Főmenü megnyitása

Molekula

két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecske

A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.[1][2]

A molekulákat alkothatják egyetlen kémiai elem atomjai – ilyen például az oxigénmolekula (O2) –, vagy állhat többféle elem atomjaiból is, mint például a vízmolekula (H2O).

A molekulák kristályrácsba szerveződhetnek, ekkor jön létre a molekularács.

Az összetett ionok elektromos töltéssel rendelkező anyagi részecskék, melynek atomjai szintén kovalens kötéssel kapcsolódnak egymással. Ilyen például az ammóniumion (NH+4), illetve az oxóniumion (H3O+).

A kinetikus gázelméletben a molekula kifejezést gyakran használják tetszőleges gázrészecske jelölésére, függetlenül annak összetételétől. Ez a definíció a nemesgázatomokat is molekulának tekinti, annak ellenére, hogy azok csak egyetlen – kémiai kötésben nem lévő – atomból állnak.[3]

A molekula elnevezés a latin moles (tömeg, súly, teher) szóból ered.[4]

KépletSzerkesztés

A molekulák képlete megadja a molekulát felépítő atomok milyenségét és pontos számát, így az jellemző a különböző molekulákra.

A különböző izomerek állhatnak azonos atomokból, miközben eltérő a molekulaszerkezetük.

A molekulák képlete kifejezhető a tapasztalati képlettel, molekulaképlettel vagy összegképlettel, illetve a szerkezeti, vagy más néven konstitúciós képlettel.

Tapasztalati képletSzerkesztés

A tapasztalati képlet sokszor, de nem minden esetben megegyezik a molekulaképlettel. Az acetilén molekulaképlete például C2H2, de az atomok aránya 1:1, így a tapasztalati képlet CH. A vegyületek tapasztalati képlete a vegyületet alkotó atomok legkisebb egész számokkal kifejezett aránya. A vízben például a hidrogén- és oxigénatomok aránya mindig 2:1, az etanolban a szén, hidrogén és oxigén aránya 2:6:1. Ez azonban nem határozza meg egyértelműen a molekulát, hiszen például a dimetil-éterben is ugyanez az atomok aránya. Az azonos atomokból felépülő eltérő szerkezeteket izomereknek nevezzük. A szénhidrátokban például ugyanaz az atomok aránya (szén:hidrogén:oxigén=1:2:1), és így tapasztalati képletük is azonos, de a molekulákat felépítő atomok száma különbözik.

Molekulák polaritásaSzerkesztés

Apoláris molekulaSzerkesztés

Egy kémiai elem két vagy többatomos molekulái apolárisak, ami azt jelenti, hogy a molekulának nincs dipólusmomentuma, mivel az azonos elektronegativitású atomok egyformán vonzzák a kovalens kötést létrehozó kötő elektronpárt. Például: N2, P4, Cl2, H2, S8 stb. Különböző elektronegativitású atomokból álló molekula is lehet apoláris, amennyiben a polaritás vektorok kioltják egymást. Például: CO2, CH4, CCl4, BF3 stb.

Poláris molekula (dipólusmolekula)Szerkesztés

 
A víz poláris molekula

Ha a molekulát különböző kémiai elemek atomjai, tehát eltérő elektronegativitású atomok alkotják, akkor az erősebben elektronegatív atom jobban vonzza a kötő elektronpárt, és ez elektroneltolódáshoz, illetve kisebb-nagyobb dipólusmomentumhoz vezet: a molekulában részleges pozitív illetve negatív töltések jelennek meg. Ilyen a vízmolekula, mely éppen polaritása miatt sok ionvegyület (például konyhasó: NaCl) jó oldószere. A vízmolekulában az oxigén részlegesen negatív, a hidrogénatomok pedig részlegesen pozitív töltésűek.

Egyszerű és összetett molekulákSzerkesztés

MonomerSzerkesztés

Monomernek (a görög mono „egy” és meros „rész” szavakból) nevezzük azon egyszerű molekulákat, melyek megfelelő körülmények között képesek nagy számban összekapcsolódni (polimerizáció). Olyan molekula, amely kettős kötéseinek felszakadásával úgynevezett óriásmolekula jön létre.

DimerSzerkesztés

Két összekapcsolódott monomerből álló molekula.

TrimerSzerkesztés

Három összekapcsolódott monomerből álló molekula.

OligomerSzerkesztés

Kis („véges”) számú (rendszerint 10-100) összekapcsolódott monomerből álló molekula.

MakromolekulaSzerkesztés

Kb. száznál több atomot tartalmazó óriásmolekulákat makromolekuláknak nevezzük. Ezek alapvázát jellemzően szénatomok alkotják, és a szerves kémia foglalkozik velük részletesen.

A szépirodalombanSzerkesztés

Dániel Anna Hiányzik Szecső című regényében Módos kémiatanárt a diákok Molekulának hívják.

JegyzetekSzerkesztés

  1. International Union of Pure and Applied Chemistry (1994). "molecule". Compendium of Chemical Terminology Internet edition.
  2. Pauling, Linus. General Chemistry. New York: Dover Publications, Inc. (1970). ISBN 0-486-65622-5 
    Ebbin, Darrell, D.. General Chemistry, 3rd Ed.. Boston: Houghton Mifflin Co. (1990). ISBN 0-395-43302-9 
    Brown, T.L.. Chemistry – the Central Science, 9th Ed.. New Jersey: Prentice Hall (2003). ISBN 0-13-066997-0 
    Chang, Raymond. Chemistry, 6th Ed.. New York: McGraw Hill (1998). ISBN 0-07-115221-0 
    Zumdahl, Steven S.. Chemistry, 4th ed.. Boston: Houghton Mifflin (1997). ISBN 0-669-41794-7 
  3. Chandra, Sulekh. Comprehensive Inorganic Chemistry. New Age Publishers. ISBN 8122415121 
  4. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 100. o. ISBN 963 8334 96 7  

ForrásokSzerkesztés