Emberi test

Az emberi test (Corpus humani) makroszkópos és finomabb szerkezeti felépítése[1][2][3][4][5] az alapja mindazoknak az életműködéseknek, valamint azok életkorral járó változásainak (Az emberi élet szakaszai), amire az ember fizikailag és szellemileg képes. Az ember alakilag és működésileg a törzsfejlődés (phylogenesis) során emelkedett ki a többi emlős faj közül, és agyának fejlettsége, valamint a két lábon járás és a kezek eszközhasználatra alkalmassá válása révén válhatott fejlett közösséget, társadalmat alkotó, a céltudatos munkát létalapjává tévő, történelemben és kultúrában élő, bár a biológiai törvényszerűségeknek alapjaiban alávetett lénnyé. Az emberre jellemző a felegyenesedett, álló testtartás, ami a test felépítésében is megmutatkozó jellegzetességekkel jár.[6]

Férfi és női test anatómiai alaphelyzetben
Jan van Eyck: Ádám és Éva alakja a Genti oltár táblaképén
Rembrandt van Rijn: Dr. Tulp anatómiája (1632)
Leonardo da Vinci Vitruvius-tanulmánya az emberi test arányairól
Fő tájékozódási síkok
Emberi csontváz áttekintő ábrája. A fő részek nevének feltüntetésével
Andreas Vesalius
Anatómiai illusztráció Denis Diderot enciklopédiájából (1751)

Tájékozódás az emberi testen

szerkesztés

Mivel az alábbi szócikkben vázlatosan áttekintésre kerül az emberi test anatómiai felépítése, szükségesnek látszik az emberi test anatómiájának leírásában alkalmazott főbb szabályok[1][3] áttekintése, mivel a szakmai korrektség szempontjai elengedhetetlenné teszik, (még ha kisebb engedményekkel is), az ehhez a szabályrendszerhez való igazodást.

Az anatómia hivatalos nyelve[7][8] a latin, (részben görög eredetű szavakkal), minden anatómiailag jól meghatározható alakzatnak, képződménynek (anatómiai „képletnek”), megvan a pontos, nemzetközileg elfogadott nevezéktanban rögzített elnevezése. Ez a nemzetközi kompatibilitáson kívül azért is jelentős, mert sajnos a magyar nyelvben ezekre nincsenek megfelelően pontos kifejezések. Az általánosan elfogadott magyar elnevezéseket, vagy a latin elnevezés megkönnyítésére alkalmas magyarosítást – sokszor párhuzamosan - természetesen használják. Mivel a nemzetközi nevezéktan is időközönként nemzetközi fórumokon megújításra kerül, (bár ezt a gyakorlatot sok tekintélyes szakember is nagyon kritikusan fogadja), ebben a szócikkben a jelenleg érvényben lévő Terminologia Anatomica (1998) elnevezései az alapvetően irányadóak.

Az emberi testen való tájékozódás egyik alapelve, hogy mindig az anatómiai alaphelyzetben[9] lévő emberre vonatkozik, legyen az illető vagy egy adott testrésze bármilyen más helyzetben. Ez az alaphelyzet: nyugalmi álló testhelyzet előre néző tenyerekkel.

A testen való tájékozódásra, a testrészek, képződmények általános és egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározására a következőek szolgálnak[1][3][9][10][11]

Irányok és síkok

szerkesztés

(zárójelben, dőlt betűvel a latin megnevezések, a ragozás mellőzésével):

  • függőleges; (verticalis)
  • hosszirányú; (longitudinalis)
  • haránt, vízszintes; (transversalis, horizontalis)
  • „nyílirányú”, elölről hátra irányuló; (sagittalis) sík
  • középsík, „szimmetriasík”, (median sagittalis)
  • fejvégi; (cranialis)
  • felső; (superior)
  • farokcsontvégi; (caudalis)
  • alsó; (inferior)
  • hátoldali; (dorsalis)
  • hátsó; (posterior)
  • hasoldali; (ventralis)
  • elülső; (anterior)
  • középsíkhoz közelebbi; (medialis)
  • középsíktól távolabbi; (lateralis)
  • mély; (profondus)
  • felszínes; (superficialis)
  • valami alatti; (sub-) (hypo-) (előtag)
  • valami fölötti; (supra-) (hyper-) (előtag)
  • jobb oldali; (dexter)
  • bal oldali; (sinister)
  • testhez közelebbi; végtagokon (proximalis)
  • testtől távolabbi; végtagokon (distalis)
  • kéz ill. lábháti; (dorsalis)
  • tenyéri felszíni; (volaris, palmaris)
  • orsócsonti (hüvelykujji) oldali; (radialis)
  • singcsonti (kisujji oldali); (ulnaris)
  • sípcsonti (öregujji) oldali: (tibialis)
  • szárkapocs csonti (kisujji) oldali; (fibularis)
  • talpi felszíni; (plantaris)
  • a test hossztengelyéhez, ill. a gerinchez (vagy valamely képződmény) hossztengelyéhez igen közeli; (axialis)
  • nyaki; (cervicalis)
  • mellkasi; (thoracalis)
  • hasi; (abdominalis)
  • ágyéki; (lumbalis)
  • lágyéki (inguinális)
  • keresztcsonti; (sacralis)
  • farkcsonti; (coccygealis)

Az emberi test fő részei

szerkesztés
  • (caput)fej
  • (cervix, collum)nyak
  • (truncus) - törzs
  • (thorax)mellkas
  • (abdomen)has
  • (pelvis)medence
  • (membri (extremitates) superiores) – felső végtagok (vállöv, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz)
  • (membri (extremitates) inferiores) - alsó végtagok (medenceöv, comb, térd, lábszár, boka, lábfej)

Szerkezeti elvei

szerkesztés

Két fontos szerkezeti elv érvényesül részlegesen a test felépítésében: kétoldali (bilateralis) szimmetria[12] és a szelvényezettség (metameria).[1][13]

Szervrendszerei

szerkesztés

Hasonlítanak az emlősök más fajainak analóg szervrendszereihez, de természetesen módosultak az álló testhelyzet, a két lábon járás és az életmódbeli eltérések miatt. A legfontosabb eltérés az agynak a testmérethez viszonyított nagy mérete, funkcionálisan pedig az agykéreg működésének minőségileg új, emberre jellemző szintje.[1]

A szervrendszerek

szerkesztés

A zsigeri rendszerek

szerkesztés

A szervrendszereket képező szerveket a sejtekből és sejtközötti állományból álló szövetek gyakran igen változatos összetételű, de rendezett szerkezetű együttese alkotja.

Működése

szerkesztés

Az emberi test normális működéseivel az élettan (physiologia) foglalkozik.[9][14] (Bár az anatómia és az élettan között számos átfedés van). Külön tudományágak foglalkoznak a méhen belüli fejlődés történéseivel (embryologia)[15] és az időskor jellemzőivel (gerontologia).[16] Mindezek megismerése lényegében annak alapjául szolgál, hogy segítsen a kóros eltérések (betegségek)[17] felismerésében, és azok megfelelő gyógyításában.

Az emberrel foglalkozó más tudományágak

szerkesztés

Az emberi test szerkezetét és működését elsősorban orvosi szempontokból megközelítő tudományágak mellett az emberrel, vagy az emberrel (is) foglalkoznak többek között: az örökléstan/genetika,[18] az embertan/antropológia,[19] a törzsfejlődéstan (phylogenetika)[20]

  1. a b c d e Szentágothai János - Réthelyi Miklós. Funkcionális anatómia. Medicina Kiadó (1989). ISBN 963-241-789-5 
  2. Henry Gray. Anatomy of the human body (angol nyelven). Bartleby.com; Great Books Online 
  3. a b c Kiss Ferenc. Rendszeres bonctan. Medicina Kiadó (1967) 
  4. Kiss Ferenc - Szentágothai János. Az ember anatómiájának atlasza. Medicina Kiadó (1959) 
  5. Lenhossék Mihály. Az ember anatomiája. Pantheon Irodalmi Intézet Rt., Budapest (1922) 
  6. Emberré válás
  7. Donáth Tibor. Anatómiai nevek. Medicina Kiadó (2005). ISBN 963-243-178-7 
  8. Terminologia Anatomica (angol nyelven)
  9. a b c Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna. Human anatomy & physiology ed. 2nd (angol nyelven). Sunders College Publishing, Philadelphia (1990). ISBN 0-03-011914-6 
  10. Tömböl Teréz, Ed.. Tájanatómia. Medicina Kiadó (2001). ISBN 978-963-242-752-2 
  11. McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.. A humán anatómia színes atlasza. Medicina Kiadó (1996). ISBN 963-242-366-6 
  12. Bilateralis szimmetria
  13. Szelvényezettség (angol nyelven). [2012. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  14. William F. Ganong. Az orvosi élettan alapjai. Medicina Kiadó (1990). ISBN 963-241-783-6 
  15. Embriológia (angol nyelven)
  16. Gerontológia (angol nyelven)
  17. Betegség (angol nyelven)
  18. Genetika. [2011. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  19. Antropológia (angol nyelven)
  20. Törzsfejlődéstan (angol nyelven)
  • Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó, 2005) ISBN 963-242-178-7
  • Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
  • Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó, 1967)
  • Kiss Ferenc–Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó, 1959)
  • Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest, 1922)
  • Szentágothai János–Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó, 1989) ISBN 963-241-789-5
  • Eldra P. Solomon – Richard R. Schmidt – Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
  • Tömböl Teréz, Ed.: Tájanatómia (Medicina Kiadó, 2001) ISBN 978-963-242-752-2
  • McMinn R. M. H – Hutchings R. T. – Pegington J. – Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza (Medicina Kiadó, 1996) ISBN 963-242-366-6

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Emberi test témájú médiaállományokat.