Antropológia

Két fontos, az emberiséggel foglalkozó diszciplína bontakozott ki a tudományok fejlődése során, az antropológia és a szociológia. Az antropológia, vagyis embertan (a görög anthroposz, „ember” szóból) az emberi faj (Homo sapiens) tanulmányozását, az emberről szóló tudományt jelenti.

Vak diákok az iskolai csontvázzal ismerkednek egy iskolában, Marburg-Lahn, Németország, 1953

Az antropológia két fő területre osztható, nevezetesen

• a fizikai antropológiára, amely a hajdan élt és a mai ember fizikai, azaz testi tulajdonságaival foglalkozik
• a kulturális antropológiára, amely az emberi kultúrát vizsgálja.

A kulturális antropológia egy külön ágát képviseli a nyelvészeti antropológia, amely a nyelv társadalmi használatát, a nyelv és a kultúra kapcsolatát, valamint a nyelv tér- és időbeli változásait tárgyalja. (Ez Magyarországon inkább a nyelvtörténet kutatási területe.)

Magyarországon hagyományosan a néprajz felelt meg legjobban a modern angolszász indíttatású kulturális antropológiának, ezért a kulturális antropológiai szempontú kutatásokkal sokáig a néprajz keretei között foglalkoztak. Ma már azonban a kettőt teljesen különálló tudományként gyakorolják.

Szorosan kapcsolódik egyéb tudományágakhoz, mint

• a szociológia
• a történelemtudomány
• a pszichológia.

Az Amerikai Egyesült Államokban az antropológia harmadik tudományágának tekintik a régészetet, míg nálunk a régészet külön tudománynak számít, bár sok kapcsolata van mind a fizikai, mind pedig a kulturális antropológiával.

Ezenkívül létezik:

• evolúciós antropológia
• filozófiai antropológia
• teológiai antropológia
• szociálantropológia

Források

• Nigel Barley: Az antropológia nem extrém sport. Ford.: Walsh Máté Gergely, Typotex, 2015. ISBN 978 963 279 838 7
• Kulturális antropológia Összeállította A. Gergely András, mek.niif.hu
• Anti-szekta
• Fundamental Theory of Anthropology ppt