
További portálokszerkesztés
|
