Biológia

élőlényekkel foglalkozó tudományág

A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból[1]) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében.[2] A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban,[3] Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean-Baptiste Lamarck szintén 1802-ben.[4] Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur für Naturforscher und Aerzte”[4]) már címével jelzi a mai értelmét.

Biológia

Tárgya az élőlények eredete, leszármazási kapcsolatai, testfelépítése, működése, és a környezettel való kapcsolatai
Ágai
Jelentős művelői Theophrasztosz, Dioszkoridész, Plinius, Albertus Magnus, Gessner, Linné, Buffon, Lamarck, Cuvier, Humboldt, Darwin, Pasteur, Huxley, Haeckel, Pavlov, Szent-Györgyi, Pauling, Lorenz, Crick, Watson
Jelentős kézikönyvei Ádám–Straub F.–Győrffy–Loksa: Biológiai lexikon (Budapest, 1987)
természettudományok
Nektárt gyűjtő méh

A modern biológia különböző szakterületekből áll, melyek lényegét az alábbi öt axióma foglalja össze:

  1. A sejtek az élet alapvető egységei.
  2. Az öröklődés alapvető egységei a gének.
  3. Az új fajok és öröklött jellemzőik az evolúció eredményei.
  4. Egy szervezet úgy szabályozza belső környezetét, hogy fenntartsa stabil és állandó állapotát.
  5. Élő szervezetek energiát fogyasztanak és alakítanak át.

Története szerkesztés

Áttekintés szerkesztés

A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis[5], probiológia) néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis[5] néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.).[6] A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia vagy idiobiológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai.[6] Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.

Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:

Híres biológusok szerkesztés

A biológia főbb ágazatai szerkesztés

 
Eperfa termései (Morus alba)
 
Vadgesztenye virága
 
Egy kék tengericsillag pihen a korallon, Ausztrália partjainál
 
Felföldi marha
 
Fotó a mára már kihalt kvaggáról
 
Triceratopsz csontváza

Azokat a tudományágakat, amelyek az élő természettel foglalkoznak, biológiai tudományoknak nevezzük. Az általános biológia az élő természet fejlődéstörvényeit foglalja össze.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Erich Meyer, Karl Zimmerman: Lebenskunde. Lehrbuch der Biologie für Höhere Schulen. Erfurt, Kurt Stenger, 1939 ff.
  2. Michael Christoph Hanow: Philosophiae naturalis sive physicae dogmaticae: Geologia, biologia, phytologia generalis et dendrologia. 1766.
  3. Thomas Junker: Geschichte der Biologie. München, C. H. Beck Verlag, 2004. ISBN 978-3-406-50834-9
  4. a b Lorande Loss Woodruff: History of Biology, The Scientific Monthly, 1921, 3. szám, 253-281.
  5. a b Christian Friedrich Harless: Grundzüge der allgemeinen Krankheitslehre: mit den Elementen der allgemeinen Biologie und der Physiologie des Menschen insbesondere. Leipzig, Weidmannsche Buchhandlung Verlag, 1817.
  6. a b Szacsky Mihály: Az orvostudomány, PALATINUS Élettudományi sorozat, 2006.