Orvostudományi portál

Aszklépiosz botja
Aszklépiosz botja

Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után. A test szerkezetével, működésével; a betegségek leírásával és az alkalmazott terápiákkal foglalkozik. Nem olyan absztrakt tudomány, mint a fizika vagy a kémia, hanem sok ezer éves tapasztalat, kísérlet és próbálkozás sűrített eredménye.

Az orvoslás több tényezőből tevődik össze, amelyek szorosan összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Ezek az anamnézis, a vizsgálat, a diagnózis és a javasolt terápia. Ezek együttesen lehetnek hatásos eszközök a betegségek gyógyításának folyamatában.

A cikkek

Orvostudomány

DNS Genetika

Biokémia

Élettan

Patológia

Betegség

Fogyatékosság

Egészség

Híres orvosok

Albert Schweitzer
Albert Schweitzer


Gyógyszerészet

Magyar gyógyszerészek

Richter Gedeon
Richter Gedeon

Magyar orvosok

Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert

Kiemelt cikk

A dengue-lázra jellemző kiütések a beteg hátán

A dengue-láz (ejtsd: [dengi]) a dengue-vírus által okozott fertőző megbetegedés. A betegségnek két formáját különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a vérzéses dengue-lázat. A klasszikus forma az egész világon jelen van a trópusi területeken, míg a vérzéses forma főleg Ázsia déli részén fordul elő.

A dengue-vírust szúnyogok terjesztik. A dengue-lázat „csonttörő láz”-nak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint az izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben, a dengue-láz életveszélyessé is válhat. Az egyik a vérzéses dengue-láz, ami vérzést, a vérerek szivárgását és a véralvadást előidéző vérlemezkék számának csökkenését okozza. A másik életveszélyessé válható változat a dengue-sokk szindróma, ami veszélyesen alacsony vérnyomást okoz.

Öt különböző típusú dengue-vírus létezik. Ha valaki egyszer már megfertőződött az egyik típusú vírussal, akkor az adott típus ellen rendszerint egész életére védett lesz, a másik négy típus ellen azonban csak rövid ideig ad védettséget. Ha a továbbiakban mégis elkapja valaki e négy vírustípus valamelyikét, akkor nála nagy valószínűséggel még súlyos szövődmények is kialakulhatnak.

Mivel a betegség ellen nem áll rendelkezésre védőoltás, a megelőzés főként az azt terjesztő szúnyogok élőhelyeinek és ezáltal számának csökkentésére, illetve a szúnyogcsípések elkerülésére (pl. szúnyogháló) korlátozódik. A fertőzésnek nincsen specifikus kezelése, a terápia kizárólag szupportív, elsősorban folyadékpótlást jelent. Enyhe esetben a szájon keresztüli folyadékpótlás is elegendő lehet, közepes vagy súlyos betegségnél azonban intravénásan adott folyadék, vagy vérátömlesztés is szükségessé válhat.

Az 1960-as évek óta sokkal többen fertőződtek meg dengue-lázzal, mint korábban. A betegség a második világháború óta világméretű problémává vált. Több mint 110 országban fordul elő gyakorta, és évente mintegy 50–100 millió ember fertőződik meg ezzel a lázzal.

A vírust közvetlenül kezelő védőoltások és gyógyszerek kidolgozása jelenleg folyik. Számos különböző módszert próbálnak alkalmazni, beleértve a szúnyogok számának csökkentését is. A dengue-láz első modern kori leírásai 1779-ben keletkeztek. A 20. század elején a tudósok kiderítették, hogy a betegséget a dengue-vírus okozza és szúnyogok terjesztik.

Ajánlott cikkek

Ha találsz egy szép orvostudományi cikket, nyugodtan vedd fel az alábbi listába!

Ajánlott orvostudományi cikkeink:
Kiemelt cikkek Részletes, de nem kiemelt cikkek
Agyhártyagyulladás Akut mieloid leukémia
Agyi érkatasztrófa Hasnyálmirigyrák
A központi idegrendszer vérellátása Tüdőrák
Anafilaxia Mielóma multiplex
Asperger-szindróma Sclerosis multiplex
Cukorbetegség Rheumatoid arthritis
Dengue-láz Öngyilkosság
Egészségügyi harisnya Mágnesesrezonancia-képalkotás
Emberi szem Az általános érzéstelenítés története
Égési sérülés Köszvény
Fog Elhízás
Gerincvelő Szifilisz
Hirtelen szívmegállás Terhesség
Kóma Húgyúti fertőzés
Magas vérnyomás Megfázás
Méhnyakrák Asztma
Orvosbiológiai textilanyagok Emberi agy
Pásztázó elektronmikroszkóp Krónikus mieloid leukémia
Petefészekrák Streptococcusos garatgyulladás
Rák Lisztérzékenység
Skizofrénia
Születésszabályozás
Tüdőgyulladás

A projekt

Miben vehetsz részt?

Több módon is az Orvostudományi portál segítségére lehetsz:

Műhelyek

Az Orvostudományi műhelyben abban az alműhelyben segíthetsz, amelyikben szeretnél (sajnos mindegyik enyhén szólva is hézagos).

Ahol jelenleg nagy munka folyik

Segítség kellene

  • A szív és máj cikkek létrejöttek. Jól jönne a segítő kéz és kiemeltek lehetnének.


A hét képe

Az emberi agyról készült MRI felvétel, mely fentről lefelé haladva ábrázolja az agy szerkezetét.

Tennivalók

Megírandó illetve bővítendő cikkek témakörök szerint

Endokrinológia

Immunológia

Bőrgyógyászat

Fertőzések

Fogászat

Fül-orr-gégészet

Gasztroenterológia

Gyermekgyógyászat

Gyógyszerészet

Hematológia

Kardiológia

Nefrológia

Neurológia

Nőgyógyászat

Onkológia

Ortopédia

Pszichiátria

Pulmonológia

Szemészet

Urológia

Bővítendő cikkek

Kért képek

Új üzenet hagyásához kattints ide.

További portálok