Portál:Kolozsvár
 Isten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés  Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota. Új cikkekszerkesztés
2019. április 1. óta: Comedy Cluj, Clujana, Gheorghe Dima, Egyetemi klinikák, Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, Zsidó kórház, Vallásszabadság Háza, Bretán Miklós, Szentlélek-ispotály, Alfa szövetkezet, Tehnofrig, Ámon Ottó, Hantz Péter, Csapó György, Buchwald Péter, Kriza Ágnes, Bulgáriatelep, Borbáth Júlia, Ortodox zsinagóga, Tóköz (Kolozsvár), Tisztviselőtelep, Dávid László A hónap cikkeszerkesztés
Az Tisztviselőtelep (románul Cartierul Andrei Mureșanu ) Kolozsvár egyik városnegyede a város délkeleti részében. A drágább lakóövezetek egyike, 20. század eleji és két világháború közötti villákkal, valamint új épületekkel. A városnegyed az 1900-as években alakult ki a város határában, ahol jobb módú polgárok kezdtek villákat, kertes házakat építeni. Először az Attila utca (str. Andrei Muresanu) és Vörösmarty utca (str. Brasov) alakult ki, utána a Katona József (Str. Gheorghe Doja) utca. Az első világháború idején a Vörösmarty utca végén fogolytábor állt. Látnivalókszerkesztés
A kolozsvári ortodox zsinagóga a város legrégebbi zsinagógája; a Pap (ma Párizs) utca 5. szám alatt található. . A klasszicista stílusú épület nem szerepel a romániai műemlékek jegyzékében. A második világháború során, Kolozsvár német megszállása alatt az épületet garázsként használták. A háborút követően a deportálásból visszatért, kis létszámú zsidóság már nem használta zsinagógaként. 1970-ig pászkagyár, később rituális mészárszék és étkezde működött benne. 1990 után a zsidó hitközség bérbe adta, és a Sonic rádióadó stúdiója működött benne. 2010-ben televízióstúdióként hasznosították. A hónap képeszerkesztés
 Híres kolozsváriakszerkesztés
Dávid László (Kézdivásárhely, 1907. augusztus 17. – Kolozsvár, 1992. augusztus 20.) katolikus pap, teológiai tanár, pápai prelátus, kanonok. Az erdélyi, örmény származású családban született Dávid László elemi és középiskolai tanulmányait Kézdivásárhelyen végezte, az utóbbit az Erdélyi Katolikus Státus Főgimnáziumában. Érettségi vizsgáját követően 1925-től 1932-ig Rómában, a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként a Gregoriana Pápai Egyetemen tanult. 1928-ban filozófiából, 1932-ben teológiából doktorált. Egyházjogból bakkalaureus fokozatot ért el. 1931-ben szentelték pappá. Rómából hazatérvén a gyulafehérvári egyházmegye kötelékében káplánként szolgált Besztercén (1932/1933), Brassóban (1933/1933), majd 1934-től Kolozsvárott, ahol 1935-től 1938-ig a kolozsvári (piarista) Katolikus Főgimnázium hittanára és a Báthory–Apor Szeminárium prefektusa volt, s ebben a beosztásában aktívan részt vett a cserkészmozgalomban is. 1936-ban Majláth püspök kinevezte egyetemi lelkésznek. 1940-től, Észak-Erdély visszacsatolását követően tanított a Gyulafehérvárról Kolozsvárra áthelyezett Teológiai Főiskolán. Püspöki megbízásból az egyházmegyei szórvány-lelkipásztorkodás megszervezője és főiskolai előadója volt. 1941-től előadott a kolozsvári Munkásfőiskolán. 1943-ban, püspöke felterjesztésére, érdemei elismeréséül, XII. Piusz pápától szentszéki tanácsosi címet kapott. 1944-ben Márton Áron püspök megbízásából katolikus részrõl szervezte és irányította a városban folyó embermentő tevékenységet. Miben segíthetsz:szerkesztés
További portálokszerkesztés
|
.JPG)
