Portál:Kolozsvár

P Kolozsvár.pngIsten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés 
CJROCluj-Napoca 19.jpg

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Tovább a szócikkhez...

A hónap cikkeszerkesztés 
Puck-logo.png

A kolozsvári Puck Bábszínház (románul Teatrul de Păpuși "Puck") a város egyik kulturális intézménye, több erdélyi báb- és marionettszínházzal egy időben jött létre, amelyek 1949-1950 körül kezdték működésüket. Megalakulásában az egyik legfontosabb szerepet Kovács Ildikó töltötte be, aki harminc évig volt a Puck Bábszínház mentora és rendezője.

A bábszínház fennállása során a román és magyar társulat összesen több, mint 300 előadást mutatott be, ilyen volt például a Szentivánéji álom, Übü király, Sânziana és Pepelea, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak, A kíváncsi elefántkölyök, Csizmás Kandúr, Az öregség nélküli fiatalság és a halál nélküli élet, Hamupipőke, Hófehérke, Csipkerózsika, Világszép Nádszálkisasszony, Micimackó.

Tovább a szócikkhez...

Látnivalókszerkesztés 
Kolozsvar Szent Erzsebet aggmenhaz.JPG

A Szent Erzsébet aggmenház egy kolozsvári öregotthon, egykori kórház. A szentpéteri templom szomszédságában áll a Magyar utca hajdani végében. Egyike annak az igen kevés kolozsvári intézménynek, amelyek a középkortól napjainkig folyamatosan működtek.

Alapításához egy legenda fűződik, mely szerint a névadó Árpád-házi Szent Erzsébet alapította. Gyökerei valószínűleg a 13. század végére nyúlnak vissza. Az ispotályra vonatkozó legrégebbi adat 1366-ból származik. 1557-ben Izabella királyné a Kőmál alján négy szőlőt és egy dohányoskertet adományozott az itt álló kórháznak. Ekkor Felsőispotálynak is nevezték, megkülönböztetésül a szomszédságában álló Alsóispotálytól (Szentlélek-ispotály). Az ispotály által gondozott szegények száma 8–35 között mozgott. Az 1660-as évek végére a két intézményt egyesítették.

Tovább a szócikkhez...

További látnivalók...

Híres kolozsváriakszerkesztés 

Csejthei Dr. Jelen Gyula (Kolozsvár, 1881. június 18.Kolozsvár, 1954. december 31.) ügyvéd, földbirtokos, a Szent Szilveszter Lovagrend tagja (Márton Áron püspök felterjesztésére), az erdélyi katolikus egyház egykori jogtanácsosa, a kolozsvári Szent Mihály egyházközség főgondnoka, az Erdélyi Római Katolikus Egyháztanács igazgató tanácsának tagja, a Nemzeti Kaszinó Kolozsvárt egykori elnöke, az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség kolozsvári tagozatának elnöke, a kolozsvári romai katolikus leánynevelő intézet, a "Marianum" ügyésze, az erdélyi Színpártoló Egyesület elnöke, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (EMABIT) észak-erdélyi megbízottja, majd az EMABIT romániai megbízottja.

1922-ben megválasztották a kolozsvári Nemzeti Kaszinó alelnökévé, 1927-ben elnökévé. Elnöksége alatt sikerült a kaszinót jogi személyként bejegyeztetni, a taglétszám növekedett, a könyvtári alapot megemelték, a könyvtárat jelentősen átalakították. 1937-ig a kolozsvári Szent Mihály egyházközség főgondnoka volt. Az 1939-ben megalakult Romániai Magyar Népközösség részéről felügyelte a színházak működését.

Tovább a szócikkhez...

További neves kolozsváriak...


További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia