Főmenü megnyitása
P Kolozsvár.pngIsten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés 
CJROCluj-Napoca 19.jpg

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Tovább a szócikkhez...

A hónap cikkeszerkesztés 
BdEroilorNr23-25.JPG

A kolozsvári céhek, azaz az iparosok és kereskedők érdekvédelmi testületei már I. Lajos idejében létrejöttek; a városbeli céhekkel kapcsolatos legrégebbi fennmaradt adat 1369-ből származik. Nagy Lajos 1376-ban szabályozta és kötelezővé tette a céhrendszert, és az ő rendeletére készültek el a részletes céhszabályok. A céhek monopóliummal rendelkeztek a város területén az adott iparágban, szabályozták a termelést, a kereskedelmet, de az életmódot is. A kiváltságok fejében fontos szerepük volt a város védelmében: a kapukat és bástyákat a céhek védelmezték, és vállalták egy-egy oltár fenntartását és díszítését is. Szociális feladatokat is elláttak: gondozták és anyagilag támogatták az elöregedett vagy beteg céhtagokat, és szerepet vállaltak a halottak eltemetésében. A 16. században született erdélyi céhszövetségek (céhuniók) némelyikéhez a kolozsvári céhek is csatlakoztak. Tovább a szócikkhez...

Látnivalókszerkesztés 
Kolozsvár Café Bulgakov.jpg

Café Bulgakov teljes nevén Bulgakov Irodalmi Kávéház és Kultúrbisztró Kolozsvár emblematikus kávézó-vendéglője a belvárosi Virág/Búza (Inocențiu Micu Klein) utcában.

Mára Erdély egyik legismertebb irodalmi kávéházává nőtte ki magát. A kávéház több szobából áll, van emeleti és pince része is. Nyáron a kerthelyiségben működik. A kávézó egyben erdélyi irodalmi panteon is, mivel két szobájának falait az erdélyi irodalom nagyjainak fényképe díszíti.

Tovább a szócikkhez...

További látnivalók...

A hónap képeszerkesztés 
A Pákey-villa kertje
Híres kolozsváriakszerkesztés 

Váradi Miklós (Nagyvárad, 1589. – Kolozsvár, 1659. március 28.) kereskedő, kolozsvári főbíró, református főgondnok. Bethlen Miklós kancellár nagyapja.

Apja, a szintén kereskedő id. Váradi Miklós, Nagyváradról költözött Kolozsvárra 1598-ban, ahol a Közép utcában volt háza. Az akkor még unitárius Kolozsváron az ő házánál tartották a református istentiszteleteket. Az ifjabb Váradi Miklós kilenc éves volt a Kolozsvárra költözéskor. Tanulmányairól nem maradt fenn adat, de művelt ember volt. Könyvtárának egyetlen fennmaradt darabja Rotterdami Erasmus Apophthegmarum Libri Octo (1525) című munkája. Támogatta a tanulni vágyó fiatalokat, mint például Vásárhelyi Szőcs Mihályt, Tályai Z. Mártont.

Évente kétszer Bécsbe utazott, ahova viaszt, ökröket, ökörbőrt és kénesőt vitt ki, és visszafele különböző árukat (posztót, selymet, fűszereket, kést, süveget, óntárgyakat, papírt, hajfonó karikát, szalagot, kártyát, kesztyűt) hozott magával, de Lublinba, Jarosławba és Eperjesre is tett ilyen utakat. A kereskedelem mellett egyéb vállalkozásokban is részt vett: 1620-ból fennmaradt egy szerződés, amely szerint betársult Filstich Lőrinc bányászati vállalkozásába.

Tovább a szócikkhez...

További neves kolozsváriak...


További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia